A magyar lakosság fejenként átlagosan 379 kiló szemetet termel évente. Ezt a mennyiséget kellene begyűjtenie a kukásautókat üzemeltető kommunális cégeknek úgy, hogy a tevékenységüket a csak kukaholdigként emlegetett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) finanszírozza az ország minden településéről beszedett díjbevételeiből.
Az Orbán-kormány 2016-ban vezette be a központosított rendszert, amelyről az elmúlt hetekben egyértelműen bebizonyosodott, hogy működésképtelen. Ráadásul valószínűsíthető, hogy elképesztő mennyiségű közpénzre lesz szükség ahhoz, hogy ismét normalizálják a hulladékgazdálkodást.
A hét elején a kormány 26,4 milliárd forintot csoportosított át a költségvetés különféle tartalékaiból, hogy abból finanszírozzák a hulladékgazdálkodási-közszolgáltatási feladatok ellátását 2018 utolsó két hónapjában. A büdzsét terhelő rendkívüli kiadási tételt azonban messze meghaladják azok tartozások, amelyeket rövid fennállása alatt az NHKV felhalmozott.
A tartozáshegy többek között azért alakult ki, mert a kukaholding két év alatt nem volt képes olyan nyilvántartási rendszert kialakítani, amely országos szinten kezelni tudja a díjfizetéseket. Vannak települések országszerte, ahova már fél-egy éve nem érkeztek meg a csekkek, így az emberek le is szoktak a szemétdíj fizetéséről. A zrt. a fizetési hajlandóság csökkenésével sem tudott megbirkózni. 2018 közepére a kiküldött, de be nem fizetett díjak összege is meghaladta a 10 milliárd forintot.
Az Orbán-kormány mindeközben ragaszkodik a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentéshez, amely 10 százalékkal csökkentette, és azon a szinten fixálta a szemétdíjat.
A 24.hu információi szerint az NHKV a tavalyi üzleti évre nagyjából 110-120 milliárdos bevételt tervezett magának a díjbeszedésekből. Mivel a cég több mint féléve késik a 2017-es pénzügyi mérlege leadásával, nem lehet megmondani, hogy ebből végül mennyi valósult meg (2016-ban csak nagyjából a fele), azt viszont ki lehet belőle következtetni, hogy nagyjából 11-12 milliárd forint volt a lakosság kedvezménye a rezsicsökkentéssel, vagyis ennyit nem kellett befizetni.
A 26,4 milliárd forintos rendkívüli költségvetési átcsoportosításból már most látható, hogy az adófizetőknek csak az idén kétszer annyiba kerül a rendszer életben tartása, mint amennyit a rezsicsökkentéssel megspóroltak.
Ha azonban beleszámoljuk, hogy az alsó hangon tízmilliárdos díjbeszedési mínuszban lévő kukaholdingnak 13 milliárd forintot már régen ki kellett volna fizetnie a fővárosi szemétszedést végző FKF Zrt.-nek, és emellett egy 10 milliárdos tulajdonosi kölcsön, valamint egy 20 milliárdos banki hitelkeret is terheli, akkor közeljövőben akár a rezsicsökkentésen nyert pénz 3-4-szeresébe is belekerülhet a konszolidáció.
Kiemelt kép: Marjai János / 24.hu
