A most elemzett maradványt egy krími barlangban zajló ásatáson találták meg. Az új analízisről a közelmúltban számoltak be a szakértők a PLOS ONE-ban. Bár a műalkotás nem túl látványos, mindenképp fontos lehet az ősi emberféle gondolkodásának megértésében.
A kutatás során technológiai elemzés és 3D-s digitális rekonstrukció segítségével állapították meg, hogy miként is alakították ki a vájatokat a csonton. Mivel egyes vésetek mélyebbek, mint a többi, és más szögben készültek, a szakértők úgy vélik, hogy eredetileg hat vágás lehetett, a művész pedig később újabb kettőt vitt fel a csontra.
Kihalt rokonaink intellektusával kapcsolatban régóta tart a szakmai vita. Az egyik jelentős különbség a Homo sapiens neanderthalensis és a Homo sapiens sapiens közt, melyet gyakran emlegetnek, az, hogy míg az őskori ember képes volt a művészeti alkotások létrehozására, addig a neandervölgyi nem. Más szóval: őseink tudtak elvontan gondolkodni, a kortárs emberfélék azonban nem láttak a közvetlen tapasztalaton túl.
Ha az új vésett csontról is kiderül, hogy művészeti céllal alakították ki, akkor ez lehet a legkorábbi ismert bizonyíték, amely alátámasztja az emberfélék szimbólumhasználatát és esztétikai érzékét. Amennyiben a neandervölgyiek valóban ilyen komplex módon gondolkoztak, akkor érdemes lehet átgondolni a róluk kialakított képet.