Az ipari vállalatoknak fel kell készülni azokra a változásokra, amelyeket a digitális átállás, azaz az Ipari 4.0 hoz magával. A negyedik ipari forradalom jóval több egy technológiai kérdésnél, ez paradigmaváltást jelent majd az ipari vállalatok gyártási stratégiájában. A változás nemcsak az egyes cégek stratégiáját fogja érinteni, de hatással lesz a nemzetek gazdasági és foglalkoztatotti politikájára is.
A Roland Berger “Az Ipar4.0: számszerűsített átalakulás – Hogyan változtatja meg a negyedik ipari forradalom a gazdasági, társadalmi és ipari modelleket” című tanulmánya megmutatja, hogy a digitális átállás következtében hogyan nő a profitábilitás és a lekötött tőke megtérülése, s ennek milyen hatása lesz a vállalatokra, a nemzetekre és a foglalkoztatásra nézve. A tanulmány szerint a negyedik ipari forradalom legfontosabb hatásai a következők lehetnek:
- virtuális gyárak,
- automatizált folyamatok,
- okos gépek,
- kiszámítható fenntarthatóság,
- cyber termelési rendszer.
Az Ipar4.0-t nem szabad összekeverni az automatizálással. Bár az utóbbi a termelést is hatékonyabbá teszi, azt csak úgy lehet elérni, ha hatalmas tőkét fektetünk bele – magyarázta a tanulmányt készítő cég magyarországi ügyvezetője, Schannen Frigyes, hozzátéve, hogy a negyedik ipari forradalom a hatékony tőkefelhasználást teszi lehetővé.
A negyedik ipari forradalom vállalatok működésére gyakorolt hatásai az alábbiak lehetnek szerintük:
- 25 százalékos ROCE növekedés,
- közel 7 százalékos profitabilitásnövekedés,
- 25 százalékos növekedés az üzemkihasználás hatékonyságában,
- eszközök megtérülésének a növekedése,
- a géppark 30 százalékos csökkenése,
- a munkavállalók számának 45 százalékos csökkenése.
A szakértők az autóipari beszállítók példáját vették alapul miszerint, ha az Ipari forradalom 4.0 szerint alakítanák át a gyártási berendezkedésüket, az 25 – 40% közötti ROCE javulást jelentene a számukra. Az átalakulás a gépek produktivitásán 65-90 százalékot tudna javítani.
Egyedül Németország tudta növelni a lekötött tőke megtérülését
Annak érdekében, hogy ezek a hatások gazdaságilag elviselhetőek legyenek, számos ország politikai intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a digitális átállásban segítse a nemzeti vállalatokat.
Németország:
Az ipari forradalom 4.0 a gyártás digitalizációját helyezi a politikai napirend középpontjába. Helyességét bizonyítja, hogy Németország az egyetlen ország a világon, amely az elmúlt 15 évben fejlődést tudott mutatni a ROCE mutatóban, az ipari forradalom 4.0 népszerűsítésének köszönhetően többek között. Ott a ROCE 2000-es 12 százalékról 2014-re 30 százalékra növekedett.
Franciaország:
A francia ipari cégek évek óta az elöregedő gépektől, a munkahelyek megszűnésétől, és a csökkenő profitabilitástól szenvednek. A 40 milliárd euró nagyságú helytelen befektetések hatására a nemzeti ROCE 2014-re 8 százalékra esett vissza (a 2000-es 20 százalékról). A gyártás digitalizációja lehetővé tudná tenni a francia ipari szektor számára, hogy visszatérjen a növekedés útjára, és visszavigye a gyártás folyamatait arra a szintre, ahol korábban állt. Ezáltal újabb munkalehetőséget tudna teremteni, és az ipari vállalatok újra vonzó munkahelyek lennének.
USA:
Az USA-ban, – akárcsak az alacsony költségvetésű országok, mint Mexikó vagy Kína, – a vállalatok már évekkel ezelőtt átállították gyártó berendezéseiket, mely folyamatnak köszönhetően több mint ötmillió új munkahelyet generáltak 2000 és 2014 között. Annak ellenére, hogy a befektetések mértéke megduplázódott és a nagyobb automatizálásnak köszönhetően 54 százalékkal nőtt a nyereség, a ROCE mutató ugyanebben az időszakban nem növekedett, mert az ipar szereplői nem tudtak javítani gépparkjuk hatékonyságán. A jelenlegi kormány különböző rendeleteket hoz annak érdekében, hogy megfordítsa ezt a tendenciát és növelje a versenyképességet.
Japán:
A japán ipar 80 százalékos profitveszteséget és több millió munkahely megszűnését könyvelhette el 2010 és 2014 között. Az erős yen, amely lehúzta az exporttermelést, súlyosbította az ország iparizálatlanságát. A japán kormány most a németek példáját követve az ipari forradalom 4.0-ra fókuszál annak érdekében, hogy új lökést adjon az iparnak és új munkalehetőségeket teremtsen az országban.
Kína:
Kínának paradigmaváltásra van szüksége ahhoz, hogy globális viszonylatban versenyképes tudjon maradni. Az olcsó termékek iránti csökkenő kereslet, az emelkedő bérek és az energiaárak olyan szcenáriót vetítenek a kínai ipari vállalatok elé, amelyet nem fognak túlélni. Ezért a kormány kiadta az Intelligens Gyártás 2025 rendeletet, amivel megfordítaná a jelenlegi helyzetet, azt kívánva elérni, hogy Kína a minőségi termékekről legyen ismert.
420 milliárd euró potenciális hozzáadott érték Nyugat-Európában
Annak ellenére, hogy nő a gyárak hatékonysága, A szakértők lemodellezték az ipari forradalom 4.0 következtében várható változásokat, feltételezve, hogy az ipari vállalatok fele teljes mértékben digitális gyártásra áll át. A munkaerőpiacot érintő változások a következők lehetnek:
- a kiszervezett szolgáltatások mértéke nő,
- növekedni fog az iparági produktivitás,
- és növekedni fog az iparági szektor versenyképessége.
Az eredmények azt mutatják, hogy igaz, hogy munkakörök megszűnnek, a fejlett gyártási technológia újabb szerepeket, feladatokat és munkaköröket teremt. Az ipari forradalom 4.0-nak köszönhetően akár 10 millió új munkahely is létrejöhet Nyugat-Európában, ami egészében pozitív egyensúlyt teremtene – kommentált Schannen Frigyes.
Az okos megoldások, a digitálisan összekapcsolt rendszerek és a működési láncok kevesebb tőkét halmoznak fel, amely a ROCE növekedéséhez vezet.
Az Ipari forradalom 4.0 -nak köszönhetően Nyugat-Európában a jelenlegi 18 százalékról 28 százalékra prognosztizáljuk a lekötött tőke megtérülését 2035-re – tette hozzá. Ez 420 milliárd euró hozzáadott érteket jelenthet.
Akár hétmillió új munkahely a szolgáltató szektorban
A termelési folyamatok és munkamódszerek nagyon is különbözőek lesznek a jövőben, amelynek következtében megváltoznak az üzleti modellek és számos munkakör is. Új munkakörök születnek, elsősorban az IT- és szolgáltató szektorokban, melyek betöltéséhez magasabban képzett munkaerőre lesz szükség.
A sharing economy felé mutató trendek sok új szolgáltató megjelenését hozzák, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a mobilitás területén – magyarázta Schannen Frigyes. Cége kutatása szerint körülbelül hétmillió új munkahely teremtődik a munkaerőpiacon a szolgáltató és IT-szektorokban.
A digitális átalakulás már elkezdődött és jelenleg is zajlik. Ha nem akarunk lemaradni, akkor a termelővállalatoknak fel kell készülniük a változásokra, amit az ipar 4.0 hoz magával, és el kell kezdeniük dolgozni digitális stratégiájuk megvalósításán.
