Az ÁSZ sem tudja, kinek kéne ellenőriznie
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem vizsgálja, hogy a képviselőknek kifizetett költségtérítések mögött valóban azok az összegek szerepelnek-e, amelyeket átalányban elszámolnak, csupán törvényességi felügyeletet gyakorol: azaz az ÁSZ csupán azt nézi, a végrehajtásnál az előírás szerint jártak-e el. A szervezetnek tehát nem feladata vizsgálni, hogy valóban annyit költött-e a képviselő, mint amennyit visszaigényelt – hangzott el az Inforádióban. Az Állami Számvevőszék vezetője azonban a rádiónak nem tudta megmondani, ha az övék nem, akkor vajon mely szervezetnek feladata a térítések jogosságának vizsgálata.
Havonta átlagosan 242 ezret költünk egy képviselőre
Az Országgyűlési képviselők tiszteletdíját szabályozó törvény szerint a számítás alapja 1998-tól a köztisztviselők illetményalapja (ezt megelőzően a miniszteri fizetés fele volt). A díjazás – mint Bakos Emil közleményében kifejtette – alapvetően két elemből áll. Az egyik a tiszteletdíj, melynek mértéke az országgyűlési képviselő által betöltött funkcióktól függ, a másik pedig a költségtérítés, amely egy átalányösszegből és nevesítetten a szállásköltség-térítésből áll.
A költségtérítési átalány, mint ahogy a neve is mutatja a képviselők költségeinek finanszírozását szolgálja. Így ebből az összegből kell biztosítaniuk a munkájukkal összefüggő költségek fedezetét, mint például a mobiltelefon, a választókerületi iroda fenntartása, reprezentáció, gépjármű vagy tömegközlekedés igénybevétele. Ennek havi átlaga egy képviselőre számítva: 242 ezer forint.
Az általános szabályozási gyakorlat egyébként az, hogy a képviselők kiadásaikat számlákkal igazolva veszik igénybe a költségtérítést. Ebben az esetben azonban kivételt tettek: nem kell számlát vinniük, hanem minden hónapban kapnak egy fix összeget.
Volt, aki több mint 4 milliót kapott
Az Országgyűlés honlapján szereplő lista alapján elmondható, hogy a 2005-ben kifizetett költségtérítés összege (a szállásköltség nélkül) évi 1 764 000 forinttól 4 032 000-ig terjedt. A nem budapesti illetőségű képviselők ezen kívül szállásköltség-térítést is kaptak, átlagosan 1 260 000 forintot.
Mert megérdemlik?
A FigyelőNet kérdésére a képviselők különböző indokokkal érveltek a rendszer helyessége mellett, azt azonban többen megjegyezték, hogy a költségtérítés „ősidők óta” funkcionál, nem véletlenül – mondták. Bőhm András liberális képviselő – aki egyébként 2005-ben összesen 1 764 000 forintot kapott – úgy vélekedik, méltánytalanul alacsony a képviselői fizetés, akár egy magyarországi fizetéssel összehasonlítva is, ezért van szükség ennek kompenzálására. „Az, hogy mindezt adómentes térítés formájában kapjuk, helyes-e, erről lehet vitatkozni” – tette hozzá a képviselő.
Hecckampány folyik?
Mécs Imre, egykori SZDSZ-es, 2006 óta azonban az MSZP padsoraiban ülő képviselő a FigyelőNetnek elmondta: rengeteg költsége van egy képviselőnek, pláne ha egyéni választókerületből választották meg, így méltányos, hogy azt kifizetik neki. Hozzátette: sok idő és adminisztráció lenne, ha minden költést számlával kéne igazolni, így véleménye szerint nem rossz ez a rendszer. „Például a tájékoztatási és iratkezelési rendszer átalakításával megszűnt a futárposta, minden az interneten fut. Igaz, ezt még fizeti a parlament, ám a nyomtatás költségeit már nem, a munkára is használt otthoni telefont szintén nem” – érvelt Mécs Imre. Hangsúlyozta: hecckampány folyik a sajtóban, pedig meg kell becsülni, hogy ennyire a nyilvánosság előtt élnek.
Nem kiváltság
Lapunk kérdésére Herényi Károly MDF-es képviselő – aki 2005-ben 3 267 000 forint költségtérítés mellett 1 260 000 forintos szállásköltség-térítést is igénybe vett – lapunknak elmondta, a költségtérítés nem kiváltság, azt pedig, hogy a képviselők ingyen utazhatnak, meg is szüntették. Ő is hangsúlyozta: a képviselői munka költségekkel jár, ennek megtérítését törvény szabályozza, így a költségtérítés jogszerű.
Lapunk megkeresett több Fideszes képviselőt is, ők azonban nem kívántak az ügyben nyilatkozni.
