A közelmúltban történt Kodály köröndi incidens újra a figyelem középpontjába állította a kerékpárosok és az autósok közötti feszültséget. Az eset ugyanis egy korábban létesített kerékpársávval könnyen megelőzhető lett volna, ha a futárnak nem az autók között kell cikáznia.
Jelenleg ugyanis még meglehetősen foghíjasnak mondható a magyarországi és a fővárosi kerékpáros infrastruktúra. A hálózat hiányát jól jellemzi, hogy sok esetben az egyik peremkerületből a másikba csak úgy tudunk biztonságosan eljutni, ha előtte bekerekezünk a belvárosba, ami nem feltétlenül jelent sem időben, sem energiában megtakarítást. A helyzet azonban országos szinten sem jobb. „Autóval a Velencei tóhoz körülbelül 45 kilométert kell megtennünk, míg kerékpárral ugyanez 100 kilométert jelent” – mondta lapunknak Oláh György, a Bringaút Egyesület elnöke.
Programba öntve
A helyzet azonban a jelek szerint hamarosan változni fog, hiszen a kormány eltökélte, hogy 2013-ra megduplázza, illetve egyes számítások szerint megtriplázza a jelenlegi kerékpárút-hálózat hosszát. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) gondozásában készülő Kerékpáros Magyarország Program (KMP) legalábbis ezt ígéri. A tervezet már a szakmai egyeztetések szakaszán is túl van, és csak arra vár, hogy augusztus 29-én hivatalosan is bejelentsék a tárcánál, majd a kormány elé terjesszék.
„A végleges dokumentumban változás csak a megvalósulás mikéntjében történt, a hangsúlyok a helyükön maradtak, és a források nagyságrendje is változatlan” – nyilatkozta megkeresésünkre Bodor Ádám, a GKM kerékpáros ügyekért felelős miniszteri megbízottja.
2000 kilométer kerékpárút
A cél egy országos törzshálózat kialakítása, és a helyi hálózatok fejlesztése. Ezt két tényező is indokolja. Egyrészt a kerékpáros turizmus az Európai turizmus leggyorsabban növekvő szegmense, melyet jól jellemez, hogy a kerékpározásra szakosodott túraszervezők évente közel 13 százalékos növekedést realizálnak. Másrészt a felmérések szerint kontinensünkön az autóval megtett utak 30 százaléka 3 kilométernél, 50 százaléka pedig 5 kilométernél rövidebb, s ha a parkolóhely keresését is beleszámítjuk, akkor gyakran gyorsabb megoldás lehet a kerékpár.
Útvonaltervező és adatbázis
A Kerékpáros Magyarország Program mentén egy igen fontos fejlesztés már várhatóan az idén elkészülhet: a GKM ugyanis egy egységes informatikai adatbázis és az ahhoz kapcsolódó honlap elkészítését tervezi. Információink szerint a rendszer terve már elkészült, és a közbeszerzési eljárás is folyik. Ha az oldal elérhető lesz, akkor pontos, naprakész információkhoz juthatunk a hazai kerékpárút-hálózatot illetően, valamint kerékpáros útvonal-tervezőként is használhatjuk majd.
A civilek elégedettek
Bizakodásra adhat okot az a tény is, hogy az általunk megkérdezett civilszervezetek mind pozitívan nyilatkoztak a programról, kiemelve, hogy annak előkészítésében már ez elejétől fogva részt vettek. „Abszolút elégedett vagyok, hiszen intézményesített formában megjelentek azok az igények, amelyeket mi eddig szorgalmaztunk” – nyilatkozta kérdésünkre Oláh György.
A Magyar Kerékpáros Klub elnöke szintén optimistán vélekedett. Mint mondta, az országnak szüksége van arra, hogy a helyén és súlyához méltóan kezeljék a kerékpáros ügyeket. „Ki kell ugyanis abból a gondolkodásból lépni, hogy a biciklizés csupán egy kisebbségnek a hobbija. Az unióban nem az, sőt a legfontosabb súlypontja a városfejlesztésnek és a fenntartható fejlődésnek. Ezért fontos, hogy szemléletváltozás is végbemenjen” – hangsúlyozta László János.
Folytatás a következő oldalon! Kattintson a lenti címre!
—-Végre pénz is van—-
A kerékpárutak építése ugyanis gazdaságos, hiszen egy kilométer megépítésere körülbelül 30 millió forinttal számolhatunk, míg a kerékpársávok esetén csupán a festéket kell kalkulálnunk.
Az útfelújítási programmal együtt még kedvezőbb a kép, hiszen ha az önkormányzat vállalja, hogy a kivitelezés során kerékpárút is épül, akkor a GKM ahhoz is ad támogatást. Ez a megoldás már bevált, hiszen az elmúlt évben is jelentősen – körülbelül 25 kilométerrel – nőtt így a fővárosi kerékpárutak hossza.
Ám pályázni lehet különálló kerékpárutak megépítésére is, így ennek köszönhetően összeköthetőek lesznek a jelenleg nem összefüggő útszakaszok. Bodor Ádám kiemelte: „A közlekedési célú fejlesztések konkrét döntései a települések kompetenciájába tartoznak, hiszen biciklivel nem országos szinten, hanem helyben közlekedünk.” A minisztérium ezért a műszaki előírásokkal, a támogatások szabályaival, a személetformáló akciókkal – kerékpárosbarát település pályázat – igyekszik orientálni a kerékpáros közlekedést fejleszteni szándékozó önkormányzatokat. A tárca feladata viszont az országos turisztikai törzshálózat kiépítésének koordinációja, melyből a két, hazánkon is áthaladó EuroVelo, az európai kerékpárút-hálózati nyomvonal kiépítését pályázati formában támogatja is.
Előbb-utóbb összeérnek
Mindezek mellett azonban félő, hogy az útfelújítások körében végzett kiépítések miatt elkülönülő kerékpárutak jönnek létre, nem alkotván később egységes hálózatot. Oláh György szerint azonban a fővárosi hálózatok – mint fogalmazott – előbb-utóbb nagy valószínűséggel összeérnek majd.
László János azonban optimistában vélekedett. Elmondása szerint létezik egy hálózati koncepció, hiszen a Magyar Kerékpáros Klub jelenleg is javaslatokat dolgoz ki a főváros részére, hogy miként lehetne a szakaszokat összekapcsolni.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nemcsak út, promóció is kell
A FigyelőNetnek nyilatkozó szakértők fontosnak tartották kiemelni, hogy nem érdemes csupán a kerékpárutakra koncentrálni, hiszen az csak egy eleme a projektnek. A kerékpártározók kiépítése, a monitoring vagy éppen a promóció szintén elkerülhetetlen. „Nagyon-nagyon komoly promóció kell, hiszen tömegesen nem fognak kiszállni az emberek az autójukból” – vélte Oláh György.
Márpedig a tárca ezt tűzte ki célul 2013-ra, hiszen a kerékpáros közlekedés jelenlegi országos kétszázalékos részarányát szeretnék tíz százalékra feltornázni. László János szerint a siker leginkább a településektől függ: vidéken csökken a kerékpározás részaránya, míg Budapesten drasztikusan növekszik. „Véleményem szerint így az országos 10 százalékot gyorsan elérhetjük” – mondta László János. Bodor Ádám is hangsúlyozta, hogy a 10 százalék nem irreális cél, hiszen az Európai Kerékpáros Szövetségnél a 10 százalék is csak az alsó kategória tetejét jelenti. Márpedig nálunk most ez a cél.
