Olvasom, hogy ifjabb szaktársam, Sebestyén Balázs sokadik alkalommal alázza Ördög Nórát, a hosszú ideig az RTL Klub, két éve a TV2 kötelékében működő műsorvezetőt. A Forbes magazin augusztusi számának – Tillával közösen – adott egy interjút Balázs, melyben egyebek mellett ezt állítja kolléganőnkről:
Ha Ördög Nórit hajnali kettőkor felkelted, akkor is ledarálja neked a telefonszámot, és belenéz a megfelelő kamerába, de ez személyiség kérdése. Neki nincs is másmilyen személyisége…
Balázs ezt megelőzően is úton-útfélen szájára vette Nórát, például egyszer így minősítve a műsorvezetőnőt:
Korábban jó csaj volt, de a TV2-nél nem találnak neki jó frizurát és öltözetet…
Később Balázs ezt sem átallotta mondani Nóráról:
Kevés személyiség, nagy hang. De Ördög Nórát így szeretjük.
Nos, a Forbes-kifakadást követően vártam pár napot, hátha valaki a TV2-nél megelégeli ezt az egyszerre hetyke és pökhendi stílust, és rendre utasítja a szemtelenkedő urat. Mivel ez elmaradt, magam látom feladatomnak – kizárólag a szigorúan vett szakmaiság jegyében –, hogy Ördög Nóra védelmére keljek. (Jó másfél évtizede egyébként egyszer magam is követtem el látszólag hasonlót, amikor a TV2-nél kezdőnek számító Liptai Klaudiát nyilvánosan minősítettem, megengedhetetlen módon, csak annyi volt a különbség, hogy Klaudia a műsorvezetésben akkor kezdő volt, pár hónapig én voltam a producere, és akkor még nem úgy állt a munkához, mint ahogy szerettük volna. Ezeket azonban most itt nem részletezném.)
De Ördög Nóra évek óta profi műsorvezető, akiről az a kialakult és megalapozott szakmai konszenzus (tehát nem csak az én véleményem!), hogy abban a műfajban, amelyet választott (a szórakoztató műsorok vezetése) ma igenis ő a legjobb! Balázsnál történetesen kilométerekkel jobb! Nóra ugyanis profihoz illő módon mindig határozott, hervadhatatlanul kedves, egyszerre szép és bájos (mellesleg, akkor is az volt, amikor az RTL-nél dolgozott, azóta is az, amióta a TV2 szerződtette), finom jelenség, soha nem közönséges és igenis erőteljes egyéniség, még ha Balázs nem is ismeri fel egy karizmatikus televíziós személyiség kritériumait és karakterjegyeit. Én, aki a világ televíziózását máig naprakészen követem, talán hitelesen állíthatom, Nórának helye lenne bárhol a világ televíziózásában. (Hogy időnként túllelkesedi egy-egy tehetségkutató eredményhirdetését, tételezzük fel, hogy nemcsak mímeli, hanem valóban nem képes kordában tartani az érzelmeit, indulatait, és ilyenkor a kelleténél kicsit jobban felemeli a hangját. Ez bizony – ha tetszik Balázsnak, ha nem – igenis személyiségjegy, egyenesen védjegy.)
Miért gondolja, hogy megengedheti magának, hogy időről-időre céltáblájára felhelyezze képernyős szaktársait és a saját Parnasszusáról rendre leszólja többségüket?
Balázs körülbelül 16-18 éve van a pályán, ám akárhogy is követtem, nem tudtam tetten érni egyetlen gigantikus tévés és rádiós teljesítményét, például egyszer sem volt szerencsém találkozni produkcióinak kikezdhetetlen minőségével. De ha valaki fel tudja idézni Balázs egyetlen kiemelkedő műsorát, esetleg bármelyik műsorának egyetlen emlékezetes mondatát, poénját vagy mozzanatát az elmúlt 16-18 évből, nagyon kérem, segítsen nekem!
Addig is élénken emlékszem az egykori Balázs show-kra, amelyekben Balázs sorozatosan botladozott, nem egyszer ízléstelen és vállalhatatlanul erkölcstelen szituációkat állítva elő, amelyeket aztán képtelen volt profihoz méltó módon kezelni: például feledhetetlen számomra az a Balázs show, amelyben egy eszelősen szerelmes fiút ültetett össze a barátnőjével, a lány a kamerák kereszttüzében vallotta be a fiúnak, hogy már jó ideje megcsalja valaki mással. És ha ez nem lett volna elég a szörnyű ízléstelenségből, Balázs a hirtelen vallomással kezdeni mit sem tudó szerelmes fiúra ráhívta a lány új lovagját és megengedhetetlen konfliktust gerjesztett a három érintett között. Nézni is kínos volt ezt a szituációt, mondanom sem kell, riporteri erény egy szál sem akadt benne, szakmai alávalóság annál több. Ezt azonban talán még el lehetett nézni Balázs ifjúkori botlásaként (én is voltam fiatal és kialakulatlan!), vagy esetleg betudni rossz ízlésű producer-főnöke szakmai alapszabályt nem ismerő tévedésének.
Hősünkre azonban rövid idő múlva már nagyobb kabátot szabott az RTL vezetése, nyilván mert úgy érzékelte, hogy Balázs kiválóan kielégíti az évtizedek alatt arénává silányított modernkori magyar televíziózás nézői igényeit, és megbízta különböző vetélkedők vezetésével, amit – el kell ismerni – nem csinált rosszul, de semmi esetre sem kirívóan jól. Bár már akkoriban is nehezen viseltem, ahogyan a televíziós játékvezetés elvitathatatlan mesterén, a Balázsnál százszor, ha nem ezerszer professzionálisabb Vágó Istvánon köszörülte a nyelvét, hol porosnak, hol egyenesen kiöregedettnek minősítve idősebb szaktársát, mintha az életkor szégyellni való bűn volna és nem adottság.
(Az idők során persze az is feltűnt, hogy a csatorna-kedvenc előszeretettel azokat helyezi tréfásnak álcázott gúnyolódása céltáblájára, akit vagy magánál gyengébbnek, esetleg védtelennek talál, vagy akire az RTL vezetői is ezért vagy azért megorroltak: ennek írásom szempontjából kiemelkedő példája Ördög Nóra is, akinek Kolosi, az RTL-es programigazgató máig nem bocsátotta meg, hogy faképnél hagyta, Balázs Nóra állandó froclizásával pedig főnöke kedvébe is akar járni, természetesen kéretlenül. Balázs ugyanis megérzi az idők szavát! De példának idézhetném hősünk hirtelen hangváltását Dirk Gerkensszel, az RTL egykori vezérigazgatójával kapcsolatban is, azaz, hogy hogyan beszélt Gerkensről, amíg ez az ember vezette az RTL-t, tehát Balázs legfőbb főnöke volt, majd hogyan váltott tónust, miután Gerkens konfliktusba került az RTL-lel, eljött onnan és lett a konkurencia, a TV2 első számú vezetője. De a karakterológiai aspektusra később még visszatérek!)
Balázs RTL-es nagyüzeme kétségtelenül a vetélkedős korszakkal indult be, a csatorna programigazgatója és kreatív vezetője minden bizonnyal benne látta az RTL Klub megváltóját, miközben hősünk szinte minden szerepkörben ugyanazt a közepeset nyújtotta: az X-Faktorban például társműsorvezetőként – nem mellesleg Ördög Nóra oldalán – szó szerint téblábolt, nem is lehetett egy lapon említeni a szakmai különbséget kettejük között, természetesen Nóra javára, aki ezúttal is olyan volt, mintha egyenesen Amerikából, a showbusiness őshazájából érkezett volna, Balázs meg körülbelül úgy teljesített, mint egy életunt ólomkatona. Szinte szóról szóra ez ismétlődött meg legutóbb a Hungary’s Got Talentben is: ha nem állítják Balázs mellé támasztéknak a kedvesen jó humorú Dombóvári Istvánt (Dombit), akin ugyan érződött, hogy a műsorvezetői szerepkörben még kezdő, de már az első szériában is klasszisokkal sikerült Balázs fölé nőnie. Magyarázatként erre mondja valamelyik interjújában Balázs, hogy „a kötött műsorvezetői szerepkör” nem az övé (csak tudnám, melyik műfaj, melyik tévés szerepkör igazán az övé, amelyben utánozhatatlanul jó is!).
Bizonyára mások is észrevették már, hogy ha nagy falatról van szó, tehát nagy esti show-król vagy többórás rádióműsorról, Balázs mellé mindig kell és szükségképpen állítanak is – vagy ő maga igényel – egy úgynevezett támasztókarót: Balázs állandó, tehát törzskarója Vadon János (Jani), aki az esetek többségében valóban humoros szakember és akinek a poénjaihoz – legyen bármiről is szó – Balázs gyakran annyit tesz hozzá: „igen, ez így van!”, majd a maga igen egyszerű szóhasználatával megismétli, nem egyszer bután leegyszerűsítve Vadon Jani gyakran tényleg eredeti poénját. Egyébként érdemes megfigyelni azt is, hogy a Class FM Morning Show-jában témáinak kiválasztásában hősünk – a napi bulvárhírfolyam kínálatának bősége ellenére – milyen roppant szűk körű érdeklődésről tesz tanúbizonyságot, s hogy milyen közhelyes fogalmazás jellemzi, nyelvileg és intellektuálisan egyaránt. De visszatérve a Morning Show-ra: bizony Vadon János nélkül, akinek a vállán reggelente felváltva egyensúlyoz Balázs és harmadik műsorvezető társuk, ez a reggeli program is a csöndes érdektelenségbe fulladna. Balázs – ahogy én mondani szoktam – a terelgetős műsorvezetők népes táborának reprezentatív példánya, tehát arra jó, hogy kedélyeskedve és biztonságosan eljuttassa a műsort az adásmenet egyes pontjától a kettesig. Félreértés ne essék, ilyen műsorvezetőre is szükség van. De feltétlenül kell mellé egy másik, egy igazi műsorvezető, aki tudja mindazt, amitől egy műsor eredetivé, karakteressé válik.
Tény azonban, hogy Balázs műsorainak nézettsége általában igen jól alakult, de ez sokkal inkább az RTL Klub átlagosan jó nézettségi adataival magyarázható, semmint Balázs szakmai kvalitásaival. Megnézném őt egyszer akár az MTVA, akár – mondjuk – a Story tévé műsorfolyamában, hányadik sorban lenne akkor az ő kiemelkedő nézettsége! Igaz azonban az is, hogy az utóbbi két-három évben mintha Balázs elindult volna a lejtőn. A 2013-as őszi Vundersőn és Zuperszexi című late night show-ja, amely – ahogy azt Balázs megannyi korábbi interjúban elmondta – élete hatalmas álma volt, tulajdonképpen ezért lett televíziós, mégis nagyon nagyot bukott. Bár szerintem nem volt olyan vállalhatatlanul rossz ez a műsor, mint amilyen kategorikusan elutasította a kritika és a nézők többsége! (Ha jól emlékszem, egy sms-ben akkor ezt meg is üzentem Balázsnak, nem feltétlenül csak vigasznak szánva.) A teljes képhez persze hozzátartozik a jelenleg is futó Gyertek át szombat este című műsora, amelyben először látom kifejezetten jónak, felszabadultnak, egyszer-egyszer még eredetinek is őt. A nézők valami okból azonban mégsem szeretik olyan nagyon ezt a programot, ugyanis a műsor rendre csak a nézettségi középmezőnyben végez. Az RTL üdvöskéjének – 16-18 évvel a pályakezdés után – egyetlen komolyan vehető szakmai kitüntetése sincs (Pulitzer-díj, Prima Primissima-díj, szervezeti újságírói díj, stb.), azon túl, hogy persze ő a Story Gálák örökös leg… leg… leg-je! Pedig pályafutása során minden létező kereskedelmi tévés műfajban megmutathatta, mi rejlik benne. Ennyi.
Nos, mindezekre tekintettel különösen nem értem, minek tudható be ez a hatalmas arc, amelynek évek óta a tanúi vagyunk: Balázs hol szónoki emelvényről szólja le a konkurenciát, és a szolidaritás jelmezébe bújva intéz figyelmeztetést a kollégáihoz, hol megmosolyogtató szaktanácsokat osztogat. Amiben persze sajnos már egy nemzedék teljes torzulása is tetten érhető.
Marad a nagyon szerény saját, provinciális mércéjük, ha egyáltalán van ilyen, amelyben a szakmaiság, a gondolatiság, az értékrend hiányát, magát a teljesítményt a leszólás, a tűrhetetlen minősítgetések, a cinizmus pótolja.
De hogy lassan befejezzem ezt az érdeménél feltétlenül hosszabbra sikerült Balázs-elemzésemet, még valamiről szót kell ejtenem: ahogy fentebb már utaltam rá, bizony, jellemnek sem a legerősebb fajta a mi Balázsunk, amit további két példával illusztrálnék. Évek óta nem átallja nyilvánosan magasztalni az RTL Klubot, rendszeresen irtó kínos helyzetbe hozva ezzel a gyakran név szerint dicsőített közvetlen főnökét, Kolosi Péter programigazgatót. Például 2011. május 9-én így vallott Kolosiról a Marketing-Médiának:
Ő egy összetett személyiség… határozott vezető, kemény elvárásokkal, nagy teherbírással, úgy, hogy minden nap, minden egyes döntésnél óriási felelősség és nyomás van rajta. Intuitív ember, bámulatos érzéke és tehetsége van ahhoz, hogy tudja, mi kell a nézőknek… a vezetői székben eltöltött évek alatt megmaradt emberségesnek, empatikusnak. Pontosan tudja, csak úgy várhat el maximumot a csapatától, ha ismeri, meghallgatja, segíti őket. Ezt irodájának – szó szerint – állandóan nyitva álló ajtajánál semmi sem jelképezi jobban.
Hősünk további jellemgyengeségére vall, amit az utóbbi időben Andy Vajnával kapcsolatban művel. Korábban a Gyertek át szombat este című tévéműsorában, de a rádióprogramjában is rendszeresen Vajna és Vajna Tímea korkülönbségén köszörülte a nyelvét meg azon, hogy Vajna Tímea a vagyonáért ment hozzá a nála jóval idősebb férfihoz. Vajna történetesen pár hónapja a TV2 tulajdonosa lett. Tény, hogy a TV2 hírműsorai nem egyszer megengedhetetlen módszerekhez folyamodnak, amióta egy bulvár-szerkesztőnőt ültettek a hírigazgatói székbe. Balázs március végén egy díjátadón a mikrofonhoz lépve még így fakadt ki:
Én nagyon drukkolok a TV2-nek, hogy ez csak egy rossz álom és előbb-utóbb el fog múlni. Csak tartsatok ki, jó?!
– fordult kajánul TV2-s kollégáihoz. Láthatólag az egy pillanatra sem gondolkodtatta el – talán azóta sem – a mi Balázsunkat, hogy
Most azonban hirtelen fordult a kocka: mivel a médiahatóság kinyilvánította, hogy nem hosszabbít szerződést a Class FM jelenlegi üzemeltetőjével, Balázs sokmilliós havi fizetséggel járó zászlóshajója, a Morning Show is elsüllyedhet. A Morning Show producer-műsorvezetője, Balázs nyomban hangot is váltott: újabban már jó fejnek tartja Vajnát, és igen baráti hangon próbálja rendezni a sajtón keresztül a kapcsolatukat. Például így:
Andy egy amerikai üzletember, nem csinál ebből személyes kérdést, szerintem leszarja, egyébként ismerem, tök jó fej… Andy nem fogja azt mondani, hű, ez a srác szólt két rosszat…
Csak nem az a hirtelen pálfordulás oka, hogy ha netán Andy Vajna lesz a Class FM új tulajdonosa, Balázs akkor is folytathassa az aranyásást, de ha mégsem ő lesz az országos frekvencia szerencsés nyertese, legalább Vajna másik, már meglévő rádiójában kapjon erre lehetőséget?
Nem szoktam a kollégáimról nyilvánosan értekezni. Balázsról is örökre megtartottam volna a véleményemet magamnak, de most, hogy sokadik alkalommal brutálisan és nagyon kisszerűen ment neki pályatársnőnknek, a nála feltétlenül professzionálisabb Ördög Nórának, elszakadt a cérnám. Hetykén szemtelenkedni ugyanis nem méltó, különösen egy hölggyel szemben nem, túl azon, hogy Sebestyén Balázs idáig mutatott szakmai teljesítménye alapján még hiteltelen is. És mindannyiunknak, szakmának és közönségnek egyaránt, el kellene gondolkoznunk azon, hogyan engedhettük meg, hogy a bulvár szintjére süllyedjen szinte a teljes magyar nyilvánosság, hogy a Balázs-féle teljesítmények és magatartások uralják el, hogy az intellektuális szegény legénység és a gátlástalan cinizmus diktálja a mércét, s hogy lassan már senki se mer tiltakozni ellene, mert mindenki tudja – ha nem is a sajátján, de a mások bőrén megtapasztalva –, hogy jobb kussolni, mert sok lúd bizony disznót győz!
Ördög Nórának pedig ezúton is csókolom a kezét!