Az űrbeli kommunikáció mindig is problémás volt – még most is az, pedig a technológiai fejlődés már odáig jutott, hogy a Naprendszer széléről kapjuk az információkat a New Horizons űrszondától. Ennek ellenére egyelőre megoldatlan probléma, hogy
Egy német startup, a Part-Time Scientists – egy önkéntes tudósokból és mérnökökbl álló csapat – megoldást nyújtana a problémára, legalább is ami a Hold-Föld kommunikációt illeti: LTE-adótornyot akar szomszédos kísérőnkre építeni. Igen, olyat, amilyet a Földön az okostelefonok is használnak.
A versenyből kiestek, de a Holdra eljutnak
A PTScientists korábban a Google Lunar X-Prize versenyben vett részt (itt futott egy darabig a magyar Puli is), amelynek fődíját az nyerheti el, aki a leggyorsabban eljuttat a Holdra egy űrjárművet, és ott előre megadott feladatokat hajt végre vele, méghozzá szinte teljesen magánfinanszírozásból.
A német startup erre a versenyre kezdte építeni a holdjáróját, amire aztán meg is találta a tökéletes szponzort: megnyerte magának az Audit, ami addig elérhetetlen célokat is kartávolságba hozott.
Arra viszont nem volt elég, hogy a Google X-Prize határidőit tartani lehessen, így a PTScientists kiszállt a versenyből, de továbbra is fejlesztgette az űreszközeit, és eldöntötte: a Mission to the Moon projekt keretein belül a Google nélkül is eljut a Holdra.
Azóta a startupnak már két holdjárója is van, az Audi lunar quattrók, valamint egy Alina nevű űrhajója, amelyeket 2018 végén a Space-X Falcon-9-es rakétáján juttat majd fel geostacionárius pályára.
Innen az űreszköz egyedül megy tovább a Hold Taurus-Littrow-völgyét becélozva, és az amerikai holdjárót hagyta. A PTScientists rá akar nézni a sokat megélt űreszközre, és megvizsgálni, hogy mit tett vele az elmúlt negyven év a Holdon.
A böszme űrhajóból lesz mobiltorony
A startup projektje eddig nem is lenne kifejezetten különleges, csakhogy a tervek szerint a holdjáróik nem hagyományos, direkt módon fognak kommunikálni a Földdel, hanem egy LTE-adóvevőn keresztül.
A PTScientists már javában tárgyal a Vodafone-nal arról, hogyan lehetne az Alinát a gyakorlatban is működő mobiltoronnyá átalakítani. A két rover az Alinának fogja küldeni a begyűjtött információkat, és az űrhajó fogja őket továbbküldeni a Földre,
A roverek mindegyike 90 watt energiát nyer a hátukra szerelt napelemek segítségével, ennek fele a mozgásra megy el, a másik fele pedig a kommunikációra menne, ha a hagyományos módon oldanák meg a hazatelefonálást.
Így azonban sokkal kevesebb energiára van szükség, és a roverek antennáit sem kell olyan precízen beállítani a buckás holdi talajon.
– írta Robert Boehme, a PTScientists vezérigazgatója közleményében.
Ahhoz, hogy az emberiség el tudja hagyni földi bölcsőjét, ki kell alakítanunk az otthonunkon kívül is egy infrastruktúrát. A Mission to the Moon projekttel felhúzzuk és kipróbáljuk egy holdi kommunikációs rendszer alapjait.
Komoly biznisz lehet a holdfalu
A kutatók egyébként úgy képzelik el, hogy később is részt vesznek majd a hold-földi árukereskedelemben, és a Hold felszínén is szolgáltatást nyújtanak. Az Alina 100 kilogrammnyi hasznos terhet képes cipelni, már ez is szép mennyiség.
A startup a 2018-as misszióra például rögtön három ügyfelet is összeszedett, amelyeknek műszereit felviszi a Holdra. Közülük az egyik például pont a NASA, innen az Ames Kutatóközpont műszere várja, hogy eljusson a Taurus-Littrow-völgyhöz.
A PTScientists kutatói persze ismerik saját határaikat, és nem számítanak arra, hogy a két rover és az űrhajó túlélné a holdi éjszaka hidegét. Ezért 2020-ban újabb járműveket küldenének fel, egy állandóbb, stapabíróbb LTE-antenna felállításához.
A hosszú távú cél ugyanis az, hogy a startup kivegye a részét az Európai Űrügynökség által tervezett holdfalu megépítésében, és hozzájáruljon, hogy a jövő holdlakói könnyebben és olcsóbban kommunikálhassanak a Földdel.
