Az év első napjaiban kiderült: hosszú tervezés után 2,3 milliárd forintból újul meg a belváros központi, történelmi tere, a Vörösmarty tér, melynek tőszomszédságában 2016-ban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cégek szerezték meg az egykori MAHART-székházat, az 1938-ban született, szomszédos Futura-házat, illetve a tömb harmadik tagját, a nemrég átadott József nádor tér felé eső, egykor az EBFT (Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár) központjának otthont adó palotát.
2019. április 8-án a BDPST Group a várakozásoknak megfelelően meg is kapta a tömb komplex felújítására való építési engedélyt, sőt, a következő hónapban meg is indultak a hirtelen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás munkálatai, melynek terveit az olasz Lissoni Architettura jegyzi.
Az átadása után a Marriott International egyik márkaneve, az Autograph Collection Hotels alá betagozódó ötcsillagos hotel terveit azonban az ENSZ örökségvédelmi tanácsadó szervezete, a fővárosi épített örökség és városkép pusztulását már jó ideje aggódva néző, sőt, számos esetben – így a MOL-felhőkarcoló, a Liget-projekt, illetve a Vár kormányzati negyeddé való átalakítása kapcsán – bíráló ICOMOS nem nézte jó szemmel, így még a munkák megkezdése előtt, áprilisban kérte a projekt felfüggesztését.
A kérést nem teljesítették, pedig az egyértelmű volt: az ICOMOS ugyanis jelezte, hogy véleménye szerint
– írja az Index.
A nemcsak a világörökségi területeket, de azok egy kilométeres zónáját is óvó ICOMOS-nak a körülményeket ismerve teljesen jogos az aggálya, hiszen a nemzetgazdasági szempontból való kiemelés magával hozza, hogy a szecessziós MAHART-székháznak csak a homlokzati képét kell megőrizni, így a falak mögötti terek szabadon bonthatók. A projekt leírása szerint a főlépcsőház, az előtér, illetve néhány belsőépítészeti részlet ugyan a helyén marad, de a házon belül komoly bontások várhatók, sőt, a tetőre a város több más, az elmúlt években átépített, vagy született szállodájához hasonlóan bárt terveznek majd.
A szervezet emellett bírálta azt is, hogy Magyarországon nincs felelőse a világörökségi helyszíneken folyó munkálatoknak, sőt, Budapest az UNESCO-listára való 1987-es felkerülése óta eltelt harminckét évben sem készített átfogó városfejlesztési tervet, illetve nem követi a nemzetközileg már elfogadott gyakorlatot, és nem tesz éles határvonalakat az épületek megőrzése, restaurálása és újjáépítése közé.
A HVG megkérdezte a témában a BDPST Zrt.-t is, ami válaszában így írt minderről:
A fejlesztés kiemelten hozzájárul ezen értékek fennmaradásához, megőrzéséhez, azért is, mert a beruházás hiányában az épülettömb egyik épülete néhány éven belül nagy valószínűséggel már menthetetlen lett volna, annyira rossz állapotban volt. A fejlesztés tehát nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a belváros építészeti öröksége fennmaradjon,
de hozzátették: a belső terek átalakításánál a műszaki szükségszerűségre hivatkoztak, és szintén szóba hozták a fővárosi kezelési terv hiányát, aminek hiányában nem tudják, mit építhetnek át szabadon, és mit nem.
Az ICOMOS 2020. februárjáig várja a kormány válaszát, ami ha nem lesz kielégítő, akkor a budapesti helyszínek azonnal elveszíthetik a világörökségi státuszukat, presztízsvesztést, illetve a turizmusban való visszaesést okozva. A szerv ezt a döntést persze csak végszükség esetén hozza meg, így a végletekig törekedni fog a megegyezésre.