Trichet az EKB elnöke ugyanakkor jelezte: ellenzi azt az elképzelést, hogy egyes kiadási tételeket ne vegyenek figyelembe az államháztartási deficit számításánál, azaz így tegyék könnyebbé a 3 százalékos GDP-arány betartását.
Ami a kamatlábakat illeti, az illetékes úgy vélte, hogy az inflációt gerjesztő különböző kockázati tényezők (például a magas olajárak) egyelőre nem olyan mértékűek, hogy emiatt az EKB-nak változtatnia kellene monetáris politikáján. Azaz amíg az energiaárak okozta áremelkedések nem terjednek át a gazdasági élet más szektoraira, nem akarnak keményíteni politikájukon. Különösen, hogy – mint Trichet rámutatott – a béremelkedések alacsony mértékűek, s várhatóan ez a tendencia folytatódni fog.
Az Európai Központi Bank irányadó alapkamata immár 2003 júniusa óta 2 százalék – s november 10. óta ugyanennyi az amerikai jegybank irányadó kamatlába is, miközben az amerikai gazdasági növekedés jóval nagyobb az európainál.
Trichet ez utóbbi kapcsán elismerte, hogy az eurózóna gazdasági fejlődésének dinamikája a második félévben lassulni látszik – többek között éppen a drága olaj miatt. Ugyanakkor úgy vélte, a fellendülés a jövő évben is folytatódik az eurózónában, csak éppen az eddig vártnál némileg alacsonyabb ütemben: azaz az EKB immár nagyjából 2 százalékos növekedésre számít, szemben a bank idén szeptemberi, 2,3 százalékos előrejelzésével.
A lassúbb növekedési ütemben szerepet játszik az euró drágulása is a dollárral szemben, amely nehezíti az európai cégek exportját. Trichet „nemkívánatos fejleménynek” minősítette a devizák gyors árfolyammozgásait – de ezt elemzők annyira semmitmondó véleménynek értékelték, hogy levonták a következtetést: az EKB a közeljövőben sem akar beavatkozni az euró gyengítésére.
Végül az euróövezet működését szabályozó stabilitási és növekedési paktum kapcsán Trichet ellenezte azokat a tagállami javaslatokat, hogy egyes kiadási tételeket (például az EU-költségvetéshez adott nettó befizetéseket, vagy a kutatásra fordított költségeket, illetve esetleg a katonai kiadásokat) ne vegyék figyelembe az államháztartási hiány számításánál. Ezzel a módszerrel a tagállamok jelentős része könnyebben tudná csökkenteni deficitjét a stabilitási paktum által megkövetelt 3 százalékos GDP-arány alá – azaz esetleg megspórolhatná a fájdalmas, népszerűtlen megszorító intézkedéseket. Trichet szerint azonban egy ilyen lépés csökkentené a paktum hitelét.
