John Williams eredetileg koncertzongoristának készült, véletlenül lett belőle minden idők legnagyobb filmzeneszerzője. Ehhez “mindössze” annyi kellett, hogy belássa, meg sem közelíti azt az előadóművészi színvonalat, melyet iskolatársai diktáltak neki, a Juilliard School zongora tanszakán. Erről az álmáról letett, nappal lemezfelvételeken segédkezett, éjszakánként pedig jazz-zongoristaként kereste kenyerét, szabadidejében pedig zenét írt. 1959-ben kapta meg az első filmzenei munkáját, a Daddy-O-ban.
Első jelentős díját 1969-ben kapta a Heidi zenéjéért, pedig már 1967-ben jelölték a Legjobb Filmzene díjára az Oscaron. Az első aranyszobrot végül a Hegedűs a háztetőnért kapta 1971-ben.
Nevét legtöbben George Lucashoz és Steven Spielberghez kötik, ezt a hármas frigyet pedig első közös munkájának köszönheti Spielberggel a Sugarland-i hajtóvadászatért 1974-ben. Spielberg ezek után rendre Williamst kérte fel filmjeihez.
Egy évvel később készítette el a Cápa ikonikus főcímzenéjét, de eddigre már túl volt hat másik filmzene komponálásán is. A Cápáért már simán megkapta az Oscar-díjat, további négy díjából kettőt Spielberg-filmért kapta, az E.T a földönkívüliért 1982-ben és a Schindler listájáért 1993-ban.
Nehéz megmondani, hogy világraszóló hírnevet a Cápa (1975), a Harmadik tipusú találkozások (1977) vagy a Star Wars-széria hét részéhez – melyekről azt állítja, hogy egyiket sem látta teljes egészében – vagy az E.T (1982), hozta-e el. Mindenesetre ezekkel a darabokkal örökre beírta magát a a filmzene történelemkönyvébe. És itt még korántsem volt vége felemelkedésének.
1996-ban felkérést kapott, hogy írja meg az atlantai nyári olimpiai játékok megnyitójának zenéjét, majd az 1984-es Los Angeles-ijét, 2002-ben pedig a Salt Lake Cityben rendezett téli olimpia nyitóünnepségén is az ő dallamai zendültek fel.
Amikor épp nem filmzenét szerez, karmesterként is működik. 1980 és 1993 között például a Boston Pops Orchestra vezető karmestere volt, de a Londoni Filharmonikusokat is vezényelte.
2001-ben újabb felejthetetlen dallamokkal ajándékozta meg a világot, elkészítette a Harry Potter és a bölcsek köve zenei betétjét, sőt az ezután következő további hat résznek is ő szerezte a zenéjét. Ő írta továbbá a Superman, a Hét év Tibetben, az Indiana Jones-filmek és az Egy gésa emlékiratai filmzenéit is.
Az öt Oscar-díj mellett huszonkétszer nyerte el a Grammy-, négyszer a Golden Globe- és háromszor az Emmy-díjat. 2004-ben megkapta a Kennedy Központ díját, 2009-ben pedig a legmagasabb amerikai művészeti díjnak számító National Medal of Arts-ot. Tavaly az Amerikai Filmintézet (AFI) életműdíját is átvehette, a gálán Steven Spielberg mondta a köszöntő beszédet. A lenti válogatásban megtalálhatóak legfontosabb művei.
És hogy mit csinál most? Természetesen most is zenét szerez. Az utóbbi pár évben főleg a Star Wars-hoz és a Harry Potter betétdalok változataihoz adta a nevét komponistaként. Legközelebb a Star Wars következő epizódjaiban hallhatjuk viszont. Boldog születésnapot a mesternek!
Forrás: MTI
