Belföld

Korrupciós botrány az ENSZ-ben

Aláássa az éppen megújulásra készülő ENSZ szervezetét az Olajat élelmiszerért program körül kialakult korrupciós botrány. A magyar szálat sem nélkülöző ügyben neves politikusok és olajcégek érintettek. A tét 60 milliárd dollár.

Egy csütörtökön nyilvánosságra került vizsgálat szerint az ENSZ Olajat élelmiszerért programja keretében szabálytalanul használták fel a rendelkezésre álló forrásokat. Az ügyben Boutros Boutros-Ghali, a világszervezet korábbi főtitkára is érintett lehet – állítja a jelentést készítő amerikai bankár, Paul Volcker. Ugyanakkor a főbűnös valószínűleg Benon Sevan, a pénz szétosztásáért felelős tisztviselő. Az ügy további vizsgálatot igényel – mondta Kofi Annan, ENSZ főtitkár.


A jelentés korrupciógyanús ügyletekre derített fényt, ugyanis Sevan többször arra kérte az érintett iraki szervezeteket, hogy néhány, általa megnevezett olajvállalatnak juttassanak az olajból. Sevan ugyanis azért cserébe, hogy az irakiak elfogadták az általa ajánlott olajvállalatot, segítséget nyújtott a nehéz gazdasági helyzetben levő ország olajiparának a lerobbant létesítmények rekonstrukciójához.








A magyar szál
Az ügyben Magyarország is érintett volt. A Magyar Érdek Pártja is szerepelt az iraki napilap listáján. Király B. Izabella, a párt vezetője 1999-ben szerződést kötött a kormányzó iraki Bath párttal, és közvetítőként vett részt 4,7 millió hordó olaj eladásában.

Volcker ugyan azt nem állítja, hogy az Olajat élelmiszerért programból Sevan személyesen is hasznot húzott volna, de azt igen, hogy lobbizott egyes olajvállalatokért; például a korábbi ENSZ-főtitkár, Boutros Boutros-Ghali unokatestvére által vezetett svájci cégért, az Afrikai Közel-kelet Olajvállalatért. Ezzel a tevékenységével Sevan az ENSZ alapelveit sértette és aláásta a világszervezet hitelét – nyilatkozta tegnap Kofi Annan, jelenlegi főtitkár.


Nagy volt a kísértés


Az 1996 és 2003 között zajló program célja az volt, hogy a világszervezet szankciójától sújtott Irak, ellenőrzött keretek között, korlátozott mértékű olajexportért cserébe beszerezhesse a lakosság ellátásához szükséges élelmiszert. A program keretösszege meghaladta a 60 milliárd dollárt.


Ugyanakkor már a program ideje alatt is többször felmerült, hogy problémák lehetnek a kivitelezéssel, s az importált élelmiszert esetleg nem a rászoruló lakosság kapja meg. Majd 2004 elején kitört az igazi botrány. Ugyanis egy iraki lap, az Al-Mada egy 270 fős listát közölt azokról a személyekről – főként politikusokról –, akik hasznot húztak az iraki olajeladásokból. Az iraki rendszer ezzel akarta megvásárolni több politikus jóindulatát és támogatását. Így a támogatottak közt volt Vlagyimir Zsirinovszkij, vagy Megawati Sukarnoputri indonéz kormányfő.



Korrupciós botrány az ENSZ-ben 9



Hatalmas készletek


Ugyanakkor nincs gondban az elmúlt évben újraindult iraki olajtermelés. A robbantások és szabotázsakciók ellenére nincs hiány iraki olajból. Az ország bizonyított olajkészlete 2003-ban 115 milliárd hordó volt, ez a világ olajkészletének mintegy nyolcadát teszi ki. De az sem elképzelhetetlen, hogy sokkal több olaj rejtőzik a felszín alatt, mivel az elmúlt évtizedekben keveset foglalkoztak új lelőhelyek felkutatásával. A készletek nagysága a Baker Institute szerint a duplája is lehet a most ismerteknek, míg az US Geological Survey elemzői nem ennyire optimisták, szerintük még legfeljebb 45 milliárd hordó lehet feltáratlan. De Irak területének mindössze 10 százalékát derítették fel eddig, s ez alapján becsülték a készlet nagyságát. A felfedezett 80 olajmezőből csak 17-et aknáztak ki, 2300 kutat fúrtak, amelyből mintegy 1600 üzemel. (Érdekesség: Texasban a kutak száma 1 millióra rúg.)


Összehasonlításképp: az OPEC adatai szerint Szaúd-Arábiának 263, Iránnak 133, az Egyesült Arab Emirátusoknak 98, Oroszországnak 87, Venezuelának 77, az USA-nak pedig mindössze 23 milliárd hordónyi a bizonyított olajkészlete. Így az iraki tartalékok kiaknázása jelentősen átalakíthatja a világ olajpiacát.


Irak nagy előnye, hogy viszonylag alacsony a kitermelés költsége. Az ország területén az átlagos kitermelési költség 2 dollár körül mozog, míg a kedvezőbb fekvésű déli területeken egy hordó termelési költsége 1-1,5 dollárra tehető. Ez megegyezik a szaúdi olajkitermelési költségekkel, míg az Északi-tengeren például a kitermelési költség 10 dollár felett van.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik