Ha a két fél végre meg tud állapodni a hatalommegosztásról, hatalmas változásoknak néznénk elébe a jelenleg a Hamasz által ellenőrzött övezetben. Mivel Egyiptomnak is érdeke rendezni a viszonyt szomszédjával, nem zárkózik el attól, hogy újra megnyíljon a több mint egy évtizede blokád alatt lévő egyiptomi-gázai határ, cserébe a Sinai-félsziget stabilizálásáért.
A politikai rendezés eszköze és végrehajtója pedig Mohammed Dahlan lehet.
A Hamasz megengedte korábbi nagy ellensége, Mohammed Dahlan támogatóinak, hogy felvonuljanak Gáza városában. Több mint kétezren meneteltek végig a városon a volt Fatah-vezető arcképét ábrázoló transzparensekkel, és „Köszönjük, Dahlan”-feliratokkal. Dahlan támogatói még júniusban nyitották meg a segélyek szétosztásával foglalkozó irodájukat Gázában, ez a bázis kitűnő ugródeszka lehet a politikai tevékenység megkezdéséhez.
Egyiptom jelenleg szélsőséges iszlamista felkelőkkel harcol a Gázai övezettel határos Sínai-félszigeten, és közben azt reméli, hogy a megbékéléssel életbe lépő új biztonsági rendelkezések féken tartják majd az iszlamista Hamasz fegyveres erőit. Dahlan is igen jól járna, hiszen száműzetésben él, amióta 2010-ben összetűzésbe került Mahmud Abbász palesztin elnökkel. Most már tervezheti a visszatérését és újra napirendre tűzheti a palesztin vezetői pozícióra irányuló törekvéseit. Egyiptom és Izrael 2007-ben döntött úgy, hogy lezárja a Sínai-félszigettel közös határszakaszt, azután, hogy a Hamasz, Dahlan követőivel harcolva elfoglalta az egész Gázai övezetet. Ha a Hamasz a továbbiakban is kompromisszumképesnek mutatkozik, Egyiptom feloldaná a blokádot, és ezzel a Hamasz arra is lehetőséget kapna, hogy meghosszabbítsa a hatalmát.
Egy stabil gázai „miniállam” azonban alááshatja a régóta formálódó palesztin vágyálmot az egységes, a Gázai övezetet, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló palesztin államról. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el ezeket a területeket, Gázából azonban 2005-ben kivonult. A Trump-kormány azt ígérte, hogy foglalkozik majd a palesztinok államiságra irányuló törekvéseivel, de egyelőre nincs jele, hogy az Egyesült Államok megoldást talált volna a diplomáciai patthelyzetre. „A gázai változások nagy fenyegetést jelentenek a palesztin nemzetik projektre” – nyilatkozta Ali Dzserbavi politikai elemező, Abbasz egyik volt minisztere. A Dahlan és a Hamasz között formálódó megállapodás úgy jöhetett létre, hogy márciusban új vezető, Jahja Szinvar került a Hamasz élére. Az 55 éves Dahlan és az 54 éves Szinvar kiskoruk óta ismerik egymást, mindketten a dél-gázai Kan Junisz menekülttáborban nőttek fel, ugyanabba az ENSZ által üzemeltettet iskolába jártak és később együtt végeztek a térség Iszlám Egyetemén. Útjaik aztán különváltak, amikor a két rivális politikai frakcióhoz, a Hamaszhoz, illetve a Fatahhoz kerültek. Szinvar közreműködésével alakult meg a Hamasz katonai szárnya az 1980-as években, míg Dahlan egyre feljebb lépdelt a Fatah ranglétráján és ő lett a rettegett gázai biztonsági szolgálat feje. Tagjai megfélemlítés gyanánt leborotválták a Hamasz-fegyencek fejét a börtönben.
A két frakció közeledéséről már tavasszal elkezdtek terjedni a pletykák. Június elején a Dahlan és Szinvar vezette delegációk már Egyiptomba tárgyaltak és a résztvevők arról számoltak be, hogy a két férfi könnyen létesített egymással kapcsolatot.
Egyiptom üzemanyagot kezdett szállítani Gáza egyetlen erőművébe, hogy tudjon valamennyi elektromos áramot termelni. Ez idő alatt a Hamasz megtisztította a határ gázai oldalát, hogy létrehozhasson egy pufferzónát, és megígérte, hogy nem nyújt menedéket az Egyiptom felől érkező sínai iszlamista felkelőknek. Emellett pedig elhatárolódott a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomtól, melyet mind Egyiptom, mind az öbölmenti államok terrorszervezetté nyilvánítottak.
Az Egyesült Arab Emírségekkel szoros kapcsolatot ápoló Dahlan azt ígérte, hogy több tízmillió dollárt pumpál majd a Gázát segítő öbölmenti országokból érkező segélyekbe. A pénzzel a 2007-es hatalomátvétel előtti Fatah-Hamasz összecsapások során elhunyt több mint 400 ember családját szeretnék majd kompenzálni. Egyelőre nem tisztázott, hogy Dahlan milyen mértékben szeretne belefolyni Gáza irányításába. Ésszerű lenne, ha továbbra is a Hamasz irányítaná a biztonsági erőket, míg Dahlan külföldön képviselné Gázát. Dahlan állítólag nem tervezi, hogy újra letelepszik Gázában, bár egykori főhadnagyai már visszatértek az övezetbe, hogy a megmaradt támogatókkal újjáépítsék Dahlan politikai szervezetét.
Fotó: Anadolu Agency/Issam Rimawi
A 82 éves palesztin elnök, Mahmud Abbasz rémülten figyelte az eseményeket. Még július közepén el is utazott Kairóba, hogy mentse a helyzetet, hiszen ha a tárgyalások továbbra is jól haladnak, az még jobban aláássa Abbasz azon igényét, hogy az összes palesztin képviselője lehessen. A pozíciója azonban menthetetlenül meginogni látszik: életkora dacára a Fatah változatlanul nem mutatott még fel egyetlen – Abbasz álltal is támogatott – jelöltet, aki a továbbiakban a mozgalom és Ciszjordánia vezetője lehetne. Jelentős politikai eredményeket sem sikerült elérnie pályája során.
Dahlan egyértelműen Abbasz kihívója lett, az a figura a palesztin ellenállásban, aki a Fatah színeiben volt a Gázai Övezet biztonsági főnöke, s bár Abbasz mindent elkövetett annak érdekében, hogy eltávolítsa a hatalomból, és azt sikerült is elérnie, hogy száműzzék, de Dahlannak még mindig vannak befolyásos támogatói a Fatahban, nyílt összetűzése a Fatah vezetéssel pedig jó pozícióba helyezte az iszlamista Hamasznál is. Ők engedték vissza többek között a palesztin belpolitikába, hogy jó öbölmenti kapcsolatai révén egyrészt kilobbizza a Gázai blokád feloldását, másrészt kihívója legyen a Ciszjordániát ellenőrző másik palesztin politikai szervezetnek.
