Az Európai Unió nem engedi, hogy az állam pénzt adjon a postának béremelésre, ezért jogilag is helytálló jogcímet kellett keresni – ilyen egyszerűen válaszolt múlt hétfőn a parlamentben Orbán Viktor a Jobbikot vezető Jakab Péternek, aki azt feszegette, miért vett 42 milliárd forintért bélyegeket az állam a tulajdonában álló Magyar Postától? A jogilag is helytálló megoldással az állam egyik zsebéből a másikba tolta a Bélyegmúzeum gyűjteményét, közben pedig átutalhatott érte 42 milliárd forintot a Magyar Postának – a miniszterelnök szerint tehát ez lesz a fizetésemelések fedezete.
A 2020-as költségvetés zárszámadásában fedezte fel a Népszava újságírója, hogy a válságkezelés közben 42 milliárd forintot költött a magyar állam bélyegekre, de azt eddig nem tudtuk, mi indokolta a lépést. A mellékelt táblázatban mindössze az összeg szerepel a bélyeggyűjtemény megvásárlására, valamint utalás egy tavaly júniusi kormányrendeletre, amely a költségvetési fejezetek közötti átcsoportosításokról szól, akkor éppen a Gazdaságvédelmi Alapból szórtak szét 102 milliárdot.
Az már a Magyar Posta mérlegéhez fűzött kiegészítő mellékletéből derül ki, hogy tavaly júniusban alapított a posta egy új társaságot Nemzeti Bélyegmúzeum Kft. néven, az indulótőke 42 milliárd forint, amiből 112 millió forint készpénz, míg 41,888 milliárd apport. Az utóbbi a posta kezelésében lévő, „a nemzeti kulturális örökség részét képező” bélyeggyűjtemény. A kft. tavaly októberben gazdát cserélt, eladták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. A Nemzeti Bélyegmúzeum cégpapírjai között nem találtunk vagyonértékelést, a posta honlapján azt írja a Bélyegmúzeumról, hogy összesen mintegy 13 millió darab bélyeget őriznek ott, „a kiállító helyisége egyetlen impozáns terem, mely egy hatalmas könyvtár hangulatát idézi. A bélyegeket falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben a Világegyetem – bélyegtörténelem című állandó kiállításon közel 500 ezer művészi kivitelű bélyeg található”.
A Magyar Posta kérdéseinkre annyit közölt:
a Bélyegmúzeumban őrzött gyűjtemény számos világritkasággal rendelkezik, jelentős értéket képvisel, és nemzeti kulturális érték, melynek megóvása kiemelt feladat. A Bélyegmúzeum állami átvétele egyben ezen egyedülálló nemzeti gyűjtemény helyzetének hosszú távú rendezését szolgálja.
Érdeklődtünk, hogy miért döntöttek az eladás mellett, pontosan mire fordítják a 42 milliárd forintot, mennyivel emelik a postások bérét, de a konkrét kérdéseinkre nem feleltek.
A cég mérlegéből azt lehet kiolvasni, hogy a posta egyre veszíti a kuncsaftjait, 2020-ban az árbevétele már nem érte el a 200 milliárd forintot, 4 milliárddal apadt 2019-hez képest, ezen belül a fő bevételi forrása, a még mindig monopóliumnak számító levélforgalom 83,4 milliárd forintot hozott (benne a milliárdos nemzeti konzultációs megrendelésekkel). Egyedül a logosztikai termékeknél látszott nagyobb felfutás, egy év alatt 5 milliárddal, 29,6 milliárd forintra nőtt a forgalom.
A cég alig látható, 425 millió forint adózott nyereséget jelentett a múlt év végén, azzal együtt, hogy az állami tulajdonos bő ötmilliárd forint támogatást nyújtott. Az előző négy évben is rendre néhány százmilliós eredményt hozott a posta, és ezekben az években is 4-5 milliárd forint közötti támogatás érkezett az állami céghez, az „egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének megtérítése” címen.
Ami Orbán Viktor állítását illeti arról, hogy az EU tiltja, hogy a kormány pénzt adjon a postai dolgozók béremelésére, nem először kerül elő. Tavaly például az Európai Bizottság magyarországi képviselete igyekezett tisztázni a dolgot, mondván,
az Európai Bizottság nem akadályozza meg azt, hogy a Magyar Posta az alkalmazottait megfelelően megfizesse.
A posta által végzett közérdekű szolgáltatás támogatására az uniós szabályok szerint az állam évi 15 millió eurót adhat egyeztetés nélkül, ez akár bérekre is fordítható. Ennél nagyobb összeget is juttathat, de ez esetben be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, és meg kell vizsgálni, hogy nem tiltott állami támogatásról van-e szó, azaz a posta versenytársait nem hozza-e hátrányos helyzetbe az állami apanázs az üzleti alapon végezhető szolgáltatások területén.
A lapunk által megkérdezett szakértő briliánsnak nevezte a bélyegmúzemumos megoldást, szerinte ezzel feladták a leckét a versenyjogászoknak és a támogatásokat vizsgáló hivatalnokoknak. Ha egyáltalán valaki foglalkozik az üggyel, akkor azt kellene eldöntenie, vajon piaci áron köttetett-e az ügylet, magyarán piaci körülmények között hajlandó lenne-e valaki hasonló árat adni a bélyegekért. Nem pedig azt, hogy az állam által nyújtott támogatás arányos-e a posta közszolgáltatói funkciójával.
Érdeklődtünk a szakszervezetnél, tudják-e, hogy 42 milliárd forint állt a házhoz, ami béremelésre megy a miniszterelnöki közlés szerint, de nem állt össze a kép.
Az biztos, hogy a cégnél a ráfordítások közül a bérköltség a legnagyobb tétel, tavaly 104 milliárd forint volt, a járulékokat is tartalmazó személyi jellegű ráfordítások pedig meghaladták a 133 milliárdot. A 2020-as 8 százalékos, májustól érvényes béremelés esetében 6 milliárd forint plusz költséget jelzett a posta, a bérfejlesztés mellett az éves teljesítmény elismerésére 5,5 milliárd forintot szántak, az idei béremelés viszont csak 4 százalék, de még a jövő évi 9 százalékkal együtt sem jön ki a szóban forgó 42 milliárd forint.
A postán 2017 és 2019 között átlagosan 40,4 százalékos béremelés volt, 2020-ban átlagban 8 százalékot emeltek, és ehhez jön a legfrissebb megállapodás szerint a három év alatt 15 százalékos emelés. „Ezek együtt sem biztosították azonban a postán dolgozók bérfelzárkóztatását, inkább a leszakadás irányába haladtunk” – értékelt kérdésünkre Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke. „Állami tulajdonú, de a piacon versengő cégként nem versenyképes bérekért dolgozunk” – tette hozzá.
A három év alatt a 15 százalékos emelésből erre az évre 4 százalékos alapbéremelés jutott minden dolgozónak, de csak júliustól, 2022-ben januártól átlagosan 9 százalékos emelés következik, 2023-ra pedig minimum 2 százalék áll az egyezségben.
Az eddigi bejelentések alapján jövőre a minimálbér és a bérminimum is várhatóan mintegy 20 százalékkal nő, így 200 ezer forint lehet a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum. A postán nehéz helyzetet teremt, hogy a legkisebb béreket érintő 20 százalékos emelést meg kell adni. Az elnök szerint szerencsés viszont, hogy már megszületett a bérmegállapodás, így a 9 százalékos béremelési forrás és annak felosztása biztosított. A postán dolgozók közül már viszonylag kevesen vannak, akik minimálbért keresnek, jóval többeket érint a garantált bérminimum emelése – mondta Tóth Zsuzsanna. Ugyanakkor a jelentős mértékű minimálbér- és garantált bérminimum-emelésből jókora bértorlódás alakulhat ki, amit a jövőben szükséges lesz rendezni.
A postai dolgozók létszáma évről évre csökken: amíg 2019-ben még mintegy 30 ezren dolgoztak az állami cégnél, 2020-ban 27 ezren, jelenleg pedig már csak 26 ezren. Tóth Zsuzsanna hozzátette, erős a fluktuáció, nehéz megtartani a munkaerőt, főleg úgy, hogy a folyamatos elvándorlás miatt egyre nagyobb terhelés nehezedik a maradókra. Az új belépőkkel ugyan a létszámot fel tudják tölteni, de mivel ők jellemzően nem maradnak sokáig, a régiek terhei nem csökkennek. A béremelés mellett ezért a Postás Szakszervezet minden évben szem előtt tartotta a lojalitás elismerését, amit érvényesített a bérmegállapodás során.
