Számos vállalat mottójaként szolgálhatna Büki László, az Aranycipó Kft. egyik – pimaszul fiatal – vezetőjének tételmondata:
Nem szabad egy szinten megállni, folyamatosan fejlődni kell.
A Dél-Dunántúl egyik meghatározó vállalkozásává nőtt sütőipari cég esetében azonban a fejlődés – ha nehézségektől övezve is, de – 30 éve tart, és a rendszerváltás utáni évtizedek egyik sikertörténetévé vált. A szerény körülmények között indult vállalkozás igazi családi csapatmunka: a 29 éves, közgazdász végzettségű László és élelmiszermérnökként diplomázott öccse, Tamás mellett a két alapító, édesanyjuk és édesapjuk is a mai napig tevékenyen részt vesz a cégirányításban, egyre több feladatot és felelősséget átadva a második generációnak.
„Nem volt szülői nyomás, hogy csak ez az út áll előttünk, és csak ezt csinálhatjuk” – mondja Büki László, aki 2014-től veszi ki részét a cégvezetésben, míg öccse két évvel később csatlakozott a családi teamhez. Valójában nem is kellett csatlakozniuk, hiszen együtt nőttek fel az Aranycipóval, a pékség mindig is a család része volt. “Olyan, mintha a testvérünk lenne” – mondja László, aki még emlékszik, az üzemben gyakoroltak a tésztával, és a végén meg is ették a kisütött végterméket.
Garázsból az élelmiszerkereskedelmi láncokig
Bár az Aranycipó 1991. január 1-jei bejegyzéssel indult útnak hivatalosan, már az azt megelőző évben Büki László édesapja és édesanyja – akkor még hobbi pékekként, kalandvágyból – megkezdték a sütést Pécsváradon. Egy garázsból indult szűk családi vállalkozás gondolata az édesapa fejéből pattant ki, aki a rendszerváltás előtt egy építőipari cégnél dolgozva érezte akkori munkahelye zsugorodását, és tudta, váltania és lépnie kell. Jó ötletnek bizonyult a kezdetben még csak egy kemencével és hat munkatárssal gründolt sütögetés: csak néhány év kellett ahhoz, hogy a főtevékenységgé vált sütésből a térség meghatározó pékségévé váljon az Aranycipó. Az első nagy ugrás 1997-ben jött el a cég életében: egy sütőüzem megvásárlásával meghatározó szereplője lett a kistérségnek.
Közben folyamatosan követték a technológia és a trend fejlődését Büki Lászlóék, akik németországi expókon lesték meg a sütőipar legújabb innovációit. Az új eljárások és technológiák igazán 2004-ben, az uniós csatlakozás évében jöttek kapóra, amikor az újonnan megnyíló Pécs Árkád bevásárlóközpontban szaküzletet nyitottak, ahova már a Németországból hozott fagyasztásos technológiával szállították a termékek nagy részét.
A fagyasztott technológia lényege – magyarázza ifj, Büki László -, hogy az üzemben előállított fagyasztott félkész termékek az üzletekben sütik készre, így a vásárlók friss termékekkel találkoznak.
– enged további betekintést a technológia rejtelmeibe Büki László.
A fagyasztásos technológia elterjesztése után a 2017-ig tartó következő korszak a gyártási volumen növelését szolgáló beruházásokkal, eszközvásárlásokkal telt az Aranycipó életében, és ez a fejlődés 2010-ben csúcsosodott ki egy stratégiai fontosságú lépésben: az Aranycipó országos beszállítója lett több élelmiszerkereskedelmi láncnak. 2018-ban jött a következő mérföldkő, amikor a régi pécsi kenyérgyár megvásárlásával és közel 10 ezer négyzetméterre fejlesztésével – Büki László bevallása szerint – megérkeztek a csúcsra.
Meggyőző számok
Az Aranycipó mindössze hat munkavállalóval indult el a pécsváradi garázsból, és lett már egy 240 embert foglalkoztató cég. Szüleiktől nem csak magát a pékséget, de az UniCredites ügyfélkapcsolatot is “örökölték”. Nemcsak humánerőforrásban fejlődtek óriásit: amíg a szülők a garázsban egy darab kemencében négyféle terméket (egy fajta házikenyeret és három fajta péksüteményt) sütöttek, addig harminc évvel később már 21 kemencében készítenek közel 300 fajta pékárut.
Gyors változásokra gyors válaszok
Persze a felfelé vezető fejlődési ívet nehézségek sora tarkította az Aranycipó életében.
Ez egy nagyon nehéz iparág, telített és árérzékeny piacra termelünk
– mondja Büki László, aki hozzáteszi, a nehézségekre rájön az is, hogy évről évre csökken a kenyérfogyasztás, és ellenük dolgoznak a különböző ételintoleranciák is. “Mivel ez egy gyorsan változó piac, gyors reakciók kellenek” – vázolta az elméletben egyszerűnek tűnő receptet a cégvezető. Az új irányok és igények megjelenése a gyakorlatban bonyolult beruházást igényelt, ami azt jelentette, hogy külön üzemrészt alakítottak ki a gluténmentes termékek előállításához, és kiszolgálják a szénhidrátcsökkentett és a hozzáadott cukor nélküli termékek iránt egyre növekvő igényeket is.
Büki László szerint nem csak a változásokra adott gyors válaszok a cég sikerének a titka, hanem az is, hogy következetesen nem kötelezték el magukat egyik irányban sem: követik a kevés termék gyártása magas minőségben elvet, ugyanakkor tartják a nagy volumenű gyártást is, sőt a hagyományos irány mellett is kardoskodnak. Ráadásul képzőhelyként is működnek, ahol szakmunkástanulók sajátíthatják el a szakma alapjait, és már csak ezért is fontos Büki Lászlóéknak a hagyomány.
És fontos az a 240 munkavállaló is, akik az Aranycipónál dolgoznak, sokan közülük több évtizede, sőt, akad olyan is, aki a kezdetektől fogva náluk dolgozik, és egészen a gyártásvezetésig vitte.
Embert próbáló időszakon vannak túl
Büki László szerint nehézséget jelent az is, hogy a magyar költségek mellett nyomott áron kell dolgozniuk. A számtalan versenytárssal telített piacon nem lehet ellaposodni, rugalmasnak kell lenni – adja meg az irányt Büki László, aki hozzáteszi: a tavaszi járvány embert próbáló időszak volt a cég életében. A 17 boltból négyet be kellett zárniuk, és a létszámot is csökkenteni kellett, de talpon maradtak. A járvány arra tanította, hogy nem lehet, és nem is szabad nagyon előre tervezni, annyit azonban biztosnak lát, hogy a pécsi üzemcsarnok fölé már nem nagyon tudnak nőni, és szeretnék megtartani ezt a szintet mind volumenben, mind kapacitásban.
„A jövőbeni terveink alapján a gyártásikapacitásainkat eredményes munkával kívánjuk lekötni, folyamataink és eszközeink hatékonyságát tovább tervezzük növelni. Sok munka van még hátra, mindazonáltal kitartunk céljaink mellett, miszerint az Aranycipó maradjon korrekt partner és stabil munkahely, elégedett munkavállalókkal, vevőkkel, beszállítókkal” – vázolta fel a célokat Büki László.
Szponzorált tartalom
A cikk az UniCredit Bank támogatásával készült.
