Brüsszel a bűnbak

Másfél évtizede, 1988-ban lépett hatályba Magyarországon az első áfatörvény, ami annak idején még különlegességnek számított a régióban. Úgy tűnik, az illetékes tárca a jeles évfordulót úgy ünnepelte meg, hogy 2004 januárjától az adónem életkorával megegyező középső adókulcs bevezetését javasolta, a teljes áfarendszer átalakításának keretében. Más racionális oka ugyanis nemigen volt e szám kiválasztásának. Bár a Pénzügyminisztérium (PM) a közelgő uniós csatlakozással indokolja (a Figyelő információi szerint mindössze egy nap alatt kidolgozott) a háromkulcsos rendszer bevezetését, az érintett ágazatok a július közepi bejelentés óta számos esetben cáfolták, hogy erre a közösségi szabályozás miatt lenne szükség.

„Nem érdemes gazdaság- vagy társadalompolitikai elveket sem keresni a döntés hátterében; egyszerűen arról van szó, hogy a költségvetésnek jelentősen növelnie kell bevételeit, ennek pedig a legegyszerűbb módja az adók emelése” – zárja rövidre az áfarendszer átalakításáról szóló kérdés ideológiáját Hegedűs Miklós. A GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója az Európai Unióra való hivatkozást más okból is aggályosnak tartja: ha minden rosszat Brüsszelre ken a kormányzat, azzal csak azt váltja ki, hogy a lakosság negatív érzésekkel fogadja majd a csatlakozást.

A kormányzat indokait megkérdőjelezi Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke is. Szerinte az e tárgyban létező uniós irányelvek valójában nem kötelező erejűek, így az egyes tagállamok gyakorlatilag szabadon alakíthatják ki fogyasztásiadó-rendszereiket. Bár egy friss közösségi irányelv is született e kérdésben, az uniós fogyasztási adóharmonizáció még nagyon messze van, megvaló-sulásáig 10-15 év is eltelhet. Példaként a brit gyermekruházat-gyártók, vagy a francia vendéglátás lobbierejét említi Zara László, hisz e termékek és szolgáltatások a közelmúltban – az irányelvnek kifejezetten ellentmondva – a nulla kulcsos kategóriába kerültek be.

Mindenesetre a PM jelenlegi elképzelése szerint a mostani kedvezményes 12 százalékos kulcs 15 százalékra emelése mellett a legfelső – normál – kulcs 25-ről 23 százalékra csökkenne 2004-től, és bevezetnék az 5 százalékos, különlegesen kedvezményes áfakör fogalmát is (a részleteket lásd külön). Ez utóbbiba kerülnének az eddig nulla kulccsal adózó termékek, így a gyógyszer és a tankönyvek, valamint az eddig 12 százalékkal terhelt könyvek is. A jelenleg 12 százalékkal adózó termékek közül a háztartási energiát (a gáz kivételével), illetve a személyszállítást viszont átsorolnák a legmagasabb kulcsú körbe. A háromkulcsos rendszer bevezetésétől 85 milliárd forintos többletjövedelmet vár a költségvetés, s további 22 milliárd származna abból, hogy megtiltanák az állami támogatásokra jutó áfa visszaigényelhetőségét.

A pénzügyérek ráadásul sok esetben attól is megfosztják a fogyasztókat, hogy a 25 százalékos kulcs mérséklésével valamelyest mérséklődhessenek ezen termékek végfelhasználói árai: az üzemanyagok, a dohányáruk, a szeszes italok és a gépjárművek esetében a jövedéki és fogyasztási adók növelésével érnék el, hogy az ár végül ne csökkenjen. (Egyedül a gázolaj esetében tervezik literenként 5 forinttal csökkenteni a jövedéki adót, amely a számítások szerint 4 milliárd forintot venne ki a büdzsé zsebéből.) „Tarthatatlan, hogy végre csökkenhetne a benzint terhelő, rendkívül magas adók mértéke, ám a kormány ismét az autósokkal tervezi megfizettetni a költségvetés hiányát” – ellenzi a jövedéki adó literenként 3 forinttal tervezett emelését Tóth István, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese

A PM azonban eltökéltnek látszik, és ez utóbbi intézkedésekkel befolyó 23 milliárddal együtt összesen 126 milliárd forintnyira (a jövő évi GDP 0,63 százalékára) tehető az az összeg, amelyet az áfarendszer átalakításával a fogyasztók zsebeiből vesznek ki – nem számolva az áfaemelés hatására megugró inflációból adódó plusz állami bevételeket. Ez a tétel gazdagítaná a hiányát görcsösen lefaragni igyekvő költségvetést, már amennyiben a parlament ősszel jóváhagyását adja a pénzügyi tárca elképzeléseire. A javaslatok elhangzását követően ugyanis óriási érdekkijárás és lobbitevékenység indult a magyar gazdaságban. „Nagyon forró ősz elé nézünk az adórendszer átalakítása kapcsán” – ismeri el a Miniszterelnöki Hivatal egyik, neve elhallgatását kérő, az ügyben érintett munkatársa. Álláspontja szerint valójában még semmi nem dőlt el, hiszen az országgyűlés, ahol amúgy is szerény a kormánytöbbség, még nem adta áldását a javaslatra, ráadásul a kormánypártok soraiból több tervezett intézkedést már jelenleg is bírálnak.

RECESSZIÓS ADÓEMELÉS. Mindez nem is meglepő, hiszen egy-egy ágazat súlyos milliárdokkal, tízmilliárdokkal lenne szegényebb, ha a változások a jelenlegi formájukban valósulnának meg. Az áfakulcsok tervezett módosítása az előzetes számítások szerint például több mint 10 milliárd forintot von el jövőre a szállodáktól, éttermektől és a közétkeztetésből. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége elnöke, a Blaguss Utazási Iroda igazgatója szerint az utazási irodák szemszögéből elsősorban a személyszállításban jelent nagy problémát az áfatörvény tervezett módosítása, itt ugyanis 12-ről 23 százalékosra emelnék a kulcsot. „A szakmai szervezetek megkérdezése nélkül közreadott tervezet nyomán Magyarországon a nyugat-európai szint fölé emelkedhet a buszos fuvarozás ára, méghozzá anélkül, hogy az áremelést minőségi javulás indokolná” – fejti ki Molnár Gabriella. A jövő évre vonatkozó árkiajánlások ráadásul nagyrészt már kimentek a külföldi partnereknek, feléjük áremelést már nem lehet érvényesíteni, így a magyar szolgáltatóknak kellene viselniük a teljes többletköltséget. A szállodai szolgáltatások és a vendéglátás ára is emelkedne az áfa növekedésével, ami tovább rontaná az amúgy is visszaesőben lévő beutazó turizmus feltételeit. Ezért Molnár Gabriella szerint ahhoz, hogy az idegenforgalom valóban húzóágazat lehessen, az 5 százalékos körbe kellene elhelyezni az összes, ide tartozó szolgáltatást. 

E célt fogalmazta meg a szakma a Turisztikai Államtitkárság vezetőjének, Pál Bélának a múlt hét elején elküldött levelében is. A négy idegenforgalmi érdekvédelmi szervezet – a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége, a Magyar Szállodaszövetség, az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége és a Magyar Vendéglátók Ipartestülete – szerint az intézkedés-tervezet aláássa a turizmus és a vállalkozások versenyképességét, s ellentétes az Európai Parlament irányelveivel is, miszerint a turisztikai és vendéglátó iparra a legalacsonyabb kedvezményeshez viszonylag közeli kulcs indokolt, ami a hazai érdekképviselők szerint maximum 9 százalékos lehet. Az elmúlt évek általános turisztikai recessziója miatt a világpiacon közben jelentősen csökkennek az árak, így a vállalkozók költségeiket nem is tudják továbbhárítani.

ÁRAMÜTÉS. Nem úgy, mint az energetikában. A villamos energia áfájának 11 százalékpontos emelkedése csak egy kis eleme az áramár nemrégiben bejelentett növelésének, mégis igen megterheli azokat a fogyasztókat, akik nem jogosultak a forgalmi adó visszaigénylésére. A Magyar Energia Hivatal (MEH) adatai szerint a tavalyi esztendőben a lakossági áramfelhasználás öszszege a 12 százalékos áfakulccsal 217 milliárd forintot tett ki; ez az összeg 23 százalékos kulccsal számolva 238 milliárdra emelkedik. Azaz a lakosság terhei több mint 20 milliárd forinttal növekednének az áfa változása miatt – a 2002-es adatok alapján. Az áram ára azonban azóta jelentősen emelkedett: az idén februári átlagosan 8,6 százalékos emelést augusztustól egy újabb, 9 százalékos drágulás követte – az állam zsebébe befolyó plusz áfa így jövőre elérheti a 26-27 milliárdot is. Szintén 10 milliárdos nagyságrendben fizetnek majd többet azok a közintézmények, amelyek nem élhetnek a visszaigénylés gyakorlatával.

„A villamos energia árát terhelő áfa 23 százalékos körbe sorolására azért van szükség, mert ez felel meg az unióban alkalmazott rendszernek” – adta az első, az adóemelést EU-köntösbe bújtató magyarázatot Gulyás Erika, a kormányszóvivő helyettese. Az érvelés azonban aligha állja meg a helyét. A jelenlegi uniós szabályozás szerint ugyanis 6 országban nem a legmagasabb, hanem a kedvezményes, 5,0-13,5 százalékos kulcsot alkalmazzák a villamos energia esetén. Ráadásul a közösségen belül éppen most folyik az áfadirektíva módosításáról szóló javaslat tárgyalása – ez pedig lehetővé tenné, hogy a villamos energia árát mindenhol kedvezményes áfakulcs terhelje (lásd külön). Hegedűs Miklós szerint a villamos energia áfatartalmának emelése is jól mutatja, hogy a pénzügyi kormányzat az árrugalmatlan termékek és szolgáltatások terén próbálja növelni adóbevételeit, ahol egy egységnyi áremelkedés ennél kisebb mértékben fogja vissza a fogyasztást. „Így a legkönnyebb pénzt beszedni” – véli a GKI igazgatója, aki szerint egyébként a mostani ár- és áfaemeléssel végre helyükre kerülnek az áramárak. Hegedűs ugyanis az utóbbi évtized komoly gondjaként jelölte meg, hogy a szociálpolitikai okok miatt nyomott áramárak nem nyújtottak fedezetet a magyar energetikai szektor érdemi fejlesztéséhez. Az árrugalmatlanság mellett ugyanakkor a verseny hiánya is jellemzője az áram lakossági piacának. Így Tordai Péter tőkepiaci elemző véleménye szerint hiú ábránd lenne azt hinni, hogy az áramszolgáltatók nem a fogyasztókkal nyeletik le a 11 százalékponttal emelkedő áfa mértékét.

GYÓGYSZERFRONT. Ugyancsak sajátságos jellemzőkkel bír a gyógyszerek piaca, ahol az eddigi áfamentes körből 5 százalékosra növekszik az adóterhelés. A forgalmi adó bevezetése ugyan nem volt meglepetés a piaci szereplők számára (erről már egy éve hallani lehet), az uniós gyakorlatra történő hivatkozás azonban itt is hamisnak bizonyult. Erre hívta fel a figyelmet Mikola István, az előző kormány egészségügyi minisztere is, aki példaként említette, hogy több uniós tagországban is jóval kedvezőbb áfa terheli a gyógyszereket (lásd táblázatunkat), már ahol egyáltalán kell fizetni forgalmi adót.

„Az 5 százalékos áfakulcs bevezetése maximum 2-3 százalékkal vetheti vissza a gyógyszeripari termékek iránti keresletet” – mutat rá Tordai a piac árrugalmatlanságára. A PM tervei szerint ráadásul a jövő évi gyógyszerkasszában 11 milliárd forint erejéig plusz keretet biztosítanának arra, hogy a támogatások arányában az állam magára vállalja az áfa költségét. E nélkül ugyanis egy 1000 forintos, 90 százalékban támogatott gyógyszer esetében az 5 százalékos adó összes terhe a fogyasztóra hárulna, aki így a korábbi 100 helyett már 150 forintot fizetne, s így nem 5, hanem 50 százalékos áremelést érzékelne. Torma Árpád, a Magyar Gyógyszerész Kamara szakértője szerint azonban már most látszik, hogy ez az összeg nem fedezi majd a gyógyszerkiadások áfaterhének átvállalását. „A jövő évi gyógyszerkassza a jelenlegi tervek szerint 250 milliárd forint lesz, ennek 5 százaléka azonban nem 11, hanem 12,5 milliárd forint” – mutat rá egy újabb lehetséges konfliktusforrásra a kamarai szakértő. A gyógyszerfronton ugyanis ismét heves összecsapások várhatóak a felek között: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a gyártók jelenleg éppen az idénre befagyasztott támogatási keret részleteiről tárgyalnak, ráadásul az OEP a gyógyszerkassza folyamatos túlköltekezése miatt januártól új támogatási rendszert tervez bevezetni. Ezek alapján Orbán István, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke, az Egis vezérigazgatója semmi jóra nem számít. „Az az érzésem, hogy az 5 százalékos áfa bevezetésének nagy részét a gyártók torkán akarja majd lenyomni az OEP” – utal a közelgő ártárgyalások izgalmaira Orbán.

Az áfaterhelés azonban nem annyira a finanszírozási rendszerrel foglalkozó gyártók, mint inkább az állami és önkormányzati egészségügyi intézmények illetékeseinek idegeit borzolja. Ezen szervek ugyanis szintén gyógyszervásárlóként lépnek fel (éves szinten közel 90 milliárd forint értékben), ám nem jogosultak az adó visszaigénylésére. „A kórházakat részben piaci szereplőkként kezeli az állam, hiszen a pontrendszer miatt versenyhelyzet van, meg kell küzdenünk a betegekért. Ugyanakkor költségvetési gazdálkodást kényszerítenek ránk, azaz szemben a vállalkozásokkal, mi nem tudjuk visszaigényelni a gyógyszereket januártól terhelő áfát” – mondja Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki éppen ezért valami kompenzációt vár az államtól. Az ügyben érintettek a patikák is, amelyek a januártól már áfával forgalmazandó termékek jelentős részét még az idén, azaz forgalmi adó nélkül szerzik be a nagykereskedőktől. „Nem mindegy, hogy a vásárló által kifizetett áfából a patikának mennyit kell majd befizetnie a költségvetésbe, hiszen ebben az esetben nem létezik az a forgalmi adó, amit a nagykereskedő számlájára kellett volna megfizetnie a gyógyszertárnak” – részletezi Torma Árpád a problémát, amelynek megoldásáról jelenleg éppen az illetékes minisztériummal közösen próbálnak konzultálni.

A gyógyszergyártók abban mindenesetre egyetértenek, hogy önmagában az áfa bevezetésének nem lesz jelentős hatása a piacra, még az OEP támogatással rendelkező medicinák esetében sem. „Aki eddig vény, azaz támogatás nélkül vásárolt meg egy fejfájás-csillapítót, most sem az 5 százalékos forgalmi adó miatt fog visszafordulni a patikából” – summázza Orbán.

A jövő évi, 3,8 százalékosra belőtt GDP-arányos államháztartási hiány miatt pénzéhes büdzsé a közlekedési szolgáltatásokat sem kíméli. A forgalmi adó növekedése itt is a lakosság terheit szaporítja. „A közlekedési vállalatok jelentős bevételi forrástól esnek el az személyszállítás áfaemelkedése miatt” – nyilatkozta Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója, aki szerint több mint valószínű, hogy a januári jegyár-emelések során ezt a tételt is bekalkulálják majd a közlekedési vállalatnál. A társaság állami, önkormányzati segítség nélkül a jövőben sem boldogul, hisz a menetdíjakból származó bevételek a BKV költségeinek csak mintegy harmadát fedezik.

Mándoki Zoltán, a MÁV Rt. vezérigazgatója sajtónyilatkozatában a gazdasági tárcára hárította a döntést, mondván: az áremelés nem a cég hatáskörébe tartozik. Információink szerint azonban az emelési javaslatot a MÁV-nak kell majd megtennie. Ha a cég érvényesíti is majd az áraiban az áfaemelés hatását, akkor is szükség lesz az idén 24,4 milliárd forintot kitevő fogyasztói árkiegészítés emelésére. Így nincsen remény arra, hogy érdemben olcsóbb legyen az idén összesen 82 milliárdnyi adóforintba kerülő MÁV. (A tavaly például 123 milliárd forintot felemésztő, úgynevezett állam által átvállalt vasúti adósságok ebben az összegben nincsenek benne.)

ÁLTALÁNOS ÁREMELÉS. A Tesco Global Áruházak Rt.-nél a végleges parlamenti döntés előtt még nem vették számba az áfakulcsok tervezett módosításának hatását. Az már látszik viszont, bárhogyan is változik az áfa, nagy munkát jelent majd az áruházanként 40-50 ezer termékféleség átárazása. A CBA vezetői egyelőre nem várnak nagy változást attól, hogy a gabona- és húskészítmények, a zöldség- és gyümölcsfélék, a cukrok átkerülnek a 12 százalékosból a 15 százalékos kategóriába. Viszokay Árpád ügyvezető igazgató szerint az áfaemelkedés egyértelműen megnöveli a fogyasztói árat, de a láncok gazdálkodásában önmagában az átsorolás nem sokat jelent. A beszerzésnél a nettó ár a meghatározó, az áfát viszszaigénylik a kereskedők. Úgy véli, mivel minden kereskedelmi láncnál bekövetkezik majd a drágulás, a fontos élelmiszerek forgalma nem csökken. Várhatóan inkább csak a tartós fogyasztási, illetve a ruházati cikkek kereslete mérséklődik.

Borúlátóbb Schneider Ágnes, a Reál Hungária Élelmiszer Rt. elnöke. Mint mondja, a napi cikkek forgalma amúgy is csökken, ezen belül a „non food” termékek iránt három éve folyamatosan kisebb az érdeklődés. Lehet, hogy az alapvető élelmiszerekből nem vásárolnak majd kevesebbet az emberek, de az áfa-emelés hatására csökken majd a nem alap, hanem úgynevezett „extra” élelmiszerek forgalma. A szakember különösen annak fényében vár nagy visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban, hogy a háztartások rezsiköltsége is drámaian emelkedik majd – a villanyszámlától az autóadóig. Szerinte tanulni kellene az Egyesült Államok gazdaságpolitikájából; ott az adók és a közterhek csökkentésével tartják fenn a gazdaság belső fejlődését.

A váltásnak azonban nem csupán vesztesei lehetnek, hisz például a könyvek 12 százalékos áfája 5 százalékra csökken – igaz, a tankönyvek nulla kulcsa megszűnik. „Könyvkiadóként csak üdvözölni tudom az áfakulcsok változtatásáról szóló tervezetet” – mondja a Mozaik Kiadó Kft. ügyvezetője, Török Zoltán. A tankönyvpiacon a legfontosabb szereplők közé tartozó szegedi kiadó vezetője szerint azért előnyös a változás, mert ezzel végre hosszabb távon kiszámíthatóvá és egységessé válik a szabályozás. Ma ugyanis a tankönyvek és más kiadványok fogyasztási adókulcsa eltérő: egy munkafüzet például a 12 százalékos besorolás alá tartozik, a hozzá való tankönyv pedig nulla százalékos kulccsal szerepel az árlistán. Az egységesen 5 százalékosra módosuló áfa miatt így egy adott tankönyvcsomag ára lényegében nem változik, tehát a tankönyvkiadók számára, a kiszámíthatóság miatt, inkább előnyt jelent az új rendszer bevezetése.

Elméletileg a 25 százalékos kulcs 23 százalékra történő mérséklése szintén a fogyasztók érdekeit szolgálná: egy hatékony működő versenypiacon a 2 százalékpontos adócsökkentés az árak 1,6 százalékos mérséklődéséhez vezetne, amennyiben a kereskedők az áfaterhelés csökkenésének előnyeit teljes egészében átengednék a vásárlóknak. Az OTP Bank elemzői azonban nem számítanak arra, hogy az árak minden területen rugalmasak lesznek lefelé. Vojnits Tamás, a hitelintézet elemzési igazgatója a tartós fogyasztási cikkeknél (például tévé, videó- és DVD-lejátszók), a ruházati termékeknél és esetleg a távközlési szolgáltatások piacán lát lehetőséget arra, hogy a végfelhasználói árak valamelyest mérséklődjenek. A többi terméknél és szolgáltatásnál így valószínűleg a kereskedők fölözik majd le az adócsökkenés előnyeit. Vojnitsék számításai szerint amúgy az áfarendszer átalakítása jövőre 1,3-1,6 százalékponttal emelheti meg az inflációt – ez pedig szintén nagy segítséget jelent az állam számára, hogy tovább növelhesse adóbevételeit…