Mindössze 26 milliárd forint közvetlen pénzügyi befektetésük maradt a Matolcsy György-féle Pallas Athéné-alapítványoknak, amelyeket tízszer ennyi közpénzzel, 266 milliárd forinttal indított el a jegybank 2015 elején.
Ez derül ki a számokból, amiket az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a 24.hu-nak.
Az alapítványok 2018 harmadik negyedévének végén a 26 milliárd forintból 10,4 milliárdot bankbetét formájában tartottak az MKB-ban, 15,2 milliárdot pedig 2024-ben lejáró vállalati kötvények formájában. Az MKB-s kötvényekből az alapítványok még 2017 második negyedévében vásároltak be közel 20 milliárd forint értékben, a hatalmas bankbetét viszont új fejlemény az alapítványok történetében. Működésük elején tartottak pár tízmillió forintot a pénzintézetben, azután azonban a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó NHB Bankot, illetve a Gránit Bankot preferálták. Az alapítványok MKB-s bankbetétje 2018 elején jelent meg a portfólióban 714 millió forinttal, 2018 második negyedévére 2,5 milliárdra, a harmadik negyedév végére pedig már 10,4 milliárdra hízott.
A Matolcsy-alapítványok Mészáros-bank iránt táplált vonzalma egyébként nem 26 milliárdos, inkább alsó hangon 30 milliárd forintos, ha az alapítványok cégbirodalmát is figyelembe vesszük. Az Optima Zrt. által kiadott adatok szerint maga az Optima egy 4 milliárd forintos betétet tartott az MKB-ban a harmadik negyedév végén, sőt az alapítványok Optimum I. Értékpapír Alapjának (amit az Optima Zrt. leányvállalata, az Optima Alapkezelő Zrt. kezel) portfóliójában is volt egy 73 millió forintos MKB-s bankbetét. És akkor még nem beszéltünk a Pallas Athéné-birodalom egyéb tartományairól, a (főleg ingatlanos) kisebb vállalatokról, amik előszeretettel vezetik a számláikat az MKB-nál.
Az MKB számára a bő 15 milliárdnyi betét nem nagy tétel, hiszen a csoport összesen 1539 milliárd forintos betétállománnyal zárta a 2017-es évet. De nem is kicsi: a 2016-ról 2017-re elért teljes betétnövekedés nem volt sokkal nagyobb, mint amennyit a PA-birodalom 2018 második és harmadik negyedévében bepakolt a bankba.
Az alábbi grafikonon ábrázoltuk, hogyan változott és olvadt el az alapítványok közvetlen pénzügyi befektetési csomagja az évek során:
A pénz persze nem vész el, csak átalakul,
(amiknek jó része egyébként szintén a céghálóban van, nem az alapítványoknál közvetlenül). A vagyon kiszervezése 2016 harmadik negyedévében kezdődött azzal, hogy az alapítványok ingatlanos cégei (Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Omega, Optimum Penta) 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok felvásároltak, vagyis gyakorlatilag 2031-ig meghitelezték a saját cégeiket.
A vagyon kiszervezésében fontos mérföldkő volt 2017 vége, akkor az alapítványok 101 milliárd forint értékben vásároltak a cégháló központi elemeként funkcionáló Optima Zrt. 2032-ben lejáró kötvényeiből. Ezzel az alapítványok 2017 végére már 46,1 milliárd forintot hiteleztek az Optimum-cégeknek és 101,3 milliárdot az Optimának.
A folyamat azóta sem állt le, 2018 első negyedévében vettek még 15 milliárd forintnyi Optima-kötvényt, az egyik Optimum-cég, a Delta nevű 2018 májusában kibocsátott még 2,7 milliárd forintnyi kötvényt, az Optima augusztus közepén hajtott végre újabb kötvénykibocsátást.
2018 őszére eljutottunk odáig, hogy
Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak (az alapítványoknak és csatolt vállalkozásaiknak figyelembe véve a 6 milliárdos vagyongyarapodást) összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, vagyis bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben. Az alapítványok régebben elsősorban állampapírokba fektették a pénzüket, méghozzá közvetlenül, nem a cégeiken keresztül. Emiatt az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a magyar jegybankot, az alapítványok ugyanis állami pénzből vásároltak állampapírokat, az EKB álláspontja szerint ezzel a magyar állam a jegybankon és annak alapítványain keresztül önmagát finanszírozta.
Az alapítványok 2018 őszére túladtak az összes állampapírjukon, a pénz legnagyobb szelete az Optima Zrt-n keresztül az alapítványok saját befektetési alapjában, az Optimum I. Értékpapír Alapban végezte. A pénz ugye úgy került az Optimába, hogy az alapítványok százmilliárdos értékben vásároltak az Optima vállalati kötvényeiből. Az Optimából aztán úgy került tovább az alapba, hogy az Optima a pénzből az alap által kibocsátott befektetési jegyeket vásárolt föl – ez az Optima 2017-es beszámolójából derült ki. Ami
Az Optima által a 24.hu-nak kiadott számok szerint a harmadik negyedév végén az alap 78,6 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, 27,4 milliárdot vállalati kötvényekben, és némi aprót, 73 millió forintot bankbetétként az MKB-ban. Az Optima nem részletezte, pontosan milyen befektetési jegyek és vállalati kötvények vannak az alapban, csak néhány példát említettek: UBS Bank, AXA, Total, Unicredit, Aegon, Deutsche Bank, Lloyds.
Az alappal kapcsolatban az Optima azt hangsúlyozta, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően, és értékpapírfelügyeleti ellenőrzés mellett kezelik. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a felügyeleti szerv szerepét az a jegybank látja el, ami az alapítványokat létrehozta, és a 266 milliárd forintos induló tőkét beléjük tette.
Az Optimum I. Alap, a Pallas Athéné-alapítványok és az Optima Zrt. összesített pénzügyi befektetési csomagja a következőképpen festett 2018 második és harmadik negyedévének végén:
Ebben az összesítésben nincsenek benne a cégháló kisebb elemeinek befektetései, illetve van a csoportban egy kisebb értékpapír-alap, aminek Optimum II. a neve, és szintén az Optima Alapkezelő kezeli.
Kovács Gábor
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
