Nagy fordulat devizahiteles ügyben, a Kúria testülete döntött

A tájékoztatás akkor megfelelő, ha kitűnik belőle, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa – írta le a Kúria devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület döntését ismertetve. Sorra vették azokat a tipikus eseteket is, amikor az adóssal alighanem felvételkori árfolyamon kell elszámolni, figyelt fel rá az Azénpénzem.hu.

A vitaanyag a Kúria által több mint 140 ügy vizsgálata alapján készült. Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő szerződési kikötések tisztességtelenségét vizsgálták az országos bírói gyakorlatban.

• A Konzultációs Testület döntése szerint: ha elmaradt az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás, vagy nem volt megfelelő („nem világos, nem érthető”), az tisztességtelen, és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely az árfolyamkockázatot az adósra terheli. Mivel pedig ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi.

A Kúrián úgy látják a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztőrészlet akár jelentősen is megemelkedhet, valamint ha abból az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Mikor úszható meg az árfolyamkockázat?

Erre a kérdésre is kitér a Kúria testületének döntése a szakportál szerint. Akkor úszhatja meg az árfolyamkockázatot az adós, ha:

• a tájékoztatás megtörténtét és elvárt tartalmát a pénzügyi intézmény sem kockázatfeltáró nyilatkozattal, sem a szerződés világos és érthető rendelkezéseivel, sem pedig a szóbeli tájékoztatás bekövetkeztével nem tudja bizonyítani (tehát a bizonyítás terhe a bankon van);
• a tájékoztatás tartalmát csak kikövetkeztetni lehet több rendelkezés együttes értelmezésével;
• a megfelelő írásbeli tájékoztatással szemben a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi intézménytől kapott szóbeli tájékoztatás tartalma vagy egyéb körülmények folytán alappal gondolhatta, hogy a kockázat csekély, vagy nem valós.

A szakportál szerint nagy irányváltásnak tűnik a most megismert döntés, de szó sincs olyasmiről, mint amit az „adósmentő” törvények segítségével csinált a hatalom. Az ügyeket tehát csak egyedileg kezelik, a döntés a bírák kezében van. A Kúria külön hangsúlyozta is, hogy a bíróságok számára jogegységi határozattal további kötelező iránymutatás általános jelleggel nem adható. Az egésznek pedig még nincs vége. További részletekért kattintson!

Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu