A halojelenség sűrűn előfordul a Nap körül. Ilyenkor úgy tűnik, mintha több Nap vagy szivárvány jelenne meg egy Nap körül húzódó körívben 8-12 km magasságban a fátyol- vagy pehelyfelhőkön.
A látványt a jégkristályok fénytörése okozza. A jelenség megfigyelhető kondenzcsíkok és mesterséges felhőkben. A halo megjelenhet bármilyen fényesebb égi objektumnál, így a Hold-körül is.
A melléknapokat akkor látunk, ha a halojelenségnél a jégkristályok hatszög alapúak a levegőben a gravitáció és a légellenállás hatására a horizonttal párhuzamosan billegve lebegnek. A fényt a lapok vízszintesen törik meg.
Műholdak körül eddig nem igazán fotóztak le halo-t, azonban tavaly február 11-én az amerikai Napdinamikai obszervatórium floridai fellövésekor izgalmas jelenség tanúi lehettek a jelenlévők.
Amikor a rakéta behatolt a cirrusfelhőbe a lökéshullámok kioltották a szivárványszínű melléknapot. Helyette egy titokzatos világító fényoszlop jelent meg, s követte a rakéta útját. Azelőtt a tudósok soha nem láttak ilyet. Így egy éven át tanakodtak, mi okozhatta a rejtélyes rakéta-halo-t.
Les Cowley angol légköroptikai szakértő és Robert Greenler most úgy tűnik végre megfejtették a fénylő oszlop rejtélyét. Számítógépes programokkal modellezték a jégkristályokon áthaladó fény útját. A modell alapján kristályokat a lökéshullámok 8-12 fokkal döntötték meg, azok pörögni kezdtek saját tengelyük körül. A fény feltűnt a rakéta túloldalán, de már nem szivárvány, hanem oszlop formájában.
Az egyszeri és megismételhetetlen látványt szerencsére filmre vették, így bárki ámulhat az újonnan azonosított optikai jelenségen:
AJÁNLOTT LINKEK:
Ábrák és további leírások az új légköroptikai jelenségről (NASA)
Tudj meg többet a halojelenségekről! (Légköroptika)
