Több mint ezer lebukott vállalkozás, közel tízezer illegálisan foglalkoztatott és 300 milliós bírság: ez a feketegazdaság mérlege az év első negyedében. A leginkább érintett ágazatok szövetségei is keresik a kiutat.
A színlelt szerződéssel való foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a vendéglátó- és az építőipar területén jellemző – derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adataiból. Békés András elnök a elmondta, hogy az utóbbi három ágazatban fordul elő leggyakrabban a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása.
A legfeketébb ágazatok szakmai szövetségei tisztában vannak azzal, hogy vállalkozásaik az élőmunkaterheken próbálnak spórolni. A Magyar Szállodaszövetség például az evához hasonló rendszert és az atipikus foglalkoztatás jellemzőit figyelembe vevő rugalmas munkaügyi szabályozás kialakítását szorgalmazza.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a legális foglalkoztatás terheinek csökkentését igyekeznek elérni a kormánynál. A MOSZ elnöke úgy véli, a mezőgazdasági foglalkoztatási támogatás megszüntetése miatt az idén tovább nőhet a feketemunka.
Többek között az építési törvény felülvizsgálata, az építési felügyelet megerősítése fehérítheti az ágazatot – állítja az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének ügyvezetője, Nagy János. Véleménye szerint a jelenlegi húsz felügyelő helyett legalább kétszázra lenne szüksége az építőiparnak.
„Senkinek a szociális helyzetére nem lehet válasz, hogy használja a tömegközlekedést” – vita a BKK-rendészet ötletéről
Vitézy Dávid kitart amellett, hogy a tömegközlekedés nem hajléktalanszálló, Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint viszont általános a felháborodás a hajléktalanellátók között az LMP-s főpolgármester-jelölt nyilatkozata miatt. Utánajártunk, mit tartalmaz a javaslat, és mi a protokoll most azokban a helyzetekben, amelyekre a BKK-rendészet lenne Vitézy megoldása.