A Holdra eddig úgy tekintettek, hogy alapvetően akkor alakult ki, amikor egy Mars-méretű égitest összeütközött a Földdel a korai Naprendszerben. Az olvadt törmelék pedig a mi Holdunkká formálódott, a kérge – melyen egy magmaóceán terült el – pedig több százmillió éven át szilárdult meg.
Az Apollo-program során Holdról gyűjtött plagioklászok, azaz kristályos ásványok másról árulkodnak.
Lars Borg a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban gyenge savval eltávolította az eddig az izotópos kormeghatározásra használhatatlan mintákról a Földön rákerült szennyeződéseket.
A holdi kőzet kormeghatározása nem várt eredményt hozott, azaz a Hold 4,36 milliárd éves, 200 millió évvel fiatalabb, mint ahogy eddig feltételezték.
A csapat szerint a kormeghatározás arra utal, hogy a Hold keletkezése később történhetett, illetve, hogy a fiatal égitest felszínén nem alakult ki – vagy nem akkor alakult ki – magmaóceán, mint ahogy azt eddig az elméletek állították. A Hold geokémiai történelmét újra kell gondolni a tudósok szerint.