Zamárdi polgármestere, Kiss Jenőné munkatársai közreműködésével előbb sajtótájékoztatón ismertette a hét éve tartó pert lezáró, az év elején jogerősen hozott döntést, amelynek alapján a ma már 2.300 lakosú falu a lélekszámnak megfelelő arányban részesedett a település eredeti területéből, majd az egyik üdülőtulajdonossal, az Omega együttesből ismert Benkő Lászlóval a két település új határán elhelyezte az új helységnév-táblát.
1996-ban népszavazáson döntöttek a szántódiak arról, hogy elszakadnak Zamárditól és önálló községet hoznak létre; a 346 állandó lakossal bíró Szántódnak jutott Zamárdi bel- és külterületének az 52 százaléka, a 2.250 lakosú Zamárdinak pedig az eredeti terület 48 százaléka.
Az azóta tartó pert 2004 januárjában a Legfelsőbb Bíróság határozata zárta le, s a jogerős végzés alapján jelentősen átrajzolódott a két község közti határ: az egykori közös határból a belterület 73, a külterület 86 százaléka lett a zamárdiaké, s a maradék 27, illetve 14 százalékával kell a szántódiaknak megelégedniük – hallhatták a sajtótájékoztató résztvevői.
A zamárdiaké lett a három kilométer hosszú szabadstrand teljes területe (jó negyedét, 200 hektárnyit birtokoltak eddig a szántódiak), s a most Zamárdihoz csatolt belterületi részen élő mintegy félszáz állandó lakos a továbbiakban újra az anyaközség polgárának számít. Paksy Gábor, aki a perben a zamárdiak érdekeit képviselte igazságügyi szakértőként, elmondta: a két falu két kistérségben (Szántód a balatonföldvári, Zamárdi a siófoki kistérségben) keresi a továbbiakban a boldogulását, ezzel tartósodik a nemrég még egyetlen közigazgatási egységhez tartozó két település elkülönülése.
A vagyonmegosztás, illetve az elszámolás még tart, Zamárdi jelentős összegre – mint az önkormányzatot képviselő ügyvéd, Petrik Ferenc elmondta, mintegy félmilliárd forintra – tart igényt amiatt, hogy a visszakapott part menti ingatlant az elmúlt hét évben Szántód hasznosította.
Mint az MTI megtudta, 1997-ben a szántódiak az önállóság első napján áthelyezték a helységnév-táblát, a zamárdiak ugyanezt most a Legfelsőbb Bíróság döntése után két hónappal tették meg.
„Döntés van, béke nincs. Tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni, a következő hetekben felülvizsgálati kérelemmel élünk a Legfelsőbb Bíróság felé. Május elsejével Európa luxembourgi bíróságának a kompetenciájába tartozunk, és úgy tudjuk, hogy ez a döntés uniós jogokba ütközik” – fogalmazott az MTI megkeresésére Szántód polgármestere, Karabinszky Gyula.
A pereskedésben alulmaradt szántódiak első embere azt mondta, úgy véli, hogy a megyei bírósági és a legfelsőbb bírósági ítélet az önkormányzat területi sérthetetlenségét vonja kétségbe.
