Délkelet-Ázsia – az újjáépítés kínjai

Az elmúlt hónap legnagyobb zuhanását élte át hétfőn a december 26-ai földrengés epicentrumához legközelebb fekvő és eddig mintegy 100 ezer áldozatot elszenvedő Indonézia tőzsdéje, miután a jakartai kormány bejelentette: a cunami utáni újjáépítés a korábban becsült összeg kétszeresébe kerül majd. A tőzsdeindex elsősorban az indonéz gazdasági miniszter szavaira csúszott 2,1 százalékkal lejjebb (1011,15 pontra): Aburizal Bakrie az ország 30 ezer milliárd rupiányi

(3,2 milliárd dollárnyi, 612 milliárd forintnyi) külföldi adósságának befagyasztását tüntette fel az újjáépítési költségek szükséges fedezeteként. A szökőárral leginkább sújtott Banda Aceh tartományban ugyanis 20 ezer milliárd rupiára (2,2 milliárd dollárra, 408 milliárd forintra) – a korábban kalkulált duplájára – rúgnak majd az elkövetkező öt év újjáépítési költségei. (Az érintett országok adósságának elengedése egyébként nem újkeletű gondolat: a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 már január 7-én moratóriumot hirdetett a törlesztés átmeneti leállítása érdekében.) Az indonéz miniszter hétfőn hozzátette: reméli, hogy országa 2007-ben megkezdheti adóssága újbóli törlesztését.

Mindenesetre a befektetők keze a hír hallatán megremegett: a legtöbbet a bankrészvények veszítették, az újjáépítésben érdekelt beruházó, építési és ingatlancégek viszont erősödni tudtak. Az esés egyébként nem látszik kifejezetten drámainak, különösen annak fényében, hogy a katasztrófa óta a jakartai tőzsdeindex 4,7 százalékot emelkedett, és a térség többi tőzsdéjét sem rázta meg a földrengés.

Erkölcstelen részvényesek?

„A piacnak nincs erkölcse” – idézi a BBC Online Michael Heseltine, egykori brit miniszter szavait annak igazolására, hogy a december 26-ai katasztrófa utáni napokban miért reagáltak emelkedéssel az érintett országok tőzsdéi. Az indonéz és indiai tőzsde a földrengést követő héten ugyanis történelmi magasságokban zárt, és Sri Lankán is csupán 5 százalékkal kerültek alacsonyabb szintre az árfolyamok.

A piacok nem szentimentálisak – magyarázzák a sokakat meglepő fejleményeket -, és a befektetők igen racionálisan fel tudják mérni, hogy a térségben jegyzett társaságokat mennyiben érinti a katasztrófa. Biztosítók már december végén jelezték, hogy a biztosítási lefedettség alacsony szintje miatt nem vágja földhöz őket a sajnálatos esemény, de a legkeresettebb papírok (olajcégek, pénzügyi szolgáltatók és IT-társaságok) kurzusát sem mosta el a szökőár. Leginkább a turizmusban érdekelt kisebb helyi cégek (például az árfolyamának felét elvesztő Confifi Hotel Holdings) papírjait érintette súlyosan a cunami, miközben például az újjáépítésben érdekelt építőipari társaságok (egyebek mellett az Adhi Karya és a Semen Gresik) befektetői dörzsölhetik a tenyerüket.

Mindent összevéve – mutat rá a BBC – tudományos elemzések azt látszanak igazolni, hogy egy-egy komolyabb természeti csapás közvetlen és közvetett gazdasági következménye hosszú távon semleges. Vagyis az anyagi és személyi károkat az újjáépítés élénkítő hatása kompenzálni tudja.

Mennyit ad Magyarország? Az EU- tagállamok 2002-ben a barcelonai EU-csúcs-értekezleten vállaltak kötelezettséget arra, hogy 2006-ig a hivatalos fejlesztési támogatásra fordított összeget EU-átlagban a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,39 százalékára (az egyes tagállamok esetén legalább 0,33 százalékra) emelik. A nem hivatalosan megfogalmazott EU-elvárás hazánk és több újonnan csatlakozott ország esetében az, hogy 2006-ra érjék el a 0,1 százalékos szintet. Habár a 2004-es évre vonatkozó százalékos adat egyelőre nem publikus, a Bruxinfo megkeresésére a Külügyminisztériumnál elmondták, hogy a fejlesztési segélyezésre tavaly körülbelül 900 millió forintot költöttek, és idén is hozzávetőlegesen ennyit különítettek el, ami a bruxinfo számításai szerint kevesebb, mint 0,005 százalék. A fejlesztési segélyezésnek csak egy kis szelete a humanitárius segélyezés, amelyet a délkelet-ázsiai szökőárhoz hasonló esetekben alkalmaznak (ilyen volt például a beszláni túszdráma vagy az észak-koreai vonat-szerencsétlenség). A minisztérium egyébként egy 50 millió forint értékű éves úgynevezett külügyi segélykeret felett is rendelkezik, ezt azonban a cunami miatt már kimerítették. A tárca tájékoztatása szerint a délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak megsegítésére szánt (már megvalósult, illetve folyamatban lévő, valamint újonnan felajánlott) kormányzati segély összege eléri a 210 millió forintot. A karitatív szervezetek és a nem-kormányzati szervezetek eddig 250-300 millió forintot ajánlottak fel. Mindent összevetve a magyar adomány értéke (beleértve az állampolgárok felajánlásait is) eléri a félmilliárd forintot, ez a szám azonban folyamatosan emelkedik.

Segélyek és aggályok

Nem mindegy azonban, hogy mennyire átgondoltan történik egy katasztrófasújtotta övezet újjáépítése, mint ahogy ez a cunami kapcsán is egyre többekben kérdéseket vet fel. Az AFP hírügynökség például arról számolt be, hogy néhány segélyszervezet már szóvá tette a számolatlanul érkező pénzügyi segítséget, amit nem tudnak megfelelően felhasználni. Colin Powell amerikai külügyminiszter pedig azt hangsúlyozta: nem szabad a térséget olyan pénzekkel és segélyszállítmányokkal elárasztani, amelyekre nincs feltétlenül szükség. Hozzátette: véleménye szerint jobban össze kellene hangolni a délkelet-ázsiai országok felé irányuló segélyeket, és azok egy részét esetleg más rászorult országokba irányítani.

Kofi Annan, az ENSZ főtitkára szintén az adományok elosztásával kapcsolatos aggodalmairól beszélt a BBC híradójának adott interjújában. Kifejtette: az ENSZ ellenőrizni akarja, hogy a katasztrófasújtotta területre érkező segélyek hogyan és mi módon kerülnek szétosztásra. A rendszerben számos, a magánszférában dolgozó szakértő ellenőrizné az interneten keresztül folyamatosan azt, hogy az adományok valóban a rendeltetési helyükre kerültek, és úgy, ahogy az a papírokon is szerepel.

Uniós törekvések

Az Európai Unió külügyminiszterei pénteki brüsszeli találkozójukon szintén kiemelten foglalkoztak a cunami utáni újjáépítés kérdésével, és több mint 1,5 milliárd euró segély felajánlását erősítették meg. A bruxinfo.hu beszámolója szerint ennek mintegy harmadát a közösségi költségvetés állja, a többit pedig a tagállamok kincstárából fizetik ki. A segélyek hatékony elosztásáról azonban egyelőre nincs kristálytiszta elképzelés, a soros elnök luxemburgiak azzal védekeztek, hogy ez elsősorban az ENSZ felelőssége.

Az EU Tanácsa megvitatta egy szökőár-előrejelző rendszer kiépítésének támogatását, valamint uniós gyorsreagálású alakulatok létrehozását is, amelyeket természeti katasztrófák esetén lehetne bevetni. Egy magyar javaslat ehhez kapcsolódóan az atomsorompó egyezmény intézményrendszerének bevonását javasolta, mert a nukleáris kísérleti

Segélyek az Európai Unió országaitól

Forrás: Bruxinfo

robbantásokat figyelő berendezésekkel elméletileg a katasztrofális cunamikat előidéző természetes tektonikus mozgásokat is észre lehet venni.

A miniszterek első körben tárgyaltak arról az osztrák-magyar javaslatról is, amely szerint szorosabb együttműködést alakítanának ki a tagállamok külképviseletei, konzuli képviseletei közt, lehetővé téve az európai állampolgárok számára, hogy egy másik országtól kérjenek konzuli segítséget, illetve védelmet olyan esetekben, amikor saját államuk képviselete nem elérhető vagy egyszerűen nincs. Erre ugyanis számos példa volt a cunamit követő napokban, de a konzulátusok közti együttműködés spontán volt, ezt meg kell erősíteni – mondta Somogyi Ferenc, külügyminiszter, akit kollégáinak többsége támogatott a Tanácsban.

Fotó: AP