Belföld

High-tech ipar – kasztrendszer a Szilícium-völgyben

Mutasd magad, és megmondom, milyen munkát kapsz! A jövő ágazatának számító high-tech iparban a munkavállalókat nemük és származásuk szerint sorolják be: a menedzsmentben nincs sokszínűség.

A Szilícium-völgy hihg-tech cégeinek alkalmazotti körképe egyenlőtlenségről tanúskodik. Az ázsiaiak ugyan betörtek a vállalatokba, de csak mérnöki
High-tech ipar – kasztrendszer a Szilícium-völgyben 1

babérokra pályázhatnak. A latin-amerikai és fekete munkavállalók aránya alig nőtt. A nők szinte eltűntek a völgyből. A Mercury News az információtechnológiai boom utolsó öt évében, 2000-ig bezárólag vizsgálta a Szilícium-völgy tíz legnagyobb vállalatának alkalmazotti összetételét és tulajdonságait. 

Invázió keletről?

 

Indiában, Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon évente 600 ezer, magas szinten képzett mérnök végez, háromszor több, mint az Egyesült Államokban. Ráadásul az USA ilyen képzéseinek 8 százalékán szintén ázsiaiak végeznek. A keleti kontinens oktatási intézményei nagyon jó hírűek és népszerűek. Indiában például jóval nagyobb a túljelentkezés az ilyen iskolákban, mint Amerikában. 

Ázsia nyert, a nők vesztettek

A információtechnológiai boom alatt a Szilícium-völgy cégei nőttek a legnagyobb ütemben. A Cisco egy éve alatt közel négyezer új alkalmazottat vett föl. A folyamatos és hatalmas munkaerő-kereslet ellenére javarészt férfiak, közülük is inkább fehérek áramoltak a térségbe. A latin-amerikaiak és feketék aránya szinte változatlan maradt.

Kizárólag az ázsiaiak foglaltak el 2000-ben több munkahelyet a völgyben, mint öt évvel azelőtt: 17 százalékról 21 százalékra növelték részarányukat. Az öt év alatt minden harmadik kiírt állást ázsiai nyert el. Szinte egytől egyig technikai, mérnöki munkakörbe vették fel őket.

A feketék és latin-amerikaiak aránya nem változott az öt év alatt tíz hihg tech óriásnál. Minden tizedik munkavállaló közülük kerül ki, és szakemberek szerint ez a jövőben is így marad.

A nőket szinte elűzték a völgyből: 1995-ben még a munkavállalók 35 százalékát tették ki, 2000-ben már csak alig több mint 10 százalék volt az arány. Sok nő úgy érezte, el kell hagynia munkahelyét, ha előre akar lépni, és valamilyen irányító szerepben szeretné magát kipróbálni. Végül a karrier mellett döntöttek, és önként hátat fordítottak a tíz cégnek.

Felfelé nem vezet út

A vállalatok egyes osztályain hiába is keresnénk a sokszínűséget. Az értékesítési és marketing területen szinte kizárólag fehérek dolgoznak: három évvel ezelőtt a Ciscónál 48 latin-amerikai, 46 ázsiai és 43 fekete dolgozott az értékesítésen 1957 fehér mellett.

A felsővezetői pozíciókban pedig innen vezet az út. Műszaki területről nehéz a menedzsment vonalaiba betörni, vagyis még az ázsiaiaknak sincs sok esélyük arra, hogy egyszer a cégek egyéb területeire is betekintést nyerjenek, és döntsenek sorsukról. Szakemberek szerint a kialakult helyzetet a kommunikációs korlátok és a kapcsolati tőke hiánya alakították így.

A marketingen és értékesítésen eltöltött évek alatt felépített kapcsolatok később óriási hasznot és egyre magasabb pozíciót hozhatnak a munkavállalónak. Ugyanakkor a mérnökök fizetése jóval kiegyensúlyozottabb, mint az értékesítési és marketing osztályon dolgozóké, akik nagyrészt teljesítménybérben dolgoznak. A műszaki területeken inkább nyílik lehetőség hosszú távú karrierre. A rohamos technikai fejlődéssel az idősebb mérnököknek már nehéz lépést tartaniuk.

Önmegvalósítók

Sokan csak rajtkőnek használják a Szilícium-völgy óriásait: megfelelő tapasztalat megszerzése után saját vállalakozásba kezdenek. A völgynek tehát az egész hihg tech iparra óriási a befolyása, az ottani szokások más cégeknél is meghatározó jelentőségűek lehetnek. A munkavállalók kasztrendszere meg is merevedhet – tartják a szekértők.

Reménykeltő azonban, hogy az ázsiaiak is egyre inkább felfigyelnek az üzleti tanulmányok fontosságára. Az amerikai egyetemekre újabban azért iratkoznak be, hogy a műszaki tudáson felül a gazdasági kérdésekben is eligazodjanak.

Az amerikai és ázsiai önfoglalkoztatók között azonban nagy különbség, hogy az utóbbiak saját fejlesztésű termékekre alapozzák vállalkozásukat, míg az amerikaiak általában egy licenc megvételével indítják útjára cégeiket. Különösen a kínai mérnökök előtt nyílik óriási lehetőség országuk gazdasági liberalizálása miatt: technikai tudásuk és amerikai vállalatoknál eltöltött éveik kedvező pozíciót teremtenek számukra. Könnyedén betörhetnek a kínai piacra, és hosszú ideig jelentősebb problémák nélkül profitálhatnak is ebből.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik