Véget ért a 2024-es Európa-bajnokság csoportköre: egészen remekül indult, kevésbé jó meccsekkel zárult, jöhet a lényeg – a kieséses szakasz. A magyar válogatott 2021-hez hasonlóan a csoportkör után búcsúzott, mivel nem került a négy legjobb csoportharmadik közé. A kontinenstorna első fázisát érdekességekkel búcsúztatjuk.

Egy generációváltás mindig nehéz. Különösen, ha egy aranygenerációt kellene pótolni. Megszenvedett már ezzel sok válogatott, különösen azok, amelyek egy ideig középsúlyúként a válogatott futball nehézsúlyú csapataival is fel tudták venni a versenyt.

Egyrészt, persze, katarzis, másrészt mégiscsak érdekes figyelni, hogyan omlik le a realitásérzék utolsó selyemrétege is a karrierjüket a racionalitás fémpáncéljának sebezhetetlenségére építő emberek tömegeiről. Ne olvass közösségi médiát, ha a magyar válogatott játszik: ha veszít, így, ha nyer, úgy térítenek el a szavak a valóság talajáról! Persze, az adrenalin legális drog.

Zaccagni a horvátok ellen a 98. percben szerzett egyenlítő góljával bebiztosította az olasz továbbjutást, emellett pedig jó eséllyel haza küldte Horvátországot, minket pedig a legjobb 16 kapujába lőtt. Ezzel párhuzamosan a spanyolok a B csapatukkal is simán verték Albániát, így kapott gól nélkül masíroztak be a nyolcaddöntőbe.