Instagramon egyre gyakrabban találkozhatunk a NoWater hashtaggel, az életmód-influenszerek egy része ugyanis már-már vallásosan hirdeti, hogy egészségesebb mellőzni a vizet az étrendünkből, helyette a folyadékot friss gyümölcsökből érdemes bevinni. Esküsznek még továbbá az úgynevezett „szárazböjt” diétára, aminek az a lényege, hogy valaki nem eszik pár órától kezdve akár több napig, pusztán gyümölcsök rostos levén él. A több mint tizenhatezer követővel rendelkező, harmincöt éves életmód-influenszer és jógaoktató, Sophie Prana nagy pártolója ennek az új divatnak.
Nem eszem többé sót és olajos dolgokat. Lédús gyümölcsökön és zöldségeken élek – ez pedig a szárazböjttel kombinálva mindenki számára egészséges. Az embereket valósággal sokkolni szokta, hogy nem iszom vizet, de mivel van tudományos alapja, megértik, hogy ez nem csupán valami fura hóbort.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mi az alapja ennek az egésznek?
Dr. Howard Murad, a Kaliforniai Egyetem professzora, aki a modern wellness apjaként aposztrofálja magát, írt egy The Water Secret című könyvet, amiben amellett kardoskodik: együnk sok lédús ételt ahelyett, hogy simán csak több vizet innánk. Ugyanis ha túl sok vizet iszunk, az kimoshat belőlünk szükséges vitaminokat és ásványi sókat. Ezzel szemben a lédús ételek tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, enzimekkel, meg fitonutriensekkel, tovább a szervezetünkben maradnak és lassabban távoznak.
A folyadékfogyasztás célja, hogy fenntartsa a sejtjeink hidratáltságát, ezt pedig jobb elérni úgy, ha az ember eszi, mintsem issza a folyadékot, mert így az emésztésnek köszönhetően lassabban és folyamatosabban adja ki a szervezetünk magából a folyadékot, míg ha vizet iszunk, akkor egyből és gyorsabban. Ha nem a melegtől, edzéstől, esetleg betegségtől vagy dehidratált, akkor a víz át fog rohanni rajtad.
Az aberdeeni orvosi egyetemen zajlott egy kutatás, ami hasonló eredményre jutott. Haleh Moravej, a Manchester Metropolitan Egyetem táplálkozástudományi oktatója szintén megerősíti, hogy szervezetünk nem csak vízből jut folyadékhoz, és mondjuk a dinnye vagy az uborka nagyon sok folyadékot tartalmaz, amivel tudjuk pótolni az elmaradó vizet. Sőt, egy edzés után a víz akár ki is moshat a szervezetünkből értékes ásványi anyagokat.
Az uborkalé jobb az elektrolitoknak, mint a csapvíz, mert amikor sportolsz, sót veszítesz. Az uborkában több a kálium, így jobban hidratál sport után, mint a víz.
Ugyanakkor Moravej azt tanácsolja, hogy ne hanyagoljuk a vizet teljesen, hanem a vízivást egészítsük ki gyümölcsökkel és zöldségekkel.
A vízipar lobbija miatt iszunk annyi vizet?
Alise Miksta egy 30 éves lett influenszer, aki jelenleg Dubaiban él. Őt egy guru győzte meg az efféle életmódváltásról Indiában, aki azt mondta neki, nem kell magával hordoznia vizet, bármennyire is „divat” ez Európában.
Nem hiszek benne, hogy hidratálódsz a víztől, a víz csak tisztít. Szóval ha nyers ételt és gyümölcsöket eszel, egyáltalán nincs szükséged vízre.
Mikstának meggyőződése, hogy a csapvíz valószínűleg koszos és mérgező, hiába tisztítják, továbbá szerinte az, hogy igyunk naponta két liter vizet, csak üzlet és marketing. 90 százalékkal csökkent a vízfogyasztása az életmódváltástól.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Prana pedig azt állítja, hogy már évek óta nem ivott vizet.
A legjobb dolog, amit valaha csináltam az életben. Ha normális nyugati diétán vagy, sót és főtt zsírokat is fogyasztasz, akkor káros lehet, ha nem iszol vizet. De én nyers vegán diétán vagyok, szóval élő vízzel hidratálok, úgymint dinnyelé vagy kókuszvíz. Abbahagytam az üres víz fogyasztását. Semmi sincs a boltban kapható palackos vízben. A vízipar mondja csak, hogy igyunk állandóan.
Mindennap szárazböjtöt tart délután hattól egészen délelőtt tizenegyig. Az élményt, amikor először szárazböjtölt, úgy írja le, hogy segítséget kért az univerzumtól, és extrém gyógyulást tapasztalt. Számára az étel csak elvonja az ember figyelmét, szerinte az élet nem csak a reggeliről, az uzsonnáról meg az ebédről szól, vagy arról, hogy az ember dolgozni jár. Utóbbi persze kissé ironikus, tekintve, hogy Instagramja nagyobb részében arról tudósít, éppen milyen egészséges dolgot evett – gyakorlatilag ez a munkája.
Na de tényleg feleslegesen iszunk vizet?
A tudomány ugyanakkor nem támasztja alá a víz teljes mellőzésének hasznosságát. Moravej nem tud olyan kutatásról, ami szerint egészséges lenne a víz teljes mellőzése, sőt, felhívja rá a figyelmet, hogy ez szembemegy az összes hivatalos egészségügyi szervezet álláspontjával.
Eltántorítanék mindenkit attól, hogy leálljon a vízivással. A testünk 70 százaléka víz, katasztrófa lehet belőle. A hidratálás elengedhetetlen a koncentrációnk, a hangulatunk és az egészségünk fenntartásához, akárcsak a fizikai tevékenységeinkhez. Szükségünk van vízre, hogy lebontsa a tápanyagokat a metabolizmusunkhoz.
Ezt Elaine Anderson szabadúszó dietetikus is megerősíti, akinek több évtizedes tapasztalata van a szakterületén. Szerinte az ásványi anyagok szállításához és a méreganyagok eltávolításához szüksége van vízre a testünknek.
A szárazböjt is veszélyes
Akadnak kutatások, amelyek alátámasztják, hogy a tizenhat vagy akár a huszonnégy órás böjtnek vannak előnyei, ha az ember makkegészséges, ugyanakkor ezeket a kísérleteket részben állatokon végezték, kevés számú mintával dolgoztak, és csak rövid távú hatásokat vizsgáltak. Ráadásul, ha valaki alultáplált vagy étkezési zavarokkal küzd, akkor a böjt a kutatások szerint egyenesen veszélyes. A legtöbb egészségügyi oldal azt tanácsolja, hogy ha valaki belevágna egy egész napos böjtbe, előtte mindenképpen egyeztessen orvosával. Az egyik kutatás, amelynek részeként 768 ember vett részt egy 48 órás böjtön, azzal az eredménnyel zárult, hogy A böjtölés nemcsak étkezési zavarok mellett káros, de cukorbetegség, alacsony vérnyomás, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség vagy éppen anyatejjel etetés mellett is veszélyes, sőt, a teherbe esést is nehezíti. Anderson tudományos bizonyítékok hiányában egyenesen ijesztőnek tartja az új trendet .
Ezek pedig mind csak a rövid távú mellékhatásai a böjtölésnek, ami hosszú távon dehidratációhoz, alacsony vérnyomáshoz, fáradtsághoz, fejfájásokhoz vezethet, ráadásul rossz esetben a vesénk is rámehet. Ez pedig még ijesztőbb, ha figyelembe vesszük, mekkora hatása tud lenni Instagramon, de alapvetően az egész interneten az efféle csodamódszerek terjesztésének. Anderson felhívja a figyelmet, hogy a #NoWater gyakran az egészséges életmóddal kapcsolatos hashtagek mellett szerepel, ami miatt sok gyanútlan embernek fejben összecsúszhat a kettő, és azt gondolhatja, hogy ha nem iszik vizet, attól egészségesebb lesz. Ez súlyos tévedés.
Ugyanakkor nem áltat senkit sem azzal, hogy ezek a módszerek gyors megoldást jelentenek. Azt állítja, mindenkivel tudatja, aki felveszi vele a kapcsolatot és érdeklődik nála, hogy csak nagyon lassan és alaposan odafigyelve érdemes elkezdeni. Moravej ugyanakkor nem aggódik túlságosan, szerinte az emberi szomjnak köszönhetően nem fognak tudni hirtelen leállni a vízivással az emberek.
Az egészséges életmód túlhajtása is lehet étkezési zavar
Ugyan hivatalosan még nem ismerték el betegségként, de az Amerikai Étkezési Zavarok Szervezete az étkezési zavar egyik típusaként kezeli az orthorexia nervosát, ami az egészséges életmód, pontosabban az egészségesnek hitt életmód túlzott hajszolását jelenti. Abban más, mint az anorexia vagy a bulimia, hogy míg az abban szenvedők az étel mennyiségére fókuszálnak, addig az orthorexiások a minőségére, de mindkettő pszichésen alakul ki. A következők a tünetei a Wikipédia szerint:
- Rögeszmés összpontosítás az étel kiválasztására, megvásárlására, előkészítésére, elfogyasztására, étkezés megtervezésére.
- A személy az ételt elsősorban az egészség forrásának tekinti, nem pedig az élvezetének.
- Szorongás vagy undor jelentkezése a „tiltott ételek” közelében.
- Eltúlzott hit abban, hogy bizonyos ételek bevitelével vagy elhagyásával a személy megelőzhet vagy meggyógyíthat valamilyen betegséget, vagy befolyásolhatja a közérzetet.
- Periodikus változások az étkezési szokásokban/hiedelmekben, miközben a személy más szokásai/hiedelmei változatlanok.
- Mások elítélése étrendbeli szokásaik miatt.
- Testkép torzulása, de nem a testtömeg miatt, hanem valamiféle „belső tisztaságra” visszavezetve (amennyiben a személy hiedelmeinek megfelelően étkezik, akkor érhető el ez).
- Tartós meggyőződés, hogy a személy étrendje egészséges, annak ellenére is, hogy már testi tünetei vannak, amik jelzik, hogy nem, például az alultápláltság.
Ha megfigyeljük alaposabban, mit mond és hogyan beszél Prana és Miksta a szokatlan életmódjáról, akkor könnyen felismerhetjük rajtuk az orthorexia tüneteit: a tudomány nem támasztja alá, amiben hisznek, a céljuk elsősorban az egészségesebb élet, az egészről valóságos megvilágosodásként beszélnek, Miksta pedig nyűgként beszél az étkezésről, amit nem igazán élvez.
Óvatosan az influenszerekkel Instagramon!
A közösségi média gyakorlatilag megkönnyítette a sarlatánok útját, ugyanis az online térben különösen gyakran tévesztik össze az emberek a népszerűséget a hitelességgel, mondván ha ennyi ember követ egy bizonyos személyt, akkor csak tudhat valamit. Pláne, ha mindig megosztja a pozitív üzeneteket is, amiket kap, és még egy, a platform által biztosított kék, hitelességét igazoló pipa is van a profilja mellett. Ilyen téren a mindenféle egészséges életmódban utazó influenszerek lehetnek a legveszélyesebbek, hisz míg egy másfajta csalónál legfeljebb egy bóvlit kap az ember a pénzéért, Az Instagram pedig nem lép fel elég erélyesen az áltudományos, potenciálisan egészségkárosító termékeket reklámozó felhasználói ellen, eddig csak részmegoldásokat kínált.
Főleg, ha a platform népszerű figuráiról van szó. A Kardashianok például millióknak szoktak Instagramon olyan hashajtó teákat reklámozni, amelyeket állami egészségügyi szerv még nem vizsgált be. Szóval inkább kérdezzük meg az orvosunkat bármilyen, kizárólag egy influenszer által ajánlott diéta kipróbálása előtt.
(Forrás: Vice)
Kiemelt kép: Instagram / @alisemiksta
