Hozzátette, a kialakulóban lévő új világrendben Ázsia és benne Kína szerepe jelentősen megnőtt, és a jövőben is nőni fog.
Kína pénzügyi és technológiai értelemben is meghatározó erővé vált, Közép-Európa üdvözli ezt a fejleményt
– mondta.
Kiemelte, hogy a térségben hatalmas fejlődési potenciál van. Ahhoz, hogy a térség fejlődni tudjon, külső technológiai és pénzügyi forrásokra is szükség van, az európai források önmagukban már nem elegendőek.
A miniszterelnök a régiós országok nevében üdvözölte, hogy az új világrend részeként Kína a térség fejlesztésében és fejlődésében jelen kíván lenni.
Orbán Viktor gazdasági, kereskedelmi sikertörténetnek nevezte Kína és Közép-Kelet-Európa együttműködését. Elmondta, a mostani együttműködésben 11 európai uniós tagállam és 5 nem uniós ország vesz részt, és kulcskérdés, hogy közöttük létre jöhetnek-e azok a nagy ívű projektek, fejlesztések, amelyek az egész térséget fel fogják emelni.
A projektek közül kiemelte a miniszterelnök a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítését és fejlesztését, amely az Egy övezet-egy út kezdeményezésben a modern selyemúton keresztüli szállítás szempontjából stratégiai jelentőségű lesz a jövőben.
Prosperáló Európa
Kína prosperáló Európát szeretne látni, támogatja az európai integrációs folyamatokat, és azoknak az államoknak a fejlődését is, amelyek uniós tagok kívánnak lenni
– hangsúlyozta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök.
Li Ko-csiang elmondta, a kelet-közép-európai térség az Európai Unió leggyorsabban fejlődő, legjobban teljesítő régiója, amely átlagosan 3 százalékos GDP-bővülést mutatott fel. Ezt a jövőben a Kínával való együttműködés még jobban segítheti, mivel Kínában az idén az első háromnegyedévben 6,9 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye – jelezte.
Kína arra törekszik, hogy még több árucikket, szolgáltatást importáljon a kelet-közép-európai térség államaiból, és segítse az infrastruktúra fejlesztését
– mutatott rá a kínai miniszterelnök.
Bojko Boriszov, a következő Kína-Kelet-Közép-Európa csúcsot megrendező Bulgária miniszterelnöke kiemelte, hogy a jövő év első félévében Bulgária veszi át az EU soros elnökségét, melynek központi témája a Nyugat-Balkán helyzete és fejlesztése lesz.
Bulgária ebben a vonatkozásban is nagy lehetőséget lát a 16+1 országok, azaz Kína és a kelet-közép-európai államok együttműködésében – mondta a bolgár miniszterelnök.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
