Tudomány

Nagyon fontos kutatás készült: a súlytalanság nem ront a borok minőségén

TIM GRAHAM / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP
TIM GRAHAM / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP

A súlytalanság állapota nem rontott azoknak a francia bordeaux-i boroknak a minőségén, amelyek több mint egy évet töltöttek el a Nemzetköz Űrállomáson egy tudományos kísérlet részeként a Föld körül keringve – közölték szerdán francai kutatók a borok első kóstolása, elemzése után az MTI szerint.

Tizenkét üveg francai bor, köztük egy ötezer eurót érő Petrus Pomerol tért vissza januárban a Földre az űrállomásról. A tudományos kísérlet része annak a hosszabb távú erőfeszítésnek, hogy a Földön lévő növényeket ellenállhatóbbá tegyék a klímaváltozásnak  és a betegségeknek azáltal, hogy újfajta stressznek teszik ki őket. A tudósok jobban meg akarják érteni a növények öregedésének a folyamatát, az erjedést a borban.

A kóstolások részeként a bordeaux-i borkutató intézetben 12 borszakértő vakon tesztelte az egyik űrben járt palackot együtt ugyanazon, de borpincében maradt évjárattal. A palackok egy speciális acélhengerbe zárva járták meg a világűrt.

„Könnyek szöktek a szemembe” – mondta utána Nicola Gaume, a tudományos kísérletet megszervező Space Cargo Unlimited  luxemburgi startup vállalkozás elnök-vezérigazgatója a kóstolás után. Gaume az előzetes eredményeket bátorítónak nevezte, hozzátéve, hogy ez még csak a kezdet. Közölte hogy

a kísérlet a súlytalanságra összpontosított, amely hatalmas stresszt jelent a bor számára.

Jane Anson, a The Decanter borászati folyóirat szakírója közölte, hogy a Földön marad bor íze „fiatalabb volt, mint azé, amely megjárta a világűrt”.

„Az, amelyik a Földön maradt, számomra egy kicsit fanyarabb, egy kicsit tanninosabb és egy kicsit fiatalabb volt. Az űrben jártnak a tanninjai lágyabbak voltak, jobban kijött egy virágos íz” – tette hozzá.

A bor érlelési folyamatának kémiai és biológiai elemzése lehetővé teszi a tudósok számára, hogy megtalálják a módot jó évjáratok mesterséges érlelésére – mondta Michael Lebert, a  Friedrich-Alexander Egyetem biológusa, a projekt konzultánsa.

Szőlővesszőket is vittek a kísérletben az űrállomásra, amelyek nemcsak túlélték az utat, de gyorsabban nőttek, mint a Földön maradtak annak ellenére, hogy kevesebb fény és víz érte őket.

Ha sikerül megállapítani, hogy miért, az segítheti a tudósokat életerősebb fajták létrehozásához a Földön és megnyithatja az utat a szőlőművelés és borkészítése előtt a világűrben – tette hozzá a német szakember.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik