Orbán a legjobb eszköz Putyinnak a káoszteremtéshez

Rendkívülinek számít egy év alatt két találkozó

– mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Vlagyimir Putyin újbóli magyarországi látogatásának alkalmából szervezett konferencián. Szerinte példátlannak számít Európában az is, hogy a Krím annektálása óta ez a negyedik, 2010 óta pedig a hetedik találkozó az orosz elnök és Orbán Viktor között.

Az Orbán-Putyin találkozó 8+1 legfontosabb pillanata

Csicskítástól az európai békéig és az orosz milliárdokig.

A kutató úgy véli, szembetűnő az is, hogy amíg az elmúlt években Putyin és az EU-s vezetők találkozói megritkultak, addig a magyar miniszterelnökkel egyre sűrűbben találkozik Oroszország első embere: február után augusztus végén látogat újra hazánkba. Krekó szerint

Magyarország eszköz Oroszország számára, hogy megmutassa, nem elszigetelt a Nyugat felé.

Ezt támasztja alá az is, hogy Putyin legutóbbi látogatása után az orosz kormány elsőszámú szócsövének tekinthető Szputynikon jelent meg írás arról, hogy Orbán Viktor fontos eszköz Putyinnak a Nyugat destabilizálásában.

Ám hiába az orosz elnök gyakori vendégül látása, a Political Capital februári kutatása azt mutatja, hazánkban még mindig pozitívak az EU-val és a NATO-val kapcsolatos vélekedések. Igaz, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy

Putyin népszerűbb Magyarországon, mint Angela Merkel.

Ráadásul a visegrádi országok közül Magyarországon a legnépszerűbb Putyin, illetve a a magyar lakosság nagy része nem látja Oroszországot fenyegetésnek, így az látszik, hogy a V4 országai közül hazánk a legsérülékenyebb az orosz befolyással szemben.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő úgy látja, Közép-Kelet-Európa és Oroszország kapcsolata mindig is asszimetrikus volt, előbbi inkább eszközként szolgált Putyin számára, mintsem célként. A szakértő is egyetért abban, hogy különös az újbóli látogatás, ráadásul a kormány teljesen mást kommunikál ezekkel a találkozókkal kapcsolatban, mint ami a valóságban történik.

Szóba kerültek az orosz dezinformációs törekvések is: Tálas úgy véli, az orosz befolyást figyelik ugyan a titkosszolgálatok, de a kormányzati kommunikációt hiányolja a témában.

Mintha mi sem történne

Az oroszországi dezinformáció kapcsán Tölgyesi Beatrix, a posztszovjet és a kelet-közép-európai térség szakértője viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az orosz médiumok nem egységesen tálalják a Magyarországgal kapcsolatos híreket: nem mondható, hogy hazánk pusztán pozitív megítélésben részesülne, hiszen a Szputynik is gyakran negatív színben tünteti fel Magyarországot.

Oroszország éppen háborút vív a fejünk felett

Attól, hogy a kormány úgy tesz, mintha mi sem történne, Oroszország információs háborút hirdetett, kérdés, hogy a Putyin-rezsim vagy a Nyugat képes-e győzni végül.

Mindez persze nem véletlen, hiszen amikor hazánkat bírálták az uniós normák megsértésével a menekültválság kapcsán, akkor is az volt a céljuk, hogy az EU szétesését vetítsék előre. A szakértő elmondása szerint hazánkban 80-100 dezinformációs oldal működik, míg Csehországban csak körülbelül 40.

Ráadásul amíg a cseheknél a belügyminisztériumon belül létrehoztak egy munkacsoportot ezek kontrollálására, addig Magyarországon semmilyen hasonló kormányzati intézkedés nem történt.

Mizsei Kálmán, az EU ukrajnai civil missziójának korábbi vezetője úgy látja, Magyarország történelmi esélyt kapott, hiszen eljutott oda, hogy valóban felzárkózzon Nyugat-Európához, de szerinte ez a cél most mégis lázálomszerűnek tűnik, és ebben nagy szerepe van az oroszok felé tett fordulatnak.

Eközben Tálas Péter az orosz gazdasági befolyást stratégiai kérdésnek látja, amire Magyarország nyitottnak tűnik.

Oroszország szeretné bevásárolni magát az unióba ott, ahol lehetősége van rá, ebben pedig Magyarország tökéletes eszköz számára, mondta.

A Fidesz nem ért rá

A Political Capital politikusi vitát is kezdeményezett a magyar-orosz kapcsolatról, amire kormánypárti képviselőket is meghívtak, de a Fidesz és a KDNP soraiból egy képviselő sem tette tiszteletét a beszélgetésen.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy csak sejteni lehet ugyan az Orbán-Putyin megbeszélésen előkerülő témákat, de úgy véli, a paksi bővítés finanszírozási oldalával merülhettek fel problémák, illetve a magyar miniszterelnök most szembesülhetett azzal, hogy ő és Putyin mégsem számítanak egyenrangú félnek.

Orbán már annyi vörös vonalat lépett át, hogy mára azt lehet mondani, hogy egy vörös szőnyegen lépked Putyin mellett

– mondta az LMP társelnöke.

Az ellenzék mindig utálja Oroszországot, de a kormányra kerülő pártok már mindig az oroszok kegyeit keresik – jegyezte meg Gyöngyösi Márton a külügyi bizottság jobbikos alelnöke, aki úgy látja, Magyarországon eddig nem sikerült reális képet kialakítani sem Oroszországról, sem a Nyugatról.

A jobbikos képviselő szerint azonban „engedjük meg azt, hogy Putyint a dzsúdóval kapcsolatos szenvedélye hajtotta Magyarországra”, az más kérdés, hogy közben szerveződtek más programjai is. A paksi bővítéssel kapcsolatos kritikák kapcsán leszögezte, hogy ugyan a Jobbik egyetért Paks 2-projekttel, de azt kifogásolja, hogy a bővítés pénzügyi háttere nem transzparens.

Káosz

Erődemonstráció: Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint erről szól Putyin hétfői látogatása. Az MSZP-s politikus szerint Paks 1 még realitás volt, Paks 2 viszont már egy irreális, nemzetbiztonsági kockázattal rendelkező beruházás.

Gyöngyösi Márton úgy gondolja, hogy Magyarországon luxus a “vagy-vagy” típusú magatartás, azaz nem szükségszerű vagy csak a Kelet, vagy csak a Nyugat felé nyitni. Ennek kapcsán hozzátette, hogy a múlt héten kirobbant Hollandiát érintő diplomáciai botrány után a kormánynak kötelessége, hogy a nyugati kapcsolatokon is dolgozzanak.

Magyarország mintha kiírta volna magát a nyugati országokkal való párbeszédből

– tette hozzá.

Az LMP társelnöke szerint

az orosz elnöknek nem az a célja, hogy országokat tegyen tönkre, hanem az, hogy meggyengítésükkel káoszt idézzen elő.

Kiemelt kép: AFP/Árvai Károly