A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya nyílt levelében üdvözli, hogy Áder János és felesége alapítványt hoz létre a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére. Ugyanakkor arra kérik, államfőként tegyen azért is, hogy a járvány, a járványkezelés miatt ne történhessenek további tragédiák.
Emlékeztették a köztársasági elnököt, hogy újévi beszédében ő maga fogalmazott úgy, hogy már alig van köztünk, akit ne érintett volna közelről a járvány.
Családtagokért, rokonokért, kollégákért, barátokért kell ma is aggódnunk.
Felidézték, Áder János volt az, aki arra kérte a magyarokat, hogy az újévi fogadkozások helyett tegyenek egyetlen komoly elhatározást, legyenek hálásak az életekért, amiket megmenthettünk.
Mint írták, amíg a nevelési-oktatási intézményekben továbbra sem tartható a távolság, nem kötelező a maszkhasználat, addig nemcsak a még immunitást nem szerzett pedagógusok vannak veszélyben, hanem a családok is, hiszen a jelenlegi hullámban a gyermekekre is kiemelt veszélyt jelent az új mutáció.
Ez nem a pedagógustársadalom részérdeke, hanem az egész ország érdeke. A nyitás elhalasztásával további tragédiákat kerülhetnénk el, és így tetté volna fordítható az az elhatározás, amelyről korábban nyilatkozott.
Maruzsa Zoltán is kapott levelet
A köznevelésért felelős államtitkárnak a PDSZ Országos Választmánya nevében Komjáthy Anna elnök írt az érettségi lebonyolításával kapcsolatban. Arra kérte Maruzsa Zoltánt, segítsen tisztázni a következő kérdéseket.
- 1. Miért tartják biztonságosabbnak az írásbeli, mint a szóbeli érettségit?
A PDSZ szerint az egyiknél 10 diák 4-5 napig, napi 3-4 órában egy-egy teremben felügyelőtanárokkal összezárva dolgozatot ír. A másiknál egy teremben egy-egy diák, egy háromfős bizottság előtt átlagosan másfél-két óra alatt felel. Néhány tantárgynál (pl. vizuális kultúra, ének-zene, vagy testnevelés) az írásbeli nem is helyettesítheti megfelelően a szóbeli vizsgát, ami tavaly be is bizonyosodott. Fontos lenne tudni, milyen megoldással akarják biztosítani az esélyegyenlőséget azoknak a diákoknak, akik ezekre a vizsgákra hagyományos módon készültek.
- 2. Milyen intézkedéseket hoznak, hogy a diákok közti esélyegyenlőség érvényesülhessen az érettségin?
A PDSZ szerint ugyanis a digitális tanrend önmagában jelentős egyenlőtlenségeket eredményezett. A rosszabb jövedelmi viszonyok közt élő diákok joga az oktatáshoz jelentősen sérült.
- 3. Mi lesz a megoldás azon diákoknak, akik saját vagy családtagjaik krónikus megbetegedése miatt nem tudnak megjelenni érettségin? Mit tesznek, hogy ők ne szenvedjenek hátrányt, ne veszítsenek évet?
Tavaly – az esetleges fertőzéstől tartva – mintegy 2000 diák nem ment el érettségizni tavasszal. A PDSZ szerint ők hátrányt szenvedtek a továbbtanulásnál, a helyzet pedig azóta sem rendeződött megnyugtatóan, idén a nagyságrendekkel rosszabb járványügyi mutatók miatt valószínűleg még többen nem fogják vállalni az érettségit.
- 4. A kiugró halálozási adatok, kórházi leterheltség mellett miért nem halasztották el az érettségit nyárra, amikor várhatóan alacsonyak lesznek a fertőzöttségi adatok?
Az esetleges halasztással a digitális oktatásból lemorzsolódók is időt és lehetőséget nyerhettek volna az alaposabb felkészülésre, a fertőzöttségi adatok javulásával akár osztálytermi felkészítés kereteiben is. Komjáthy Anna jelezte, a PDSZ felmérése szerint a pedagógusok kimondottan megosztottak az érettségivel kapcsolatos kérdésekben, ezért jó lenne, Maruzsa Zoltántól kielégítő válaszokat kapniuk.
