Belföld

A Szent Korona vette jelképesen birtokba a makói gázmezőt

Mintegy hetven tüntető egy szertartás keretében a Szent Korona birtokába vette jelképesen a makói gázmezőt szombaton Óföldeák közelében, a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. egy fúrókútjánál.

A föld és annak mélyében lévő természeti kincsek nem elidegeníthetők, az összes magyar ember javát kell szolgálják – mondta Szabó Pál, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány egri elnöke, a rendezvény előtt tartott sajtótájékoztatón.

Az elnök közölte, a gázmezőt a Szent Korona nevében lefoglalják, és amennyiben “a magyarság számára kedvező változások következnek be” a kitermelésről kötött szerződések semmisek lesznek.


A rituálé

A demonstráción kezdetén ősi magyar viseletet utánzó ruhát hordó dobosok és egy sámán Szent Korona szertartást mutatott be: dobszó hangjára vért jelképező bort hintet a négy égtáj felé. A jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd egy mikrobusz tetején fölállított pulpitusról beszédek hangzottak el.

A Makó térségében a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. végez földgázkutatást nagy mélységig lehatolni képes berendezések segítségével.


Kell a biztonság

Szabó György, a cég igazgatósági tagja, a kutatásokat végző TXM Kft. ügyvezetője a helyszínen elmondta, tiszteletben tartja a gyülekezési jogukkal élők törekvéseit. A beruházás azonban rendkívül szűk finanszírozási mezsgyén belül mozog és a befektetők igénylik a biztonságot. Ha megvonják támogatásukat “a gáz odalenn marad”.

A szakember kifejtette, a hosszú távú befektetést igénylő bányászati beruházások esetén rendkívül fontos a stabil törvényi háttér. Hozzátette: ebből a szempontból Magyarországot eddig attraktívnak tartották, ezért a szénhidrogén-kutatási tevékenység tekintetében messze a környező országok előtt járunk.


Egy új technológia segíthet

A makói árok területén talált földgázkincset az elmúlt harminc-negyven évben nem sikerült hagyományos módszerekkel hasznosítani. A kanadai cég abban bízik, hogy egy Észak-Amerikában már eredményesen alkalmazott technológia segítségével ki tudja termelni a gázt – mondta az ügyvezető.

A vállalkozás a több mint 2 ezer négyzetkilométeres bányatelkén a hatodik és hetedik kutat fúrja, s az alvállalkozókat is beszámítva csaknem ezer embert alkalmaz. A kutak egyike a legmélyebb magyar földgázkút, talpmélysége meghaladja a 6 ezer métert – mondta Szabó György.

A cégnek jelen pillanatban “messze nincs rálátása a termelés költségvonzatára”, mivel a geológiai viszonyokból és a nagy mélységből kifolyólag egy kút a hagyományos módszerekhez képest sokkal kisebb “megcsapolási körzetet biztosít”. Az első kísérleti kutak mindenütt rendkívül drágák, a jövőben a vállalkozásnak meg kell találnia a radikális költségcsökkentés útját – fogalmazott a szakember.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik