forrosagos-homero(430x286).jpg (Array)
Tudomány

2017-ben is szélsőséges lesz az időjárás

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 03. 21. 13:18

Folytatódik a klímadráma.

A 2016-os rekordmeleg után idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Még az erőteljes El Nino nélkül is olyan változások mennek végbe a bolygón 2017-ben, amelyek ismeretlen területre vezetik a tudósokat.

Ezt David Carlson, a World Climate Research Programme (Éghajlatkutatási Világprogram) igazgatója mondta.

Az idei tél eddigi hónapjaiban legalább háromszor érkezett hőhullám az Északi-sarkvidékre, ahova a nagy erejű atlanti viharok meleg, nedves levegőt vittek, így a jég újraképződésének idején előfordultak olvadáspont közeli hőmérsékletű napok. Az északi-sarkköri változások és az olvadó tengeri jég a világ más részeinek éghajlatára is hat, mert az úgynevezett futóáramlásoknak (nagy sebességű, vízszintes légáramlási zónák) szerepük van a hőmérséklet szabályozásában.

Egyes vidékeken – Kanadában és az Egyesült Államok nagy részén – szokatlanul enyhe volt a január és a február, míg máshol, az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában szokatlanul hideg volt az év eleje, Ausztráliában pedig a hosszú és extrém hőhullámok miatt melegrekordok dőltek.

Nemcsak a globális hőmérsékleti csúcs, hanem a rendkívül kis mennyiségű tengeri jég és a tengerszint szakadatlan emelkedése is egyedülállóvá tette 2016-ot.

A WMO március 23-i meteorológiai világnapra megjelentetett tanulmánya a globális klímaelemző központok független adatbázisai, a WMO-tagországok országos meteorológiai és vízügyi információi alapján készült, tehát mérvadó hivatkozási alapnak számít.

A jelentés megerősítette, hogy 2016 volt az eddigi legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás kora előtti volt és 0,06 fokkal több, mint a korábbi, 2015-ös csúcs

– mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára, aki szerint a tengerfelszín átlagos vízhőmérséklete is globális rekordot ért el. Az Északi-sark jégkiterjedése az év legnagyobb részében átlag alatt volt. A légköri szén-dioxid folyamatosan csúcsokat dönt, egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység klímát befolyásoló hatása – tette hozzá.

A WMO az 1961-1990 közötti periódust tekinti a bázisnak, amelyhez képest a 2001 óta eltelt 16 év mindegyik legalább 0,4 fokkal volt melegebb, évtizedenként folyamatosan 0,1-0,2 fokkal van melegebb.

Tavaly még az erőteljes El Nino légköri jelenség is hozzájárult az üvegházhatású gázok okozta hosszú távú éghajlatváltozáshoz. Az erős El Nino-években, 1973-ban, 1983-ban és 1998-ban általában 0,1-0,2 fokkal melegebb volt az átlagnál, 2016-ban is ez volt megfigyelhető.

A globális tengerszint is igen megnövekszik az El Nino idején, 2016 elején új rekordot állított fel. A tengeri jég több mint 4 millió négyzetkilométerrel csökkent novemberben. Az óceánok magas vízhőmérséklete rendkívüli korallfehéredést és a vízi élőlények pusztulását okozta sok trópusi tengerben, amelynek jelentős hatása volt a tengeri élelmiszerláncra és a halászatra.

A 2016-os év szélsőségei között súlyos szárazságok is voltak, amelyek Kelet-Afrikában és Közép-Amerikában milliók számára tették bizonytalanná az élelemellátást. Taalas a jelentésről szóló közleményben hangsúlyozta, hogy folyamatos klímakutatási befektetésekre van szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás gyors ütemével lépést tudjon tartani a tudomány.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

hacker at work with graphic user interface around
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.