Ugyan melyik rabló forszírozná a pandúrtestület megerősítését, pluszjogokkal való felruházását? Mit tenne a kecske, ha arra kérnék, hozzon létre egy szervezetet, amely a káposztafejek számát ellenőrzi és csúnyán rácsap a renitens kecskék enyves patájára? Tanulva az elmúlt 25 év nagy reményeiből és pofára eséseiből, azt hihetnénk, hogy egy ilyen, húsbavágó érdekellentét a ráció és a tisztesség útját állja.
2002-ben hozták létre a román korrupcióellenes ügyészséget, azóta három betű miatt cidriznek a húsosfazék közelében ólálkodó politikusok, tisztviselők: DNA (Direcția Națională Anticorupție). A hatóság látókörébe a közepes és magasszintű korrupciós esetek állnak, tehát csak 200 ezer eurós vagyoni kár vagy 10 ezer euró feletti áruérték esetén lendülnek akcióba továbbá olyan személyek esetében – függetlenül a mutyi összegétől -, akik a társadalom életét kiemelt súllyal határozzák meg. Ilyenek például a kormánytagok, államtitkárok, szenátorok, polgármesterek, tábornokok, tehát a korábban érinthetetlen nagyemberek .
Feladatuk a korrupciós esetek megelőzése, feltárása és a bírósághoz is ők juttatják el azt, aki fennakad rostán. A modell nem saját fejlesztésű: Spanyolország, Horvátország, Norvégia és Belgium adták a mintát, az átvétel pedig annyira jól sikerült, hogy tavaly összesen 1138 embert tartóztattak le a DNA nyomozását követően, köztük Andrea Nastase korábbi román miniszterelnököt is. A Magyar Nemzet októberi cikke szerint a DNA kopói nem állnak meg a román államhatárnál: a vádhatóság idén 190 millió euró, gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyont zárolt, a korábbi években korrupciós ügyekben született jogerős ítéletek nyomán pedig 310 millió eurót koboztak el ügyészei.
Ezt nem én, e sorok írója állítom, hanem a nagyobbik kormánypárt. A PM idén júniusban tett javaslatot egy korrupcióellenes főügyészség, valamint megyei ügyészségek létrehozására, melyek ezekben az ügyekben kizárólagos nyomozati jogkört kaptak volna. A korrupcióvadászok munkáját a párt elképzelései szerint a Magyar Tudományos Akadémia, jogi szakmai szervezetek és civil szervezetek képviselőiből álló független testület felügyelte volna. A PM benyújtotta törvényjavaslatát, a novemberi indiánnyár pedig elhozta a választ is. Tordai Bence, a párt szóvivője hiába hozakodott elő a Transparency International (TI) Magyarország-jelentésével, miszerint az európai uniós projekteket rendszeresen túlárazzák, az pedig, hogy a pályázati pénzeket el kell költeni, korrupciót okozhat, érvelése pusztába kiáltott szónak bizonyult.
Milyen kár, hogy a baloldalnak nem a Gyurcsány-Bajnai-éra, az igazán nagy pénzlenyúlók időszakában voltak ilyen ötletei, mikor a fejlesztési pénzek nagy részét elnyelte a föld – verte bele a PM orrát saját ötletébe november közepén a frakció úgy, hogy sikerült összemosni őket a szocialistákkal és még egy kis önmarketing is belefért: a polgári kormány véget vetett a rossz fejlesztéspolitikának. A Fidesz-frakció mégsem ujjongott, hogy példás bizonyítványt kaphat egy független szervezettől.
Azért a víz az úr? Úgy tűnik, igen!
A DNA elődjét 2002-ben hozták létre, ekkor még nem volt a kiegyensúlyozottság és a pártatlanság mintaképe, Basescu elnök idején vizsgálataik fókuszába inkább az ellenzék ügyei kerültek. Mikor a most 42 éves, korábbi kosárlabdázó Laura Condruta Kövesit emelték az ügyészség élére 2013 áprilisában, sokan azt hitték, a Basescu oldalára sorolt Kövesi miatt balra fog húzni a pallos, de nagyobbat nem is tévedhettek volna. Tavaly júniusban korrupció miatt tartóztatták le az elnök öccsét, Mircea Basescut, aki a gyanú szerint 250 ezer euró kenőpénzt fogadott el. Victor Ponta az agilis, kemény Kövesi kinevezésével mindenkit meglepett.
November elején a román legfelső bíróság vádlottként hallgatta ki Pontát az úgynevezett Turceni-Rovinari perben, amelyet többek között ellene és Dan Sova szociáldemokrata szenátor ellen indított a DNA. A perirat arról a két olténiai hőerőműről kapta a nevét, amely 2007-ben közel egymillió eurós megbízást adott – a vád szerint törvénytelenül – Dan Sova ügyvédi irodájának, aki állítólag Pontának is juttatott a pénzből. Ponta végül nem emiatt mondott le, de a hatóság – ahogyan Nastase esetében is – erőteljesen demonstrálta: az elit egyik tagja sem érezheti biztonságban magát. A szervezet több minisztert, polgármestert is a rácsok mögé juttatott, erről egy remek összefoglalót itt talál.
Az innen nézve elképesztő eredményekhez hozzájárulhatott az is, hogy Románia nagyon keményen rálép a korrupt vezetők nyakára. Kövesi egy idén áprilisban a Magyar Nemzetnek adott nagyinterjúban arról beszélt: van olyan esetük, amelyben egy több korrupciós ügyben is érintett bírót 22 év szabadságvesztésre ítéltek, ez több, mintha az illető embert ölt volna. Nem csoda hát, hogy görcsbe rándul az érintettek lelkiismerete, mikor a DNA nyomozói faggatják őket. Ilyenkor egy remek motivációs módszerrel bírják rá az érintetteket az együttműködésre, erről Kovesi a Magyar Nemzetnek így mesélt:
A törvény lehetőséget ad egyes vizsgálat alá vont személyeknek büntetésük harmadolására, ha az elsőfokú tárgyalás során beismerik bűnösségüket, vagy akár a megfelezésére is, ha feljelentést tesznek, és együttműködnek az igazságszolgáltatási szervekkel más korrupciós ügyek felderítésében. Nem csoda, ha sokan akarnak élni vele.
De az ügyész még mindig nem elégedett, a mostaninál is szigorúbban venné vissza az ebül szerzett vagyonokat. Idén áprilisban arról beszélt, hogy megduplázhatnák a romániai orvosok bérét, ha a jogerős ítéletek nyomán valóban beindulnának az elkobzások. Szerinte bár az DNA rengeteg munkájába kerül a piszkos pénzekből szerzett vagyonok felkutatása, az állam csak ül a jogerős ítéleteken. Ha a pénzügyminisztérium nem képes megbirkózni a feladattal, adja át másnak – szúrt oda a vádhatóság feje.
Fotó: Europress/AFP/Daniel Mihailescu
A keménykezű Kövesi szinte népmesei hőssé vált Romániában, a róla szóló cikkek egyike sem felejti el megemlíteni, hogy az ügyésznő az országban népszerűbb, mint az ortodox egyház feje. Ehhez nyilvánvalóan kemény munkára és elkötezettségre volt szükség, vannak azonban olyanok is, akik úgy látják: a DNA megerősödéséhez és Kövesi mennybemeneteléhez legalább annyira hozzájárult az ügyész remek stratégiai érzéke, néhány fájó, de okos komporomisszum és jól időzített félrenézés, mint az egyenes gerinc. Egy, a New York Times-ban megjelent véleménycikk szerint pedig az elvitathatatlan eredmények mellett a DNA sem teljesen független, a nagy korrupcióellenesség gyakran túlzásokhoz vezet és bizony a politika szavát is meghallják olykor a DNA-ügyészei.
Úgy tűnik, Magyarország lassan beleléphet Románia levetett cipőjébe és mikor egy nagyon korrupt kelet-európai államról beszélnek, mi fogunk beugrani és nem a szomszédok. Az okos ember más kárán tanul, milyen ország nem tanul egy másik ország láthatóan működő megoldási statégiájából?
