A lajhármakifélékhez tartozó apró állat sokkal közelebbi rokonságban áll a fülesmakikkal, illetve a gyűrűsfarkú makikkal, mint az emberszabásúakkal. A főemlősök között egyedülálló módon ennek az állatnak mérgező a harapása. A felfedezés részleteit az American Journal of Primatology című folyóiratban közölték.
A most felfedezett Nycticebus kayan mindeddig elkerülte a kutatók figyelmét, részben éjszakai életmódja miatt. A sötét órákban aktív állatok ugyanis gyakran kevésbé támaszkodnak a vizuális ismertetőjegyekre, ezért jobban hasonlítanak egymásra – adta hírül a BBC News.
A brit és amerikai szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Borneó és a Fülöp-szigetek erdőségeiben élő lajhármakikat tanulmányozta. A szakemberek az állatok arcának jellegzetes – maszkhoz hasonlító – mintázatát vizsgálták. Az apróságok szemét egyedi, sötét foltok övezik, fejüket pedig különböző minták tarkítják. Összesen négy lajhármakifaj él Borneón és a Fülöp-szigeteken: mindegyikük egyedi, kissé eltérő, de jellegzetes fejmintázattal rendelkezik.
Borneón és a Fülöp-szigeteken kívül négy másik, dél-, illetve délkelet-ázsiai lajhármakifajt tartanak számon a kutatók. Ezek az állatok a könyökükben lévő mirigyekből mérgező váladékot nyernek, amelyet lenyalogatva összekevernek a nyálukkal. A mérget harapáskor használják, vagy gondosan bekenegetik vele a kicsinyeik bundáját, valószínűleg azért, hogy elriasszák tőlük a ragadozókat. Mérgük elég erős ahhoz, hogy halálos anafilaktikus sokkot okozzon az embereknél.
Aranyos külsejük miatt a lajhármakikra a kisállat-kereskedelem is fenyegetést jelent. A fogságba ejtett példányoknak gyakran kihúzzák a szem- és metszőfogát, mielőtt eladnák őket, nehogy kárt tegyenek jövendőbeli gazdáikban. Ez azonban rövid időn belül az állat halálát eredményezheti, mivel fogatlanul nem tud megfelelően táplálkozni.
