Durva vérfürdő roppanthatja meg az Iszlám Államot

Az iraki hadsereg, a kurd pesmergák a koalíciós erők segítségével hamarosan megtámadhatják Moszult, legalábbis ez a pletyka kering az iraki pesmergák körében. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy heteken belül megkezdődjön az offenzíva, biztosan azonban semmit nem lehet tudni.

Összegyűjtöttük, mit kell tudnia a készülődő offenzíváról.

Hol van Moszul, és miért nagyon fontos az Iszlám Állam elleni háborúban?

Az Irakban fekvő Moszult nem mindig nevezték így, az ókori neve egészen biztosan ismerősen fog csengeni, ugyanis Ninivének hívták. Igen, arról a Ninivéről van szó, amely ellen a Biblia szerint Jónást küldte Isten. Többek között Ninive miatt töltötte Jónás prófétai karrierjének jelentős részét egy cet gyomrában.

Moszul az emberiség egyik bölcsője.

Már időszámításunk előtt 2050 körül létezett, az asszír birodalom fővárosa volt. Igen, ezt a várost foglalta el 2014-ben és tartja ellenőrzése alatt a mai napig az Iszlám Állam nevű halálszekta. Itt végezték a legnagyobb pusztítást, amit a az emberi történelem ellen el lehet követni. A hajdan kétmilliós városnak jelenleg körülbelül másfél millió lakója van, ennek jelentős része szunnita arab.

Moszul a kulcsa az ISIS legyőzésének és elpusztításának. Míg Ramadi és a szíriai Rakka, melyet a terrorszervezet a kalifátus központjának nevez is, fontos ugyan, de Moszul a „kalifátus” legnagyobb városa.

A terrorszervezet legtöbb bevétele és nyersanyaga is innen származik, itt tartják az elhíresült pénteki rabszolgavásárokat is. Abu Bakr Al Bagdadi, a terrorszervezet önjelölt kalifája is Moszult nevezte meg a szervezet iraki fővárosának, így felszabadítása egyszerre tudná hazavágni az ISIS forrásait, és tudna bevinni egy gyomrost a terroristák propagandájának.

2015-ben, az iraki pesmergák, vagyis a kurd harcosok északról-, keletről- és nyugatról körbezárták a várost. A kurd KDP egy magas rangú politikai tanácsadója szerint összesen egy hétre lenne szükségük, hogy megindítsák a támadást. A pesmergák napi kapcsolatban állnak az iraki kormányzattal, abban már megegyezés született, hogy a Moszul elleni támadás kiindulópontja a Makhmúr nevű kisváros lesz, melyet a pesmergák ellenőriznek. Az elmúlt pár napban a pesmergák ágyúzni kezdték a várost.

Már 2015-ben is szó volt Moszul megtámadásáról, miért most vált aktuálissá?

Leginkább a moszuli gát miatt.
A Tigris folyón található Irak legnagyobb gátja, a moszuli gát. Ezt is elfoglalta a terrorszervezet 2014-ben, s bár 2015-ben visszafoglalták a koalíciós csapatok, a majdnem egy évig karbantartás nélkül maradt gát katasztrófális állapotban van. A gát egyik főmérnöke úgy nyilatkozott, hogy a tavaszi áradások emelhetik a vízszintet, tovább rombolva a gát amúgy is tervezési hibáktól hemzsegő szerkezeti egységét. Ha a gát átszakad, nem csak Moszult fogja elárasztani, de Baghdadot is, körülbelül hatmillió ember életét érintve.

Nincsen elég munkás a gáton, hogy el lehessen látni a szükséges karbantartásokat, előrejelzés nélkül pedig bármikor beomolhat. A helyzet olyan súlyos, hogy az amerikai nagykövetség Irakban már figyelmeztetést adott ki. A gát karbanartásához munkások, ipari eszközök szükségesek – amíg Moszult az Iszlám Állam ellenőrzi, nem nagyon akad olyan jelentkező, aki odamenne dolgozni.

•  Iraki belpolitikai válság

Bagdadban jelenleg óriási tömegtüntetések vannak, Hajder Al-Abadinak, irak miniszterelnökének pedig élet-halál kérdése, hogy fel tudjon mutatni valamit győzelemként az elégedetlenkedő, és reformokat követelő ellenzéknek, akiket Irán támogat. Al-Abadit Irán minden módszerrel próbálja elmodítani a hatalomból. Abadi ugyanis az iraki hadsereget megpróbálta függetleníteni az Irán által pénzelt úgynevezett népi hadseregtől és apró, de jelentős reformokat hajtott végre a szektáriánus infrastruktúra felszámolásáéért – ez pedig a siíta és a szektáriánus ütőkártyát mindig is előszeretettel használó Irán érdekei ellen van. Ha hamarosan nem sikerül bevenni Moszult, illetve az Iszlám Állam meg tudja állítani a csapatokat, akkor a szektárianizmus visszatér, a siíta szabadcsapatok brutálisan meg fognak erősödni, a szunnita lakosság pedig ennek hatására tovább radikalizálódik.

• A határ túloldalán oroszok vannak

Szíriában az orosz és az iráni haderő átfogó hadműveletet hajt végre a szunnita felkelők, valamint az Iszlám Állam ellen. Nyerésre állnak. A szövetséges erők Irakban, a Moszul elleni hadjáratban tudnának felmutatni valamilyen katonai sikert, anélkül, hogy egy nemzetközi fegyveres konfliktust robbantanának ki.

• Óriási gazdasági válság Kurdisztánban

A Kurd Autonómia területén, Iraknak azon a részén, ahol a kurdok kvázi saját államot kiáltottak ki, a fizetéseket megnegyedelték, a bankokban nincs pénz, miközben másfél millió menekült érkezett ide az országon belülről. Bár a kurd vezetés piacra tudta dobni az olaját, az olajárak zuhanórepülése miatt nem tudták annyiért eladni, ami befoltozhatta volna a költségvetési hiányt. Másfél millió menekült, egy háború a határon, valamint Bagdad kivonulása a kurdok finanszírozásából egyszerre elképesztő társadalmi feszültségeket okoz, bármikor elképzelhető például egy fegyveres konfliktus az autonómiát irányító Kurd Demokratikus Párt és a reformista Goran mozgalom között.

Egy meginduló offenzíva nagyon jót tenne a Barzáni kormányzatnak, mert el tudná terelni a figyelmet a válságról, arról nem is beszélve, hogy javíthatna a mélyponton lévő Bagdad-Erbil kapcsolaton.

• Időjárás

Addig kellene megtámadni Moszult, amíg nem lesz olyan forróság a térségben, ami a városi harcot különösen megnehezítené.

Vannak érvek a moszuli offenzíva ellen?

Vannak. Wagner Péter biztonságpolitikai elemző, valamint Dzabár Javár és a Pesmerga Minisztérium (ez a kurd honvédelmi minisztérium) szerint az iraki hadsereg még nincs kész egy ilyen típusú offenzívára. Javár, aki a döntéshozó testület vezetője, tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy amíg Anbár tartományban még vannak ISIS-sejtek a Ramadihoz, Faludzsához közeli falvakban, az iraki hadsereg nem kezdhet bele egy ekkora hadműveletbe, először azokat kell felszámolniuk. Éppen ezért nem jelöltek még ki időkeretet a moszuli hadjárathoz.

Azt már mondtuk, hogy a kurdok ágyúzzák Moszult. Ezt akkor miért csinálják?

A terv Moszul utánpótlási vonalainak elvágása és a közelében lévő falvak felszabadítása. Jelenleg a koalíciós haderők megpróbálják elvágni a várost a külvilágtól és kiépíteni egy utánpótlási háborút, mely során Moszul elvérezne, de legalábbis meggyengülne az Iszlám Állam, mind felszereltségében, mind népszerűségében. A koalíciós erők pedig célzott légicsapásokkal az ISIS vezetőit, tanácsadóit támadják.

Ha ennyire fontos Moszul, akkor miért nem foglaljuk el és kész?

Az Egyesült Államok 2003-as inváziója során az iraki Faludzsja városában került egyedül kutyaszorítóba. Bár mind szárazföldi fölénnyel, mind légitámogatással is rendelkeztek, a „Phantom Fury” nevű hadművelet során sokkal több embert vesztettek a házról-házra zajló városi háborúban, mint remélték (95 halott), a sebesültek száma is magas volt (650). Bár sikerült elfoglalniuk a várost, a házak nyolcvan százaléka gyakorlatilag megsemmisült.

Faludzsa a mai napig szitokszó az amerikai hadseregben, és tekintve, hogy a várost sosem tudták teljesen stabilizálni, intő példája annak, hogyan nem kellene városi harcot indítani.

Etnikailag Faludzsa kábé majdnem ugyanolyan összetételű, mint Moszul,

csak utóbbi húszszor nagyobb.

Mivel a város az Iszlám Államnak presztizsértékű, a nyilvánvaló stratégiai szerepétől függetlenül is, ezért már 2015-ben megkezdték a város védelmének megerősítését. Gyakorlatilag beásták magukat, és arra készültek fel, hogy házról-házra védik majd meg magukat . Még a légi- és szárazföldi fölény mellett is hatalmas vérszivattyú lesz bármelyik hadseregnek, amelyik megpróbálja majd bevenni.

Az iraki reguláris haderő, de még a pesmergák sem jönnek a közelébe sem felszereltségükben sem kiképzésben az Egyesült Államok hadseregéhez, Moszul pedig nekik is nagy falat lenne. Az USA viszont szárazföldi erőkkel nem akar részt venni a hadműveletben.

Jászberényi Sándor, Irak, KRG, Erbil