7,2 százalékos az éves infláció – elemzői vélemények (bővített)

A KSH gyorstájékoztatója szerint idén augusztusban az „alapdrágulás” (maginfláció) 2003. augusztushoz viszonyítva 5,9 százalék volt. 2004. első nyolc hónapjában (tavaly decemberhez képest) 4,9 százalékos volt a fogyasztóiár-emelkedés, amelynek kétötödét az áfa- és jövedékiadó-változások okozták.

Draskovics az inflációról Az augusztusi fogyasztói inflációra vonatkozó adat megegyezik a Pénzügyminisztérium prognózisával, s jó esély van arra, hogy az év hátralévő hónapjaiban érzékelhetően csökken az infláció – mondta az MTI-nek Draskovics Tibor kedden. „A kedden közölt KSH adatsor azt jelzi, hogy az infláció májusban tetőzött, azóta folyamatosan lassul” – tette hozzá a pénzügyminiszter. „Ha az adóhatásoktól megtisztítjuk a mostani adatot, akkor 5,1 százalék jön ki, s azt látjuk, hogy az áremelkedés nem sokkal haladja meg a tavaly augusztusi 4,7 százalékot”. Mint mondta, a többlet az üzemanyagok világpiaci árnövekedéséből adódik. A pénzügyminiszter kedvező jelnek nevezte, hogy augusztusban az élelmiszerárak átlagosan 1,1 százalékkal mérséklődtek. „Mivel a folyamatok a kormány gazdaságpolitikai programjának megfelelően alakulnak, jó esély van arra, hogy az év hátralévő részében érzékelhetően csökkenjen az infláció 12 hónapra visszatekintő mértéke, és az 2005 végéig a Magyar Nemzeti Bankkal közösen kialakított szintre süllyedjen” – közölte Draskovics Tibor. Az MNB 2005 decemberére 4 százalékos inflációt prognosztizál, plusz-mínusz 1 százalékos tűréshatárral.

Az árszínvonalat az előző hónaphoz viszonyítva a szolgáltatások drágulása 0,09 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,05 százalékkal, a háztartási energiáé 0,03 százalékkal és a szeszes italoké, dohányáruké 0,01 százalékkal emelte, míg az élelmiszereknél bekövetkezett árcsökkenés 0,26 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,19 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 0,01 százalékkal mérsékelte.  

Egy hónap alatt – 2004. júliushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai átlagosan 1,1 százalékkal csökkentek. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (19,0 százalék) és a liszt (2,9 százalék) esetében. Ezzel szemben növekedett a sertéshús (4,1 százalék) és a sertészsiradék (9,3 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal emelkedtek.

A tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási termékek esetében mérséklődtek az árak egy hónap alatt. Az utóbbi csoportban a nyári kiárusítások következtében csökkentek az árak. A többi főcsoportban az árszínvonal kismértékben növekedett 2004. júliushoz viszonyítva. Ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatások árai 3,8 százalékkal nőttek, míg az egyéb cikkek főcsoporton belül a járműüzemanyag-árak átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek, a tanszerek, írószerek árai – az iskolakezdés előtti akciók miatt – 3,0 százalékkal mérséklődtek egy hónap alatt. 

Egy év alatt, 2003. augusztushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertéshús 31, a sertészsiradék 30, a cukor 26, a tojás 21, a liszt, dara 18, a kenyér 16 és a péksütemény 15 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a tej (4 százalék) és a kávé (2 százalék) ára.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. augusztusban.

Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt. A szolgáltatások az átlagot kismértékben meghaladó, 7,4 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés 17, a szemétszállítás 16, az oktatási szolgáltatás 13, a társasházi közös költség és a kábeltelevízió-előfizetés 12-12, a testápolási szolgáltatások és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése az átlagosnál magasabb volt. Az elektromos energia 22, a dohányáruk 19, a távfűtés pedig 13 százalékkal került többe, mint 2003. augusztusban.

Elemzői vélemények

Nem okozott meglepetést a fogyasztói árak augusztusi alakulása az MTI által megkérdezett elemzőknek, akik szerint az év végére a fogyasztói infláció 6 százalékra süllyedhet.

„Noha a 7,2 százalékos augusztusi inflációs adat megegyezik a júliusival, az élelmiszerek egy havi 1,1 százalékos árcsökkenése kedvező jelnek tekinthető” – jelentette ki Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint a kedvező időjárás, és az EU-csatlakozás miatt fokozódó verseny áll az idényáras élelmiszerek havi 19 százalékos, valamint a liszt közel 3 százalékos árlemorzsolódása mögött.

„A jelenlegi folyamatok ismeretében arra lehet számítani, hogy az év végére 6 százalék alá süllyed az infláció és az év egészében 6,8 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ha nem lesz előrehozott energia áremelés ősszel” – mondta a kutató.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Rt. elemzője szeptembertől, illetve októbertől számít az infláció látványosabb csökkenésére. „Elsősorban a magas bázis hatása miatt decemberre a fogyasztói árak éves emelkedése 6,1-6,2 százalék körülire csökkenhet” – mondta.

Hozzátette: a maginfláció 6 százalék körüli mértéke jelzi, hogy az éves, inflációs adatban jelentős a szezonális tényezők hatása.