A Facebook több mint 2,3 milliárd felhasználójával valódi nagyhatalom az interneten, és ez a széles elérés az évek során egyre több probléma forrása lett. Az alapító Mark Zuckerberg 2018-ban írt arról, a Facebook számára nem szerencsés, hogy önállóan kell ennyi fontos döntést meghoznia a szabad önkifejezésről és a biztonságról, ezért új rendszerre van szükségük a közzétett tartalmak szabályozásához és a vonatkozó szabályok érvényesítéséhez. A mellett, hogy az elmúlt években növelték a moderátorok számát, és szorosabbra fűzték a szálakat a külsős tényellenőrzőkkel a dezinformáció lassításának érdekében, egyre sürgetőbbé vált egy olyan testület felállítása, ami a Facebooktól függetlenül ítél meg egy-egy kérdéskört.
A közösségi oldal május 6-án jelentette be, hogy felállt a vállalat felügyeleti szerve, az Oversight Board, azaz az ellenőrző bizottság.
A bizottság döntései véglegesek, nincs lehetőség fellebbezni, és mindenkinek el kell fogadnia azokat az egyszeri felhasználóktól egészen Mark Zuckerbergig. A Facebook a bizottság felállításával lényegében egy testületet helyezett maga fölé, ami példa nélküli intézkedés egy közösségi szolgáltatást nyújtó techóriástól.
Egyensúlyra van szükség
A tanács jelenleg húsz tagból áll, négyen közülük társelnökök, akiket még a Facebook jelölt ki, a május 6-án bejelentett további 16 ember kiválasztását már ők felügyelték. A tagok közé egyedüli magyarként bekerült Sajó András jogtudós is, a szólásszabadság és az alkotmányjog szakértője, az MTA rendes tagja, korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja, amelynek alelnöke is volt. Sajó a CEU jogi karának alapító dékánja, e mellett tanított a Budapesti Corvinus Egyetemen és az ELTE-n, a rendszerváltás idején részt vett az alkotmány-előkészítő és a nemzeti deregulációs bizottság munkájában, majd jogi tanácsadóként is dolgozott Göncz Árpád köztársasági elnök mellett. Több nemzetközi jogi szervezet munkájában is részt vesz, valamint alapító tagja a Halálbüntetés-ellenes Ligának.
A Facebook a legfontosabb olyan felület napjainkban, ahol az emberi vélemény és gondolkodás alakul. Nem csak nekem, de másik kétmilliárd embernek is egy hihetetlen intellektuális kihívás és egyben végtelenül fontos dolog, mert a közgondolkodás, ahogy az elmúlt évtizedben, a következő években is ettől a felülettől függ. Épp ezért nagy veszélyeket rejt, ha valamit túlszabályoznak, túlkorlátoznak. Ezt valahogy ellensúlyozni kell
– mondta a 24.hu-nak Sajó, akit arról kérdeztünk, miért vállalta el a felkérést.
Szabályozások terén tényleg egyensúlyt kell találnia a közösségi oldalnak: az eltávolított posztok miatt korábban már többször cenzúrával vádolták Zuckerbergéket, a politikai céllal terjesztett dezinformáció terjedését látva a kritikus hangok pedig megkérdőjelezik, hogy a Facebook jó hatással van-e a demokráciára.
Hogy a demokráciát szolgálja vagy hátráltatja-e a Facebook? Ezt a kérdést nem korlátoznám a közösségi oldalra, hiszen magával az internettel, mint olyannal kapcsolatban is feltehető. A Facebook a demokráciát elő tudja mozdítani, ez nem igényel különösebb bizonyítást. Azzal kapcsolatban nagyobb a bizonytalanság, hogy vajon a racionális emberi gondolkodást, ami a demokráciának előfeltétele, hogyan segíti vagy gátolja. Úgy gondolom, hogy nem az eszköz, ami a gondokat okozza, hanem akik az eszközt használják.
„Ha már adott az emberi butaság, az legfeljebb összekapcsolódhat más közösségi eszközök segítségével. Ez egy régi harc az emberi ész és a butaság között, csak egy új felületen. De ettől még azok az értékek, melyeket az emberiség elfogadott az elmúlt 200 évben, itt is érvényesek, és ennek meghatározója mégiscsak a szólásszabadság” – fejtette ki Sajó.
Szempont az átláthatóság
Az ellenőrző bizottság lényegében úgy működik, mint a való életben a legfelsőbb bíróságok: ide fordulhat a felhasználó, aki elégedetlen a Facebook valamelyik döntésével – és ebbe már az Instagram is beletartozik. Hogy a bizottság foglalkozzon az üggyel, a panasztevőnek előzetesen ki kell használnia minden más, a Facebookon elérhető fellebbezési lehetőséget. A csoport ezen felül olyan eseteket is megvizsgál, amiket maga a Facebook terjeszt elő. A bizottság tájékoztatása szerint négy feltétel kell ahhoz, hogy egy felhasználó a „legfelsőbb bíróság” elé vigye az ügyét:
- A panaszos aktív felhasználó, aki a saját ügyében jár el. Törölt fiókkal nincs lehetőség panasz benyújtására, a fellebbezés joga pedig nem ruházható át más ismerősre, családtagra. Ez új profil készítésével sem kerülhető meg.
- Először a Facebooknak kell panaszt tenni, és kifogásolni a bejegyzés eltávolítását. Ha ezt is elutasítják a moderátorok, akkor lehet a következő lépcsőfok az ellenőrző bizottság. A moderátoroktól kapott visszautasításban lehet majd elérni a linket, ami elvezet a felületre.
- A reklamáció elbírálása után 15 nap áll rendelkezésre, hogy a felhasználó a bizottsághoz forduljon.
- A panaszos kérdéses posztja nem sértheti a helyi törvényeket. Egyes országokban ugyanis más szabályok vonatkoznak például a szólásszabadságra.
Mivel képtelenség minden ügyben dönteni, azok kerülnek majd terítékre, amelyek a legtöbb embert érintik, társadalmi szempontból jelentősek, fontos elvi kérdést vetnek fel. Mindezeket úgy vizsgálják a bizottság tagjai, hogy figyelembe veszik a Facebook irányelveit, illetve a nemzetközi jogi sztenderdeket.
Az egyik első feladatunk az, hogy valamilyen módon kialakítsuk azokat a szempontokat, amelyek alapján elsőbbséget állapítunk meg, mivel nyilván minden panasszal nem lehet foglalkozni. Előre eldönteni nagy hiba lenne most, hogy melyek legyenek a legfontosabb ügyek, mert akkor egy előítéletet vinnénk be a saját megközelítésünkbe. Én legalábbis azt szeretném, hogy csak azután döntsünk erről, miután áttekintettük a szakirodalmat, megérkeztek a panaszosoknak és a Facebooknak a jelzései, illetve más nemzetközi szerveknek az elemzései
– mondta el ezzel kapcsolatban Sajó.
A tényleges munka megkezdését a járvány is befolyásolhatja, hiszen még az eljárási rend kialakításán dolgoznak, ami személyes találkozókat igényel a tagok között. Az előkészítés folyamata előreláthatóan októberig zajlik majd. A tagok jelenleg a neten bonyolítják a megbeszéléseket heti egy alkalommal. Sajó szerint leghamarabb ősszel tudnak majd foglalkozni a valós problémákkal. A bizottságnak három hónapja lesz, hogy érdemi döntést hozzon egy-egy ügyben, így a szeptember végén kiválasztott ügyekkel az év végéig kéne dűlőre jutniuk.
Minden döntés indokolva lesz, és minden döntés felkerül a megfelelő felületre, hogy bárki hozzáférjen. Azért is, mert ez bizonyos fokig mindenkit orientálhat a jövőre nézve
– válaszolta a jogtudós bizottsági tag azzal kapcsolatos kérdésünkre, mennyire lesz átlátható a rendszer.
Az egész egy hitelességi kérdés
A bizottsággal kapcsolatban többen azért szkeptikusak, mert a bírált ügyekre vonatkozó döntéseket a közösségi oldalnak ugyan kötelező elfogadnia, de a felhasználók szabályzatát továbbra is Zuckerbergék kontrollálják, a bizottság csak javaslatokat tehet a módosításokra. A döntéseik viszont a későbbi moderálási gyakorlatra is hatással lehetnek.
A Facebooknak alapvető érdeke, hogy kövesse, amit mi mondunk, különben teljesen hiteltelenné válik. Ha egyszer azért hoztak létre egy fölöttük/mellettük álló testületet, hogy az igazolja vagy korrigálja a döntéseiket, és utána ezt nem veszik figyelembe, azzal magukat járatják le. Ez egy hitelességi kérdés, és véleményem szerint őszinte az a gondolatuk, hogy a szólásszabadság és más értékek szempontjából is egyensúlyt keresve szükségesnek tartanak egy külső ellenőrzést. Máskülönben nem fordítottak volna erre ennyi erőforrást, és nem olyan lenne a bizottság összetétele, amilyen
– mondta Sajó. A bizottság tagjait hosszú procedúra során választották ki, többeket is a cég korábbi kritikusai közül neveztek ki.
A szakértők kiválasztásakor ügyeltek a földrajzi, nemzetiségi, nyelvi, nemi és szakterületi kiegyensúlyozottságra is. Fontos továbbá, hogy a tagok különböző régiókból származnak, így segítve az egyes ügyek kontextusának, kulturális hátterének értelmezését.
Sajó András mellett a dán társelnök, Helle Thorning-Schmidt az egyetlen, aki uniós országból származik. Felmerül a kérdés, hogy egy regionális ügyben az adott nyelvet beszélő, onnan származó tag véleménye hangsúlyosabb-e.
Ezt kizártnak tartom. A magyarázatokra valóban szükség van, mivel a kulturális kontextus fontos. A bizottságunknak még ezzel kapcsolatban is van mit megbeszélnie a jövőre nézve. Van még egy tag a régiónkból, a dán társelnök. Elképzelhető, hogy ha az én országomról van szó, akkor ő fogja képviselni a regionalitás szempontját, és ha egy dán ügyről, akkor inkább nekem kell majd, mert ő politikai szerepet játszik abban a közegben
– mondta ezzel kapcsolatban Sajó.
Hozzátette: többek közt arra is szolgál az előkészítési szakasz, hogy ezeket a kérdéseket végiggondolják, és eldöntsék, melyik megoldás teszi a döntésüket hitelesebbé. Egy megfelelő eljárásban kell átgondolniuk, elemezniük a problémát, majd az alapján kialakítaniuk egy indokolt álláspontot. Összességében a húsz tagnak közös álláspontra kell jutnia.
A bizottságnak nem célja, hogy úgy irányítson, ahogy Soros kívánja
Mivel kormánypárti politikusok korábban többször vádolták a Facebookot politikailag motivált cenzúrával, és a bizottság megalakulásának bejelentésekor több kormánypárti lap is kiemelendőnek tartotta, hogy a „Soros-egyetem dékánját” választották a tagok közé, ezért arról érdeklődtünk, számít-e a jogtudós a jövőben ilyen irányú kritikákra, akár egy vitatott, politikai töltetű poszt elbírálása kapcsán.
Itt két-hárommilliárd felhasználóról van szó, és valljuk meg, Magyarország tízmillió embert jelent, nem kétmilliárdot, a bizottságnak nem ez a központi problémája. Eléggé ismert, hogy Soros Györgynek nem éppen felhőtlen a viszonya a Facebookkal, korábban erős lépéseket javasolt a közösségi oldal ellen. Ezért nekem logikailag nem áll össze, hogyan lehet összekapcsolni egy független ellenőrző testület munkáját azzal, hogy én a Soros által letett pénzből alapított egyetem dékánja voltam. A testület célja nem az, hogy a Facebookot abba az irányba szabályozza, amit Soros javasolt. A cél, hogy a szólásszabadság érvényesüljön.
Kiemelt kép: CEU
