Nagyvilág

A szexfüggőség nem betegség

Szex(210x140)(1).jpg (szex, )
Szex(210x140)(1).jpg (szex, )

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság nem sorolja többé a mentális rendellenességek közé a transzneműséget sem, ellenben felkerült a listára a kritikus gyerekhiszti, a falási roham, a kóros gyűjtögetés.

Számos ponton megváltoztatta az Amerikai Pszichiátriai Társaság a mentális rendellenességekről szóló referenciakönyvét. A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 1994-ben esett át legutóbb komolyabb változtatásokon.

A módosítások szerint nem számít többé betegségnek a transzneműség, ugyanakkor bekerült például az evésroham és a kényszeres felhalmozás.

Helyet kapott a „pszichátriai bibliában” az akut hangulatkontroll-zavar is, amelyet olyan gyerekek esetében diagnosztizálnak, akik legalább egy éven keresztül, hetente legalább háromszor súlyosan “hisztiznek”. Ezt, a röviden DMDD-nek emlegetett állapotot korábban már számosan kritikával illették, mivel az olyan “zsák” lehet, amelybe számos viselkedéstípus belegyömöszölhető, akár például az is, ha egy gyerek kiborul egy elvesztett tárgy miatt, ha nem írta meg a házifeladatát, vagy ha dühös, mert szétbomlott a copfja.

A depresszió meghatározása szélesebb értelmezést nyert, mivel a közeli hozzátartozó elhunyta immár nem kizáró tényező.

Bekerült a mentális betegségek könyvébe egy rendkívül ritka jelenség, a bőrcsipkedés – vagyis a bőr kényszeres tépkedése, mely szövetkárosodással jár. Az ennél sokkal gyakoribb hajtépés már nagyon régen szerepel a listákon.

Annak ellenére, hogy a pszichiátriai kamara tagjainak nagy része szorgalmazta, mégsem lett önálló kórkép a “hiperszexuális zavarból”, vagyis a szexfüggőségből.

A mostani változtatásnak hosszú távú hatásai lesznek: az a kérdés ugyanis, hogy mi számít mentális betegségnek, sok millió ember – elsősorban amerikai – életét befolyásolhatja.

David Kupfer pszichiáter, a DSM-V szerkesztőbizottságának elnöke megállapította, hogy a jelenlegi kézikönyv szám szerint ugyanannyi zavart listáz. Ezzel cáfolta a korábbi kritikákat, amelyek szerint a pszichiátria a DSM-5-tel növekvő számban megjelenő személyiségtulajdonságot és viselkedést patologizál, és ezzel szükségtelenül gyógyszeres kezelésre ítéli ezeket az állapotokat.

“Túlságosan is betegségként kezeli az emberi fájdalmakat” – mondta Frank Farley, a philadelphiai Temple Egyetem pszichológusa, aki több más szakemberrel együtt készül a Diagnosztikus Alternatívák Nemzetközi Csúcstalálkozójára, amely egyfajta válasz a DSM-V-re.

Kupfer visszautasít minden vádat, szerinte  mítosz, hogy a pszichiátria a normalitás határain belüli viselkedést patoligizálná.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik