Az utrechti egyetem tudósai egy holland biztosítótársaság 60 alkalmazottján vizsgálták a számítógépes játékok hatását. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a játék milyen változásokat idéz elő a munkavégzésben és az alkalmazott munkakedvében. Azt találták, hogy a számítógépes játékokat játszók jobban érezték magukat munkahelyükön, a munkához pozitívabban viszonyultak.
Idősotthonban is bevált
Goldstein professzornak nem ez az első számítógépes játékokkal végzett kísérlete. Korábban egy idősek otthonában készült kutatása során arra az eredményre jutott, hogy a számítógépes játékok bevezetése javított a lakók kognitív képességén és általános közérzetén. A kísérletről a digitális játékok kutatói szövetségének (Digital Games Research Association) első, Level Up névre hallgató konferenciáján, Hollandiában számolt be.
És nem káros az egészségre… „Egy pasziánsz olyan célt szolgálhat, mint egy szál cigaretta vagy egy kávé: megtöri a munka egyhangúságát, felfrissülést hoz a munkavállaló napjába, jó esetben hatékonyabban képes folytatni munkáját” – véli a kutatásvezető. Nem időpazarlás!
A legtöbb nagyvállalat letiltja a játékokat, még azokat is, amelyek fenn vannak minden számítógépen (így a pasziánszt, az aknakeresőt vagy a freecellt). Ezt azzal indokolják, hogy a játék csak a munka rovására megy. A kutatócsoportnak sokáig tartott olyan céget találnia, amely hozzájárult a kísérlethez.
A biztosítótársaság öt osztályának munkatársait véletlenszerűen két csoportba osztották. Az egyik csoportnak engedélyezték, hogy egyszerű Windows játékokat játsszanak munkaidőben, a másiknak megtiltották. „Azt mondtuk az első csoportnak, hogy egy hónapon keresztül munkaidejükből naponta egy órát játékkal tölthetnek, ennek pontos idejét ők választhatják meg” – magyarázta a kísérletet Jeffrey Goldstein kutatásvezető a BBC Online-nak.
A kutatócsoport egy hónap után felmérést készített mind a játszó, mind a nem játszó csoporton belül arról, hogyan éreznek a munkájukkal kapcsolatban, milyennek ítélik saját teljesítményüket. A játszó csoport mindkét területen pozitívabb válaszokat adott, mint a nem játszók. Vagyis a játék nem időpazarlás volt, hanem elősegítette a dolgozók hatékonyságnövekedését, sőt a munkával, munkahellyel kapcsolatban kellemesebb érzéseket is keltett a munkavállalóban.
Goldstein professzor szerint a kutatás még kezdeti fázisban jár. Egyelőre nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy mi pontosan okozza a munkavállalóban a pozitív érzelmeket, a hatékonyság és a munkahelyi elégedettség növekedését, és mivel magyarázható a hiányzások visszaesése.
A professzor szeretné pontosítani a kutatás eredményeit nagyobb mintán. Arra is kíváncsi, hogy a különböző játéktípusok (stratégiai vagy szerepjátékok) eltérően befolyásolják-e a munkavállaló munkájával kapcsolatos érzéseit.
