Új világ köszönt majd ránk az ipari termelés új forradalmával, amit a németek Ipar 4.0-nak hívnak – írtunk róla hétfői cikkünkben. Egy olyan újfajta termelési mód jön létre, amit kiberfizikai rendszerek irányítanak, gyakorlatilag összekötve az embert a géppel, a digitális világot a fizikaival. Az új üzemekben nem rostokolnak majd ezrek a futószalagok mellett, hogy ugyanazt a hegesztést végezzék el vagy ugyanazt az anyacsavart tekerjék a helyére ezredszer is.
Ennek jártunk utána Németországban, ahol bődületes ütemben pörgetik az Ipar 4.0-t, az állam és a vállalati szektor is eurótízmilliókat invesztál a kutatásába, fejlesztésébe, de közben a szemük előtt van a kulcskérdés: mi lesz az állásokkal?
Mi lesz veled, munkásosztály?
Ansgar Baums, a német Hans Böckler Alapítvány jövőbeli munkával foglalkozó bizottságának tagja szerint csökken majd az állások száma a gyáriparban a fejlett államokban, főleg a munkaigényes területeken. Szerinte Donald Trump amerikai elnök butaságot beszél, amikor a kereskedelmi megállapodásokat ekézi, hogy azok veszélyeztetik az amerikai állásokat, pedig az automatizáció teszi. A német cégeknél is az lesz a trend, hogy a hatékonyságot helyezik előtérbe, nem a munkahelyeket (bár pont az egyik mamut, a BMW mutat ellenpéldát, ld. lejjebb).
A munkások új feladatai részben visszalépést jelentenek majd, a gépek karbantartóivá válnak, viszont sokuk felfelé ugorhat egy féltudományos állásba. Ezt a duális képzésnek kell majd segítenie, azaz hogy a cégek és az állam közösen képezzenek hasznos munkaerőt (ez Magyarországon az utóbbi években jött divatba). Nem is az egyetemisták a veszélyeztetettek, hanem a régóta a gyáripar középszintjén dolgozó alkalmazottak – mondta Baums.
Már 1 millió embert alkalmaz a német ICT-ágazat, amivel globálisan az ötödikek – mondta Alexander Tettenborn, a német Gazdasági és Energiaügyi Szövetségi Minisztérium digitális technológiafejlesztési részlegének vezetője. A németek szerinte jól járhatnak a digitalizációval, mert hazatelepülhetnek a termelőegységek, miután nem lesz szükség más országok olcsó munkaerejére. Ellenirányú mozgásra is számítani kell: amit ma 10 német mérnök elvégez, a jövőben 3 is meg fogja tudni csinálni. Mindeközben Tettenborn szerint milliós nagyságrendben vannak betöltetlen állások az országban.
Hasonlókat mondott Christina Schwarzer CDU-s szövetségi képviselő, a Digitális Agenda parlamenti bizottság tagja, aki szerint a munkahelyvesztés benne van a pakliban. De ő is egyetért abban, hogy új, igaz, másfajta munkahelyek is létrejönnek majd.
Egy asztalnál a burzsoázia és a proletariátus
Egy berlini panelbeszélgetésen egy asztalhoz ült Hans-Christian Crueger, a Német Munkáltatói Szövetségek Konföderációjának (BDA) és Wolfgang Lutterbach, a Német Szakszervezeti Föderációnak (DGB) a képviseletében, és udvariasan cívódtak azon, mi lesz az álláshelyekkel. Crueger elmondta, a digitalizáció nem a jövő, hanem a jelen, a munkavállalók kátharmadának már valamennyire digitalizált a munkája. Crueger szerint egy Társadalom 4.0-ra van szükség jobb oktatással, az segíthet az állások megőrzésében a továbbképzéssel.
Vörös vonalakat kell húzni a munkakörülmények, munkások jogai köré
– kontrázott Lutterbach. A szakszervezeti vezető szerint minden országra más minta igaz, a más fejlődési pálya másféle gazdasági szerkezetet eredményez, másféle állások lehetnek veszélyben. Abban egyetértett Cruegerrel, hogy a választások miatt a kérdés a pártok célkeresztjébe került. A szakszervezetek érdekérvényesítési ereje közben csökken, Németországban már csak 6,2 millió tagot számlálnak. Mindenesetre a szabályozás nem igazán tudja követni a technológia fejlődését, pedig lenne mit.
A választásokra visszatérve azt mondták a 24.hu kérdésére, a pártok nagyjából egy állásponton vannak a digitalizáció terén, de amelyek történelmileg közelebb állnak a szakszervezetekhez, talán harsányabban védik a munkást. Az biztos, hogy a pártoknak 10-15 évre előre nincsenek programjaik, az ipari forradalom pedig nagyon gyorsan történik. A tömegmunkások állásaiért már hiába harcolnak, az tény, hogy a repetitív, egyszerű munkák lesznek automatizálva, de közben új munkahelyek létrejönnek, ebben mindkét fél egyetértett. Németországnak jót tehet, hogy hazatérhet az olcsó munkaerő miatt kitelepített termelés.
Németországban is megvan ráadásul az a probléma, ami nálunk: van több millió munkanélküli, de ugyanakkor több millió – képzettséget igénylő – betöltetlen álláshely is. Csak Berlinben ezrek hiányoznak a munkaerőpiacról.
Még a robotgyártó is emberre tervez
Az általunk felkeresett müncheni cégeknél nagyjából hasonlóan gondolkodnak a robot-munkás viszonyról. A chipgyártó Infineonnál a tucatmelót elvégző robot és a kreatív dolgozó együttműködésében bíznak. A Franka Emika robotkarokat fejlesztő cégnél is direkt olyan szerkezeteket találnak ki, amelyek lényege, hogy együtt tudjanak működni a munkással, kiegészítsék egymás munkáját. Amíg a gép precízen elvégzi az ismétlődő munkafolyamatokat, addig a munkás magasabb hozzáadott értéket csempészhet a termékbe.
A BMW-nél még ennél is tovább mennek: Az emberi erőforrást csak azért sem vetik el, hogy legyen, aki megveszi majd a kocsikat. A cég szerint jelenleg több munkásuk van, mint valaha, de ők már teljesen más munkát végeznek, mint a régiek.
Kézzel az autók motorjait rakják még össze, de a munkafolyamatok nagy részét robotok végzik a karosszéria összehegesztésétől a fényezésen át az összeszerelésig. Az e-autók forradalmával a nemzetközi helyzet fokozódohat, ugyanis azok motorja lényegesen egyszerűbb, kevesebb alkatrészből áll a komplett meghajtás, így kevesebb munkást igényel az összerakás is.
Summázva a helyzetet,
Akik nem képesek alkalmazkodni továbbképzéssel az új helyzethez, könnyen munka nélkül találhatják magukat. Itt jön be az, hogy az állam beavatkozására és a vállalati szféra felelősségvállalására is szükség van, hogy minél több embert át tudjanak állítani az új, akár még nem is létező munkakörökbe. Mert az emberi észre, kreativitásra mindig szükség lesz, a jövő munkásának pedig fel kell találnia magát egy összetett termelési rendszerben. Karl Marx biztos forog a sírjában, ha látja, ami a munkásosztállyal történik.
***
Cikkünk a berlini Public Diplomacy Initiativkreise e.V. által által szervezett, a német Szövetségi Külügyi Iroda (Auswärtiges Amt) által támogatott “Industry 4.0 – Digitalisation of Economy” információs túra előadásai, beszélgetései, workshopjai alapján készült.
(Kiemelt kép: AFP PHOTO / John MACDOUGALL)
