„A sokakban meglévő ezernyi kérdésre nem adnak pontos választ a számok és az adatok, mégsincs okunk eltagadni, ezek arról tanúskodnak, hogy megmozdult végre Magyarország: reformoknak és az egyensúlyteremtő kiigazításnak megvannak az első eredményei” – fogalmazott a kormányfő az első évét értékelő Új Magyarország című dokumentum előszavában..
Gyurcsány Ferenc a kormány első évéről készített kiadványról azt írta: „elszámolás erről a nehéz évről” a polgároknak, leltár a parlamentnek, amelyben számok és adatok vannak, mert a műfaj nem tűr mást, személyes érzéseket sem. „Nem tűri a sokszor nehéz döntések mögötti szakmai, politikai viták bemutatását, nem tűri a helyenként szenvedélyes emberi és egyéb küzdelmek láttatását. Pedig nekem ezekről is szólt ez az egy év, eddigi életem legnehezebb éve” – fogalmazott a miniszterelnök.
Mint írta, az egyensúlyteremtés és a reformok első pozitív visszajelzései, kedvező tapasztalatai ellenére is indokolt az önmérsékletet tanúsító fogalmazás. „A cél, amelyet nem veszíthetünk szem elől, amelynek érdekében mindenfajta radikalizmussal szemben is folytatjuk a reformkormányzást” – fogalmazott, hozzátéve: fenntartják maguknak a jogot az önkorrekcióra, de nem fordulnak vissza.
Gyurcsány egyébként hétfőn a Parlamentben, napirend előtti felszólalásában szóban is értékeli a kormány egyéves munkáját.
A kiigazításról
A jelentés ismerteti az Új egyensúly program és a 2006-2011-es időszakot átfogó konvergenciaprogram eddigi eredményeit. A 2006 őszén és részben 2007-ben bevezetett adóintézkedések bevételi oldalról jó alapot teremtenek ahhoz, hogy a tavalyi, eredményszemléletben (ESA’95) 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány az idén a tervezett 6,8 százalékkal szemben 6,4 százalékra csökkenjen.
A jelentés megállapítja azt is, hogy a 2006-2007. évi adó- és járulékváltozások széles körben növelték a lakosság és a vállalkozások terheit. A kiigazítás, a lakossági fogyasztás megtorpanása elkerülhetetlenül együtt jár 2007–2008-ban a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésével. A GDP első negyedévi előzetes adata ugyan a növekedés ütemének lassulását mutatja, de ennek mértéke kisebb a korábbi várakozásoknál. A gazdasági elemzők többsége 2007-re a kormány konzervatív prognózisánál némileg gyorsabb – 2,7 százalék körüli – növekedést vár, amit az export gyors növekedése mellett az ipari termelés első negyedévi 8,8 százalékos üteme is valószínűsít.
Az idei költségvetés az állam kiadásainak mérséklését döntően az állam működési kiadásainak csökkentésével éri el – áll a beszámolóban. Az állam, a közszféra egészének 2006. évi, a GDP 18,6 százalékát kitevő működési kiadásai 2007-re 17,5 százalékra mérséklődnek. A jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy 2007-ben még magasak az egyszeri kiadások és a szervezetátalakítással, létszámcsökkentéssel együtt járó kiadáscsökkenés teljes egészében csak a 2008-as költségvetésben fog érvényesülni.
A kormány munkájáról készített beszámoló kitér a kormányzati negyedre is, mint írják, a minisztériumok éves üzemeltetési és fenntartási költsége, a jelenlegi 13 milliárddal szemben, 8,5 milliárd forintra csökken.
—-Egészségügy: bejött a vizitdíj—-
Az első tapasztalatok szerint a vizitdíj bevezetésével 10-20 százalékkal mérséklődött az orvos-beteg találkozások száma, és a márciusi adatok alapján nőtt a háziorvosok, a járóbeteg-szakellátások és a kórházak bevétele – írták az értékelőben.
Szerintük az egészségügyi reform első hónapjainak tapasztalatai azt mutatják, hogy az Egészségbiztosítási Alaphoz való méltányosabb és igazságosabb hozzájárulással, valamint a közös befizetések hatékonyabb felhasználásával nem csupán az egészségbiztosítás az elmúlt években rohamosan növekvő, a költségvetésből kipótolt hiánya csökkenthető, hanem megőrizhető, sőt lépésről-lépésre javítható is az egészségügyi ellátás színvonala.
Az új kórházi átalakítás eredményeképpen 173 kórházból 6-ban teljesen megszűnt a fekvőbeteg-ellátás, 12-ben aktív ellátás helyett csak krónikus, illetve rehabilitációs tevékenységet végeznek, és 33 olyan kórház van, amelyik továbbra is végez aktív ellátást, de a korábbinál szűkebb szakmacsoportokban. Átlagosan 20 százalékkal emelkedett az egy aktív kórházi ágyra jutó finanszírozás, 7 százalékkal a krónikus és rehabilitációs ellátásban az egy ágyra jutó finanszírozás összege. A második félév szokásosan is nagyobb betegforgalmát figyelembe véve, 24 százalékkal emelkedik a szakrendelők második félévi bevétele.
Oktatás: csak a hátrányos helyzetűekről szólt
Az esélykülönbségek mérséklése a közoktatásban, a hátrányos helyzetű fiatalok felvételének támogatása a felsőoktatásban – többek között ezek a fő jellemzői a kormány oktatást érintő átalakításainak. A felsőoktatásban már idén többletpont jár a szociális helyzet alapján a felvételi során: a hátrányos helyzetű fiatalok 4, a halmozottan hátrányos helyzetűek 8 pontot kapnak, és ugyancsak ennyi jár a fogyatékkal élő jelentkezőknek.
Még ebben az évben több pályázat kiírása várható az oktatásban: várhatóan 31 milliárd forint támogatás elnyerésére lehet pályázni egyebek mellett a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelésével, esélyegyenlőségi programokkal, vagy az oktatás eredményességét szolgáló mérési-értékelési rendszerekkel.
—-Reformértékű nyugdíjrendszer—-
A beszámoló úgy fogalmaz, a nyugdíjrendszerben a kormány az elmúlt egy évben számos reformértékű, a szabályokat igazságosabbá tevő és a hosszú távú finanszírozhatóságot is javító változtatásról döntött. A változtatások nem a költségvetés kiadásainak csökkentését szolgálják, hiszen a törvény által előírt nyugdíjemelések és a négy évre szóló nyugdíjkorrekciós program végrehajtása a következő években is a nyugdíjkiadások gyors emelkedését eredményezik – tették hozzá.
A foglalkoztatásról pedig azt írták, hogy új eszközöket vehetnek igénybe július elejétől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek.
Megindokolták a tarifaemelkedést
A gáz ténylegesen fizetett átlagos lakossági fogyasztói ára áprilisban 18 százalékkal haladta meg a decemberi árszintet, vagyis az új támogatási rendszer a gáz árának támogatás nélküli 50-65 százalékos év eleji emelkedését 18 százalékra mérsékelte a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – derül ki a kiadványból.
Az új támogatási rendszer bevezetését a dokumentum azzal indokolja, hogy a lakossági terheknek a fogyasztói árakon keresztül nyújtott mérséklése nem csupán a szociális rászorulókat, hanem mindenkit megvédett a világpiaci árak változásának hatásától, ami igazságtalan és pazarló is volt.
A kiadvány azzal indokolja a vasúti és autóbusz-közlekedés tarifa, illetve támogatási rendszerének egyesítését, hogy ki kell alakítani a helyközi tömegközlekedés a mainál ésszerűbb, a lakosság számára minőségi szolgáltatást nyújtó rendszerét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
