Kuba történelmét végigkíséri az elnyomás, a gyarmati létből eredő kisebbségi érzés, majd mindennek az ellenkezője, a nagyfokú büszkeség. Az utolsó spanyol gyarmat volt, amely felszabadult, nagyon sok áldozat árán. 1878-ra 250 ezer ember halt meg, és még mindig a spanyolok uralkodtak.
1886-ban aztán eltörölték a rabszolgaságot, de az USA egyre nagyobb befolyást szerzett az országban. 1898 februárjában felrobbant egy amerikai hajó (nem merénylet volt), Amerika pedig hadat üzent Spanyolországnak. Az év decemberében Kuba az USA védnöksége alá került. Az ország teljesen elszegényedett, mire függetlenné vált, 1902-ben. 1934-ig az USA bármikor beavatkozhatott az ország belügyeibe.
Fidel Castro életpályája:
1933-ban Fulgenci Batista katonai puccsal ragadta magához a hatalmat, népszerű lett, 1944-ben újraválasztották. Négy év múlva nem győzött, de az országban a korrupció lett úrrá, és 1952-ben ismét Batista került az ország élére. Mivel nem tért vissza az alkotmányos keretek közé, az ellenzékiek, köztük Fidel Castro, elégedetlenek voltak.
Fidel Castro 1953-ban kezdett szervezkedni, de nem sokkal később 15 évre ítélték. Később amnesztiát kapott, majd Mexikóban gyűjtött erőt és csapatot. Az argentin Che Guevara is ekkor csatlakozott hozzá. 1956-ban már partra szállt Kubában, de nem tudott érdemben változást generálni, el is kellett menekülnie, hogy újraszervezze gerillacsapatait.
1957-ben a New York Times interjút készített vele, és ez nagy népszerűséget hozott neki, hiszen Batista korrupt rendszere kellemetlen volt az USA számára. Amerika segítséget adott Castrónak forradalmához, például a CIA hajót vásárolt a forradalmároknak.
Castro köszöntése Havannában:
Egyre többen álltak mellé, és 1959-re Batista menekülőre is fogta, Dominikára távozott. Fidel Castro 1959. január 1-jén vonult be csapataival Havannába, ahol semmilyen ellenállásba nem ütközött. 1959. február 16-án lett Kuba első embere, de nem úgy politizált, ahogyan azt ígérte.
Nem tért vissza a demokratikus berendezkedéshez. Az államosítás után tekintélyelvű államrendszert hozott létre. 1961. május 1-jén mondta el Castro azt a beszédét, mely hivatalosan a szocialista (kommunista) berendezkedés kezdetét jelentette.
Batista hatalmának megdöntése – ünneplés:
Az Egyesült Államok ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, többször is blokád alá helyezték az országot, ahol munkatáborokba vitték azokat, akik másképp gondolkodnak. Kuba a Szovjetunió szövetségese lett, és a hidegháborúban is szerepet kapott – erről bővebben IDE kattintva olvashat.
Fidel Castro 1959-től 1976-ig volt az ország miniszterelnöke. 1965-ben a Kubai Kommunista Párt főtitkára, majd az ország elnöke lesz.
Világszerte arról híres, hogy végtelen hosszú beszédeket mondott, legtöbbször katonai egyenruhában. 1960. szeptember 24-én az ENSZ ülésén 4 óra 29 perces beszédet tartott.
2008. február 19-én mondott le az elnöki és a hadsereg parancsnoki posztjáról. Jelenleg Raul Castro, testvére az ország irányítója.
AJÁNLOTT LINKEK:
Fidel Castro élete (wikipedia.org)
Castro emlékiratai (konyvesblog.hu)
Castro és Kuba története (doksi.hu)
Castro fontos beszédei (marxists.org)
