Élet-Stílus

Szekszárdnyi magyar hal meg évente a rák miatt

röntgen (röntgen)
röntgen (röntgen)

A legtöbb áldozatot hazánkban még mindig a tüdőrák szedi, de évről-évre nő a vastagbélrákos esetek száma is.

“Borzalmas ürességet, aztán elkeseredettséget éreztem. Hazafelé egész úton potyogtak a könnyeim, képtelen voltam másra gondolni, mint hogy ez lesz az utolsó nyár az életemben.”

Olvasónk, Turcsányi Rita néhány hónappal ezelőtt így emlékezett vissza arra a sorsfordító pillanatra, amikor kilenc évvel ezelőtt szembesítették azzal, hogy súlyos beteg. Nem ő volt az egyetlen aznap… Ahogy az a legfrissebb statisztikákból is kiderül, Magyarországon minden évben legalább 50 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak. A többségük, ahogy Rita is, tüdőrákban szenved: évek óta ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon, az összes rákos eset 18%-a.

Rettenetes szám ez, különösen annak tükrében, hogy az uniós összesítésben a tüdőt támadó betegség “csak” negyedik: az összes megbetegedésnek 11,8%-át teszi ki. Hazánkban a második legelterjedtebb daganatfajta a vastagbélrák, míg a harmadik – az egész Európában egyre nagyobb gondot okozó – mellrák.


Képek forrása: Thinkstock

Kiürít egy közepes várost

Miközben a világon évente 7,6 millió ember hal meg a legkülönfélébb daganatos megbetegedések miatt, a halálozás Magyarországon is magasra kúszott: tavaly már az összes haláleset negyedéért a rákos megbetegedések feleltek. Ez évi 30-33 ezer áldozatot jelent, vagyis éppen annyit, amennyi lakója egy közepes magyar városnak, például Szekszárdnak is van.

Annál is szomorúbb ez, ha tudjuk, az áldozatoknak legkevesebb a fele megmenthető lenne, ha az elváltozást idejében felismernék, és megfelelően kezelnék. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a teljes lakosság tisztában legyen vele, a rákos megbetegedésnek is vannak speciális tünetei, illetve figyelmeztető jelei, amivel érdemes tisztában lenni.

Február 4 – A rák elleni küzdelem napja

2000. februárjában, Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen.

Mi okozza?

“Bár a rák genetikai eredetű betegség – közel 138 olyan gént ismerünk, melyek általában a daganatok kialakulásáért felelősek – a gének meghibásodásában az életmód és az abból fakadó negatív környezeti hatások is közrejátszhatnak.” Ezt már dr. Schwab Richárd, az Oncompass Medicine Információs Központ orvos igazgatója mondja, aki azt is hozzáteszi, a tüdőrák kialakulásának egyik legkomolyabb rizikófaktora a dohányzás és a légszennyezettség. Vastagbélrák esetében ezek a rost- és mozgásszegény életmód.

A szakember szerint a rákos megbetegedés időben való felismeréséhez elengedhetetlen a szűréseken való részvétel és testünk folyamatos vizsgálata, a gyanújelek felismerése. Ilyen lehet a látszólag ok nélküli fogyás, a nyelési nehezítettség, a szűnni nem akaró, száraz köhögés, a rossz közérzet, és az indokolatlan láz. De érdemes odafigyelni testünk egyéb jelzéseire is, így például az anyajegyen, szemölcsön található elváltozásra, a mellben megjelenő duzzanatokra és a gyógyulni nem akaró sebekre és fekélyekre is.

 

A rák nem halálos ítélet

Noha a több száz különböző szövettani típusú, biológiai viselkedésű és különböző szervekre lokalizálódó betegségnek nincs univerzális gyógymódja, a korai felismerés szinte minden esetben növeli a teljes gyógyulás esélyét.

Többek között ezt is megerősítették azok a ráktúlélők, akikkel a múlt év végén beszélgettünk a diagnózisról, a halálfélelemről és az ezt követő ádáz küzdelemről a gyógyulásért. Ha kíváncsi a túlélők vallomásaira, kattintson ide.

A rákellenes világnapon sajtótájékoztatót tartott az egészségügyi államtitkár, aki elmondta, hogy az utóbbi években széles összefogás jött létre a rákbetegségek leküzdésére. Zombor Gábor kiemelte, hogy ötmilliárd forint áll rendelkezésre a megelőzést szolgáló szakmai programokra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik