Élő Belföld

Országszerte tüntettek a közoktatásért

11 városban vonultak utcára a szülők, nagyszülők, diákok és az oktatásban dolgozók.  A 24.hu folyamatosan követte az eseményeket.
  • Január elején nyílt levélben fakadt ki a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara a közoktatási reformkísérletek, az ad hoc változások, a központosítás miatt. Erről itt írtunk.
  • A kifakadáshoz országszerte számos iskola csatlakozott. A Pedagógusok Szakszervezetének miskolci csoportja február 3-ra tüntetést hirdetett, majd más városok is csatlakoztak.
  • Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter látszólag visszakozott, ígéretet tett a központosítás visszafogására, a tárca „konzultációba” kezdett tankerületi fórumok formájában.
  • 11 városban tüntettek, a 24.hu tudósítói első kézből számoltak be több helyszínről.
Galéria
Fotó: Neményi Márton

Nagy-Bandó: „ma két klik(k)et kell elüldözni”

Pécsen a 48-as térről a Király utcán vonultak a tiltakozók a Színház térre. Útközben Schilling Árpád rendező is szólt a menethez, aki egy másik fórumon vett részt a városban. A Krétakör alapítója kiemelte: az iskola kapuit bezárták, de a tanárok ismét kinyitották, és nem is szabad hagyniuk, hogy felülről diktáljanak nekik.  A végállomáson egyre jobban zuhogó eső és beszédek várták a tömeget, amely fél óra alatt jócskán megkopott, a tüntetés végére pedig már csak egy-két száz ember maradt.

Nagy Bandó András is felszólalt. Mint mondta: legyen elég a papírmasé kormányból. Hozzátette: röhej, hogy ebben az országban újra kell félni. Bibó Istvánt idézte – „demokrata az, aki nem fél” -, majd a humorista kifejtette azt is: ma két „kliket” kell elüldözni, az egyik az iskolaközpont, a másik a kormány.

Hofekker Ferenc, a pécsi buszos szakszervezet, az FDSZ elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb kihívás a közöny legyőzése, ami talán most végre sikerül. Hozzátette azt is: ahogyan a nyolcvanas évek végén nagy szerepe volt a tanároknak a rendszerváltásban, most is ennek az értelmiségi körnek kellene egy igazi rendszerváltás élére állnia.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője a sokadik alkalommal beszélt arról, hogy a kormány hogyan lehetetleníti el a tanárok munkáját, és végső soron magát az oktatást.

Benke Norbert, a Vasas Szakszervezeti Szövetség regionális vezetője arról beszélt: az oktatás és az egészségügy tönkretételével az ország gyökereit akarja a kormány kivágni – holott szerinte inkább „azokat a gyökereket kellene kivágni”.

„A kormány nem érti, mi baja a pedagógusoknak”

Mendrey László PDSZ-elnök Miskolcon azt mondta Balog Zoltán korábbi szavaira visszautalva, hogy a biciklit nem csak túltolták, hanem el is. A miniszter próbálkozik, köznevelési kerekasztalt alapított, de az illegitim, mert a kormány oda csak azt hívja meg, akit ő akar. Balog még mindig azt hiszi, hogy csak porszem került a gépezetbe, pedig a bicikli nem elromlott, hanem szétesett – jelentette ki Mendrey.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is felszólalt, Galló Istvánné (akiről a Békemenet-szervező és egykori MSZMP-tollnok Bencsik András óriásit hazudott) azt mondta: a hatalom nem érti, mi baja a pedagógusoknak, mert nem akarja elismerni, hogy megbukott az oktatáspolitika. A pedagógusnak az a baja, hogy nem bíznak benne, folyamatosan megkérdőjelezik a hozzáértését, hogy elveszik tőle a tanítás örömét, a diáktól meg a gyerekkorát – sorolta. Szerinte a pedagógusok ma nagyobb felelősséget éreznek a gyerekek jövője iránt, mint azok, akik az országot irányítják.

Galéria
24.hu / Neményi Márton

„Lehúznak mindenkit, aki meg mer szólalni”

A budapesti tüntetésen Cédli Mariann tanár azt hangsúlyozta, hogy ő nem tagja egy pártnak sem. Ez azért fontos, mert úgy látja: a mostani rendszer arról szól, hogy lehúz mindenkit, aki meg mer szólalni. Azt, hogy baj van az oktatásban, ki kell mondani, „nem lehet eldugott sarkokban sugdolózni” – mondta, hozzátéve, hogy csak akkor lesz változás, ha több ezren mennek ki az utcára.

Időnként felcsendül egy-két lágyabb „Orbán, takarodj”, de aki nagyon belelovallná magát, arra rászólnak, hogy ez a rendezvény nem erről szól.

Hat óra után nagyjából öt perccel közös énekléssel ért véget a tüntetés, oszlanak a Szabadság téren. Veszprémben viszont még csak most kezdenek. A legelszántabbnak a miskolciak tűnnek, ők fél ötkor kezdték és most is tiltakoznak.

Nem dohánybolt a jövőjük

Még képek a budapesti Szabadság térről.

Galéria
24.hu / Pál Anna Viktória

Győrben 120-an tüntettek a közoktatás állapota miatt

A Kisalföld tudósítása szerint körülbelül 120-an tüntettek a Városházánál az oktatási rendszer anomáliái miatt, köztük körülbelül félszáz pedagógus. A szervezők azt ígérték, hogy jövő hétre újabb tüntetést szerveznek, hisz az időjárás most nem fogadta kegyeibe a demonstrálókat. A végén igazi politikai klasszikussal búcsúztak: “egy hét múlva mindenki hozzon magával még egy embert!” – jelentette a portál újságírója a helyszínről.

Esernyők erdeje Pécsen

Helyszíni tudósítónk azt írja Pécsről, hogy a kitartóan hulló eső ellenére is legalább ezerfős, de lehet, hogy ennél nagyobb tömeg gyűlt össze a tiltakozás kezdetén, öt órakor. Az eseményen képviseltette magát a Baranya Megyei Szakszervezetek Akcióegysége, így pedagógusokon és fiatalokon kívül egyebek mellett buszsofőrökkel, szociális területen dolgozókkal és húsipari munkásokkal is lehetett találkozni. Hosszú hónapok óta nem volt ekkora demonstrációi a baranyai megyeszékhelyen.

A tömeg a 48-as térről a város sétálóutcáját gyakorlatilag teljesen elfoglalva a Színház térre indult, a tüntetés ott beszédekkel folytatódik.

Szegeden egyszerre van a szülői értekezlet a tüntetéssel

Áll a bál Szegeden: a Béke utcai általános iskola kilenc alsós osztályába 17 órára hirdették meg a szülői értekezletet, miközben ugye fél hattól meg tüntetés van ott is. Az iskolaigazgató azt mondta a Délmagyarországnak, hogy már egy hónapja meghirdették a szülői értekezletet és senki nem szólt a szülők részéről, hogy inkább a demonstrációra menne, ha ezt jelezték volna, akkor elképzelhető, hogy módosították volna az időpontot. Mészáros Zsolt nonszensznek nevezte azt a feltételezést, hogy direkt rászervezték volna a szülői értekezletet a tüntetésre.

Bétaville

„Mi különbözteti meg az iskolát a börtöntől? A felirat az épületen” – festett meglehetősen sötét képet az egyik felszólaló a budapesti tüntetésen. Mindeközben Bárdos Deák Ágnes underground kultúrikon küzd a hangosítókkal, hogy játsszák be az URH-tól a Bétaville című számot, de nem találják. Tessék, kárpótlás:

Esernyős tünti Budapesten - fotók

Galéria
24.hu / Pál Anna Viktória

Zoli túltolta

Pálcikaemberes mémet csináltak a miniszterből a budapesti tüntetésen résztvevő ifjúszocik.

24.hu / Pál Anna Viktória
24.hu / Pál Anna Viktória

Balog Zoltánnak üzentek a tüntető diákok Budapesten

Úgy tűnik, Budapesten kisebb a harci kedv, mint Miskolcon: kollégánk szerint pár százan gyűltek össze a Szabadság téren, de nehéz tömeget becsülni az esernyők miatt. A diákok azt üzenték Balog Zoltánnak, hogy lehet, hogy ő küldte az esőt, de biztosak abban, hogy nem fog negyven napig tartani.

Pedagóguspanaszok vezetik fel a tömeget Miskolcon

Hosszú fáklyásmenet kígyózik a miskolci Széchenyi utcán, a felvonulók csendesek, az elöl haladó autó próbál némi hangulatot csinálni: pedagóguspanaszokat olvasnak fel, például arról, hogy meglehetősen méltánytalan az, hogy saját zsebükbe kell nyúlni, hogy legyen kréta vagy vécépapír az iskolában – számolt be tudósítónk.

Galéria
24.hu / Neményi Márton

A miskolci közlekedésiek is demonstrálnak

Tüntetnek Miskolcon a közlekedési dolgozók is, nemsoká csatlakoznak majd egymáshoz a közoktatás helyzete miatt demonstrálókkal. Az MTI beszámolója szerint kétszázan gyűltek össze a városi közlekedési társaság székháza előtt.

A demonstrálók kiálltak a Miskolci Autóbusz- és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, Zelenka László mellett. Az évtizedek óta sajáthibás baleset nékül vezető buszsofőrt fél évi járműtakarításra ítélte a Miskolci Városi Közlekedési Zrt. vezetése, mert szolgálat közben, telefonon nyilatkozott egy tévécsatornának a cégnél szerveződő sztrájkról.

A szakszervezetek szerint az eljárás célja kifejezetten a tisztségviselők és a munkavállalók megfélemlítése volt, a szakszervezeti vezető ugyanis nem szegett meg szabályt, mert headseten beszélt a tévériporterrel.

Öntisztulásról beszélt a miskolci civil

Beszédekkel megkezdődött a miskolci tüntetés, elsőként a Miskolcnak Hangja Van nevű új helyi szervezet képviselője állt a mikrofonhoz. Szerinte a Herman Ottó Gimnázium tiltakozásával egyfajta öntisztulás kezdődött, és ez a bátorság kellett ahhoz, hogy hozzálássanak a tanárok régóta húzódó problémáinak megoldásához. Tudósítónk szerint szép számban vannak résztvevők, de nem bocsátkozott becslésbe.

Bár a szervezők határozottan jelezték, hogy nem pártpolitikai rendezvényről van szó és kérték is, hogy senki ne nyilatkozzon ilyen érdekek mentén, a miskolci demonstráción már felbukkant a PM-es Barabás Richárd, hogy elmondja az újságíróknak: pártja még véletlenül se szeretne rátelepedni az eseményre. Szigetvári Viktor Együtt-elnök is befutott.

24.hu / Kaufmann Balázs
24.hu / Kaufmann Balázs

Így gyülekeznek Miskolcon - fotók

Galéria
24.hu / Neményi Márton

Fáklyásmenet lesz, pártpolitika nélkül

Miskolcon már néhány tucatnyian gyülekeznek, Sárospatakról busszal érkeztek a demonstrálók – tudósított kollégánk a helyszínről. Fél ötkor fáklyás menet indul, fél hatkor a közlekedési dolgozókkal együtt tüntetnek majd, arra viszont már most felhívták mindenki figyelmét, hogy ez nem pártpolitikai rendezvény, ne tegyen senki ilyen megnyilvánulást. Amúgy az időjárás nem túl kegyes a tüntetőkhöz, Miskolcon csepereg az eső (fejemen zongorázik, énekelte a Z’Zi Labor).

A nyelviskoláknál is elszakadt a cérna, utcára vonulnak

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) csatlakozik az oktatás megújítását követelő pedagógusokhoz, és sürgeti a közoktatás rendszerszintű problémáinak megoldása mellett, a felnőtt nyelvoktatás területén tapasztalható állapotok azonnali javítását – jelentette be közleményében a NYESZE.

Az egyesület szerdai közleményében emlékeztet:

Titkos minisztériumi szobákban szövegezett, minden érdemi szakmai egyeztetés nélkülöző felnőttképzési törvényt fogadott el 2013-ban a Parlament a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésére. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete számtalan törvénymódosító indítványát válaszra sem méltatták. A jogszabály az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás működését európai léptékekhez mérten súlyosan központosítja, túlszabályozza, ugyanakkor minőségi és számszerűsíthető eredményeket nem tud felmutatni.

Mint írják, ezen tényeket alátámasztják a KSH-OSAP statisztikai adatai, valamint a legfrissebb EUROSTAT felmérések:

a keresőképes felnőtt lakosság idegen nyelvtudása az Európai Uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabb, a magyarok több mint 2/3-a nem beszél angolul.

Az egyesület szerint az elmúlt évtized kormányainak munkája módszeresen tette tönkre a közoktatást kiegészítő nagy presztízsű hazai felnőtt nyelvoktatást: megszüntette a munkavállalók nyelvtanulását ösztönző személyi jövedelemadó kedvezményt, a szakképzési hozzájárulást és a béren kívüli juttatásokat, és ezzel egy időben az érdemi munkát, a minőségi nyelvoktatás megvalósítását hátráltató betarthatatlanul bonyolult, átláthatatlanul bürokratikus feladatokat erőltetett a szakmára.

A szabályozás a közoktatáséhoz hasonlóan a nyelviskolák, a képzésben résztvevő hallgatók és a tanárok autonómiáját csaknem teljes mértékben figyelmen kívül hagyja és a felnőttoktatásban elvárt rugalmasságot, a valós munkaerő piaci igényeknek való megfelelést ellehetetleníti. Az elmúlt két évben a túl szigorú törvénynek köszönhetően egyre növekszik a feketegazdaságban megjelenő nyelviskolák aránya, melytől a nyelvtanulók kiszolgáltatottsága erősödik.

Hangsúlyozzák: elegük van a Nemzetgazdasági Minisztérium látszat egyeztetéseiből, valódi párbeszédet sürgetnek.

 

 

Olvasói sztorik