forrosagos-homero(430x286).jpg (Array)
Tudomány

2017-ben is szélsőséges lesz az időjárás

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 03. 21. 13:18

Folytatódik a klímadráma.

A 2016-os rekordmeleg után idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Még az erőteljes El Nino nélkül is olyan változások mennek végbe a bolygón 2017-ben, amelyek ismeretlen területre vezetik a tudósokat.

Ezt David Carlson, a World Climate Research Programme (Éghajlatkutatási Világprogram) igazgatója mondta.

Az idei tél eddigi hónapjaiban legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, ahova a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt vittek, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok. Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hat, mert az úgynevezett futóáramlásoknak (nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák) szerepük van a hőmérséklet szabályozásában.

Egyes vidékeken – Kanadában és az Egyesült Államok nagy részén – szokatlanul enyhe volt a január és a február, míg máshol, az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában szokatlanul hideg volt az év eleje, Ausztráliában pedig a hosszú és extrém hőhullámok miatt melegrekordok dőltek.

Nemcsak a globális hőmérsékleti csúcs, hanem a rendkívül kis mennyiségű tengeri jég és a tengerszint szakadatlan emelkedése is egyedülállóvá tette 2016-ot.

A WMO március 23-i meteorológiai világnapra megjelentetett tanulmánya a globális klímaelemző központok független adatbázisai, a WMO-tagországok országos meteorológiai és vízügyi információi alapján készült, tehát mérvadó hivatkozási alapnak számít.

A jelentés megerősítette, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás kora előtti volt és 0,06 fokkal több, mint a korábbi, 2015-ös csúcs

– mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára, aki szerint a tengerfelszín átlagos vízhőmérséklete is globális rekordot ért el. Az Északi-sark jégkiterjedése az év legnagyobb részében átlag alatt volt. A légköri szén-dioxid folyamatosan csúcsokat dönt, egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység klímát befolyásoló hatása – tette hozzá.

A WMO az 1961-1990 közötti periódust tekinti a bázisnak, amelyhez képest a 2001 óta eltelt 16 év mindegyik legalább 0,4 fokkal volt melegebb, évtizedenként folyamatosan 0,1-0,2 fokkal van melegebb.

Tavaly még az erőteljes El Nino légköri jelenség is hozzájárult az üvegházhatású gázok okozta hosszú távú éghajlatváltozáshoz. Az erős El Nino-években, 1973-ban, 1983-ban és 1998-ban általában 0,1-0,2 fokkal melegebb volt az átlagnál, 2016-ban is ez volt megfigyelhető.

A globális tengerszint is igen megnövekszik az El Nino idején, 2016 elején új rekordot állított fel. A tengeri jég több mint 4 millió négyzetkilométerrel csökkent novemberben. Az óceánok magas vízhőmérséklete rendkívüli korallfehéredést és a vízi élőlények pusztulását okozta sok trópusi tengerben, amelynek jelentős hatása volt a tengeri élelmiszerláncra és a halászatra.

A 2016-os év szélsőségei között súlyos szárazságok is voltak, amelyek Kelet-Afrikában és Közép-Amerikában milliók számára tették bizonytalanná az élelemellátást. Taalas a jelentésről szóló közleményben hangsúlyozta, hogy folyamatos klímakutatási befektetésekre van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás gyors ütemével lépést tudjon tartani a tudomány.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Election posters with the leading candidates for the presidential elections in France with  Le Pen (l) and E. Macron (c) can be seen in Henin-Beaumont, France, 23 April 2017. A total of eleven candidates participates in the first round of the presidential elections. Photo: Kay Nietfeld/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.