Budapest belváros. Koraeste. Hegedűszó szűrődik át az autóforgalom zaján. Egy teherkocsi fékcsikorgása, egy hosszú vibrátó. Karpule Ferenc játssza a Monti csárdást a Corvin negyednél. Mi kértük, hogy hegedüljön egyet. Az utcán sétálók meg-megállnak, néhányan felismerik a Csillag születik elődöntősét.
Újságkihordó, gyorséttermes, énektanár
Ferenc végzett zenész, hegedűtanárként diplomázott a Miskolci Zeneművészeti Főiskolán. Sok helyen próbálkozott már, szimfonikus zenekarnál is, de nem kapott munkát. Később újságkihordó lett és gyorséttermes, végül énektanárnak állt, de az sem jött össze. Maradt tehát az utcazenélés. Olyan is volt, hogy leköptek, fojtogattak, hogy meg akartak verni, hogy leöntöttek kávéval – meséli Ferenc – az a szerencsém, hogy nagy bennem a lelki béke, mert istenhívő ember vagyok.
Karpule Ferenc egyike a meghatározhatatlan számú budapesti utcazenésznek. A muzsikusoknak – akik szinte már hozzánőttek a fővároshoz – egyre nehezebb a helyzetük, nemrég ugyanis kitiltották őket az aluljárókból. Most csak a felszínen zenélhetnek, de ott is csupán külön engedéllyel, párszáz forintos helypénz ellenében. Ez nyárias, jó időben talán nem is olyan nagy gond. Ha azonban hideg van, vagy jön a vihar, esetleg szakadni kezd az eső, akár életveszélyes is lehet. Sok magyar évek óta él az utcazenélésből, gyakorlatilag mindennapi megélhetésüket veszélyezteti a tiltórendelet. Vannak, akik nem bírják a strapát: feladják és odébbállnak külföldre. Az itt ragadóknak pedig marad a panasz.
Keksz, a szobafestő
Bata Tibor alias „Keksz” egy másik, a budapesti belvárosban zenélő muzsikus. Dobol és énekel, Ferenccel ellentétben főként a könnyűzenében járatos. Eredetileg szobafestő volt, de nem volt annyi munkája, hogy abból éljen meg, így utcazenésznek állt. Ebből tartja el két kisgyerekét. Kameránkat látva rögtön magához ragadta a mikrofont és rövid összegzőt adott a főpolgármesternek arról, hogyan éli meg a tiltást.
Dr. Horváth Márk jogász szerint az utcazenélés díjhoz kötése aggályos lehet az Alaptörvény szempontjából, ugyanis szabadságjogokat sérthet. A zenélés elválaszthatatlan része az érzelmek kifejezése, így az utcazenélés is magában foglalja a vélemény kifejezését – ami pedig alkotmányos védelem alatt áll, hasonlóan a nyilvános vallásgyakorláshoz vagy gyülekezéshez, amelyek után nem kell díjat fizetni. Ilyen szempontból vizsgálható a mostani szabályozás.
Az utcazenészek egyébként nemrég szövetségbe tömörültek, így próbálják jogaikat érvényesíteni. Egyelőre kevés sikerrel.
