Már több mint félezer nő fordult a rendőrséghez a szilveszter éjjelén történt csoportos molesztálások, rablások miatt Németországban. Az ügyészség 19 feltételezett elkövető ellen nyomoz, egyetlen Szíriából érkezett férfin kívül mindannyian észak-afrikai származásúak.
Mi történt?
- Újév éjszakáján a kölni főpályaudvar előterében körülbelül ezer, a szemtanúk elmondása alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származó férfi gyűlt össze. Az óriási embermasszából kisebb csoportok képződtek, tagjaik nőket álltak körbe, molesztáltak, telefonokat, pénztárcákat loptak el.
- A német Focusnak egy áldozat arról számolt be, hogy alig voltak rendőrök a helyszínen, még az inzultust követően sem küldtek egyenruhásokat a pályaudvar bejáratához, így aki ki akart menekülni, csak az erőszakos férfiak tömegén át tehette meg. Egyes beszámolók szerint volt olyan nő, akit harmincan álltak körbe, a Focusnak megszólaló áldozat szerint az elkövetők benyúltak a nők testnyílásaiba.
- Wolfgang Albers kölni rendőrkapitány január 4-ei tájékoztatása szerint egy észak-afrikai származású fiatalokból álló csoport állhatott az események mögött, amely már egy éve a hatóságok látókörébe került.
- Január 8-án a helyszínen intézkedő kölni rendőrök cáfolták rendőrkapitányuk szavait. A Welt am Sonntagnak azt mondták: legalább 100 embert igazoltattak szilveszterkor, legtöbbjük olyan dokumentumokat mutatott fel, amelyet menekültek számára létrehozott pontokon állítottak ki. Szintén a hivatalos állásponttal szemben azt állították: az elkövetők elsődleges célja nem rablás volt, egyértelműen szexuális motivációról beszéltek.
- Kiderült: Helsinkiben és Zürichben is nőket molesztáltak a városok szilveszteri ünnepségein.
- Január 9-én a rendőrség feloszlatta a menekültellenes Pegida kölni tüntetését.
- Január 11-én Észak-Rajna-Veszfália belügyminisztere jelentette be, hogy a kölni támadók szinte mindegyike külföldi, van közöttük olyan is, aki az utóbbi egy évben érkezett Németországba. Szintén 11-én ismeretlenek egy csoportja Szíriából és Pakisztánból érkező külföldiekre támadt, többen súlyos sérülésekkel kerültek kórházba.
- A német kormánypártok képviselői január 12-ei megállapodása szerint ki kell utasítani Németországból mindazon külföldieket, akiket szexuális bűncselekmény, élet vagy testi épség, illetve tulajdon elleni bűncselekmény, vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt szabadságvesztésre ítéltek, függetlenül a büntetés időtartamától és attól, hogy letöltendő vagy felfüggesztett-e a büntetés. A szigorítás keretében az eddigi három év helyett egy év letöltendő szabadságvesztés lesz az a határ, amely felett egy elítélt menekült esetében megvonják a menekültstátuszt.
Több, mint egymillió menekült és bevándorló érkezett Európába 2015-ben, a rászorulók befogadása, szűrése, ellátása a német közélet központi témája hónapok óta. A kölni visszaélésekkel könnyű igazolni a szélsőjobb bezárkózó, elutasító, menekültellenes szólamait. A befogott szelepek veszélyéről, a média óvatoskodásáról és a szélsőségesek helyzetéről dr. Csepeli Györgyöt kérdeztük.
A szociológus szerint a radikalizáció rövid távon elkerülhetetlen, a kriminalisztikai megközelítés mellett elemzésre, kutatásra, prevencióra, nevelésre lenne szükség. A hosszú távú feladat a problémamegoldás, amely a racionális német mentalitástól nem idegen.
A feszült, robbánásközeli helyzeten nem javít a politikusok és a média ügyetlenkedése: a kölni rendőrség csak január 4-én számolt be a kölni eseményekről, a ZDF közszolgálati csatorna főszerkesztő-helyettesének pedig azért kellett bocsánatot kérnie, mert a másnap esti híradójukban egyszerűen nem számoltak be az eseményekről. A kölni polgármesterasszony meglehetősen életidegen tanácsokat osztogatott a nőknek, mint mondta: mindig van lehetőség egy karnyújtásnyi távolságot tartani az idegenektől. A város nőknek szóló viselkedi kódexszel akarja elkerülni, hogy a február 4-i karneválon megismétlődjön a szilveszter éjszakai eset.
Nem írjuk le, hogy…, nehogy….
A média kezdetben nagyon óvatosan külföldiekként jellemezte az elkövetőket, a kommentelhető németnyelvű cikkek alatt a hozzászólások jelentős részét törölték vagy egyáltalán nem adtak lehetőséget a véleménynyilvánításra. Csepeli György szerint sem a politikusok, sem a média nem találta a megfelelő nyelvet.
Heidegger nem véletlenül mondja, hogy a nyelv a lét háza. Ha egy problémát nem tudunk megnevezni, kezelni sem tudjuk. Persze igen vékony a jég, könnyen beszakadhat, s akkor megnyílik alatta az örvény
– magyarázza a szociológus, aki szerint a többség sehol sem érdekelt a konfliktusok szításában, ez pedig a kisebbség többségére is érvényes. Rájuk, a békés, problémamentes többségre kell építeni, minden félnek a maga szélsőségeseivel kell foglalkoznia.
A média feladata, hogy információkkal lássa el az embereket, azonban ezt semmiképpen sem teheti úgy, hogy indulatokat szít kiszolgáltatott embercsoportok ellen. A nyugati média azért nem említette az elkövetők származását, mert az a bűntény elkövetését nem befolyásolja, pusztán rasszizmusra sarkall, felerősíti az etnikumok közötti feszültségeket. Az információhiány fenntartása viszont csak növeli az információéhséget.
– mondja az egyetemi tanár, aki emlékeztet: a németek – legalábbis az egykori NDK területén élők – nagyon jól tudják, hogy a cenzúra sértő és igazságtalan. És a Pegida (lásd keretes írásunkat – a szerk.) éppen Kelet-Németországban erős.
A Willkommenskultur tulajdonképpen Kalkul
Úgy tűnhet, hogy a Szilveszter éjszakai molesztálások, rablások kifoghatják a szelet a Willkommenskultur vitorlájából, Csepeli György azonban más véleményen van. A szociológus szerint Németország nemcsak emberbaráti szempontok miatt döntött a menekültek beengedése mellett, a rideg számok, a realitás elfogadása nyitotta ki kapuikat: a Willkommenskultur inkább Kalkul, józan számítás. Szerinte
Európában csak a magyarok hiszik a hihetetlent, vagyis azt, hogy bevándorlók nélkül fenn tudják tartani a gazdaságot és az életszínvonalat. Európa elöregszik és elfogy, s ezt a problémát másként, mint tudatos bevándorláspolitika nélkül, nem lehet kezelni.
Több tény, több tudás, több interdiszciplináris vizsgálódás kell, mely a megállíthatatlannak tűnő bevándorlás antropológiai, szociálpszichológiai, szociológiai tényezőit feltárja – mondja. A kockázati elemzések és haszon-ár közgazdasági modellek eredményeit a politikusoknak és a közvélemények is meg kell ismernie. Csepeli György tudomása szerint Németország idén hatalmas összegeket szabadít fel kutatásra,
mert ott tudják, hogy a tudás az egyetlen hatalom, mely szembe szállhat a tudatlanság hatalmával.