Média
Budapest, 2017. február 7.
Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a Miért jönnek a hollywoodi sztárok és produkciók Magyarországra? című háttérbeszélgetésen Budapesten, a Magyar Nemzeti Filmalap székházában 2017. február 7-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Régi rádiósokat lehetetleníthetnek el Vajna kedvéért

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 09. 04. 07:03

Több mint húszéves múltú magyar családi médiavállalkozás kerülhet bajba, miután a Médiatanács szemet hunyt a velük szemben pályázó Andy Vajna pályázatának súlyos hiányosságai felett Békéscsabán. A kormánybiztos a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett hátterű cégét, a Radio Plus Kft.-t ki kellett volna zárni a helyi rádiós pályázatból. A régi Rádió 1 Békéscsaba – ahol annak idején Rákóczi Ferenc, a Vajna-féle Rádió 1 jelenlegi munkatársa is kezdte a pályafutását – hamarosan akár elnémulhat, hacsak a bíróság nem ad neki igazat.
Korábban a témában:

Írtunk már arról, milyen körülmények között terjeszkedik a TV2 jelenlegi, illetve a Bors és két megyei lap leendő tulajdonosaként ismert Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, illetve a tulajdonában lévő, a Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. a rádiós piacon. Ha Vajna érdekei úgy kívánják, egy ügyvédjei nevére bejegyzett cég (az LB Rádió Kft.) kapar ki helyi frekvenciákat (mint történt a Hajdúságban), máskor az MTI volt elnöke, Belénessy Csaba passzol neki tovább egy Velencén megnyert hullámsávon műsoridőt. (Belénessy épp most jut hozzá még egy frekvenciához Dunaújvárosban.) Olykor a kormánybiztos megvásárolja az adott helyi rádiós frekvencia használóját, ez történt Mosonmagyaróváron és Székesfehérváron, ahol Vajna a delaware-i adóparadicsomba bejegyzett hátterű Lucky Ventures Kft.-je megvette a Hold Reklám Kft.-t, az említett frekvenciák pályázati győztesét.

Hozzánk kiszivárgott több száz oldalnyi dokumentum alapján a kormánybiztos békéscsabai terjeszkedése során súlyos dolgok történhettek az NMHH Médiatanácsánál. A Fidesz-közeli tagok többségi irányítása alatt lévő testület időnként a médiatörvény alapvetéseiről, illetve a saját pályázati kiírásának feltételeiről is hajlamos volt megfeledkezni, történetében egyébként nem először. Jelen esetben ráadásul a leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő filmügyi kormánybiztos érdekeltsége az egyik pályázó, ami már csak azért is érdekes, mert felvetődhet, hogy Vajna kormányzati szerepköréből és kapcsolataiból fakadóan nincs-e eleve erőfölényben a többi pályázóval, mondjuk egy olyan családi vállalkozással szemben, amelynek politikai kapcsolatai és pénze nincs, vagy alig van, rádiós piaci tapasztalata annál inkább.

Így szorítaná ki a 24 éves Rádió 1 Békéscsabát a Vajna-féle budapesti Rádió 1

Békéscsabán az elmúlt huszonnégy évben a helyi 88,9 MHz-es frekvencián az – eredetileg betéti társaságként működő – Interax Kft. nevű családi vállalkozás eleinte Start Rádió néven, később Rádió 1 Békéscsaba néven működtetett rádiót. A Rádió 1 Békéscsaba műsorai helyben készülnek a mai napig, hírblokkjaiban kiemelten foglalkozik a térséggel kapcsolatos információkkal, a műsorkészítéshez helyi szakemberek segítségét vette igénybe, és tudtak ott hirdetni a helyieket megszólítani kívánó vállalkozások is. A cég az iparűzési adójával Békéscsaba fejlődését segíti. Amikor azonban lejárt a műsorszolgáltatási jogosultsága, a Médiatanács 2016 második felében megpályáztatta a frekvenciát, és idén júniusban a Vajna-féle Radio Plus Kft.-t hozta ki győztesnek.

Vajnáék győzelme két dolognak volt köszönhető:

  • A Médiatanács nem zárta ki a Radio Plust a pályázatból, holott az több olyan mulasztást is elkövetett a pályázat során, ami erre alapot adhatott volna.
  • A pályázatok tartalmi értékelésekor az úgynevezett szubjektív résznél a tanács plusz egy pontot adott Vajnáéknak, míg a tapasztalt helyi rádiósoknak nem. Akkor ugyanis döntetlen lett volna az eredmény az összpontszámokat tekintve.

A szubjektív pontozás eredményébe aligha lehet belekötni jogi alapon. Vajnáék bizonyára jobban ráéreztek, mitől lehet a Médiatanács tagjainak tetszetősebb egy pályázat, mint a frekvenciát 24 éve használó, a korábbi időszakban többször sikerrel pályázó cég szakemberei. Arról persze lehet és kell is beszélni, hogy a Médiatanács tagjai kedvük szerint adhatnak valakinek további plusz pontokat és csinálhatnak valakiből győztest vagy vesztest a szubjektív szempontok alapján. Merthogy a pályázatok mostani rendszerében az objektív tényezőket a legtöbb pályázó bevállalja (pont jár például a 24 órás adásért), ezért csak kis eltérések szoktak lenni. Így valójában a 60 pontból 10 pontot kitevő szubjektív résznél dől el a pályázatok sorsa.

Nem fogadhatták volna el Vajnáék pályázatát

A tanács tagjai tehát szabadon dönthetnek úgy, hogy a helyi tartalmak előállítását vállaló, helyi rádiósokat foglalkoztató Interax pályázata esetében nem ad plusz pontot az értékeléskor arra, hogy a pályázó helyi tartalmakat ígért, szemben a Vajna-féle, tavaly megalakult rádióval, amely Budapestről veszi át az adást, úgynevezett hálózatos formában, és nem sokkal több mint 4 órányi helyi tartalmat ígér. Ez látszik az alábbi, az értékelést mutató táblázatból, illetve ide kattintva részletesen is.

Egy ponton, a szubjektív értékelésen múlott Vajna sikere
[sc_cts_position slug="article020" clear="1"]Egy ponton, a szubjektív értékelésen múlott Vajna sikere. Forrás: mediatanacs.hu, pályázati értékelés

Valójában Vajna pályázatának tartalmi értékelését meg sem lett volna szabad kezdeni, ha a Médiatanács betartja a médiatörvényt és saját pályázati kiírása szövegét. A Radio Plus ugyanis a pályázatában azonnali kizárással járó súlyos hiányosságokat követett el.

A Médiatanácsnak is feltűnt néhány szabálytalanság, de…

A potenciálisan 63 ezres vételkörzetű békéscsabai 88,9 MHz-re vonatkozó helyi rádiós pályázat kiírása alapján a pályázóknak olyan, valamely banknál lévő elkülönített célszámla meglétét kellett volna igazolniuk, amelyhez még a pályázók sem tudnak hozzáférni, és sikeres pályázat esetén később az azon lévő elkülönített összegből csak a rádió működésének első három havi működése lenne finanszírozható.

Ehhez képest a Vajna-féle Radio Plus Kft. első alkalommal olyan banki igazolást próbált benyújtani, amely egyáltalán nem volt megfelelő: nem elkülönített célszámlára vonatkozó igazolás volt, hanem egy sima folyószámlára vonatkozó papír arról, hogy egy évvel a 2016. novemberi pályázati beadás előtt azon rendelkezésre állt tízmillió forint. Friss dokumentum nem érkezett. Ezután Vajnáék a Médiatanácstól hiánypótlásra kaptak lehetőséget, de ismételten egy egy évvel korábbi, 2015. december 14-i igazolást adtak be. Ráadásul bár számlavezető bankjuk, a ma már Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-nagyvállalkozóhoz köthető MKB Bank munkatársai a hiánypótláskor hajlandók voltak ráírni az igazolásra azt, hogy elkülönített számla, az a mondat a hiánypótláskor sem szerepelt az igazoláson, hogy a számla kikerült a Radio Plus rendelkezése alól.

Mivel nem volt teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Vajnáék tízmillió forintja a pályázat 2016-os beadásakor a számlán volt-e, és az sem nyert bizonyítást, hogy a számla a kiírás elvárásainak megfelelő típusú, a hiánypótlás sem volt jó, így ki kellett volna zárni a pályázót. Ám Vajnáék ezután – jócskán a jogvesztő hiánypótlási határidőt követően – harmadjára is lehetőséget kaptak a Médiatanácstól a korrekcióra. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy a Médiatanács valamiért a kedvében akart járni a milliárdos kormánybiztos cégének, amely nem volt képes megfelelő banki igazolást bemutatni.

Másik bankkal próbálkoztak

A Radio Plus ekkor már nem próbálkozott tovább az MKB Banktól igazolást szerezni. A kft. ügyvezetője, Bakai Mátyás egy 2017. január 23-án keltezett levélben kezdett el magyarázkodni a Médiatanácsnak, hogy „vélhetően a bank hibája miatt” nem volt jó a hiánypótláskor beadott dokumentum sem, de végül sikerült egy másik hitelintézettől (az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi Istvánhoz köthető) Duna Takaréktól beszerezni egy másik igazolást.

Az igazolást a bank január 24-i keltezéssel írta, vagyis rég a hiánypótlásra rendelkezésre álló jogvesztő határidőt követően: épp aznap, amikor a Médiatanács előzetes napirendje szerint délben már döntést hoztak volna a frekvenciára érkezett pályázatok alaki érvényességéről, és ott vélhetően a kizárás következett volna. Ám a testület végül a jegyzőkönyvek alapján január 31-ére halasztotta az alaki vizsgálatot.

A határidők be nem tartása mellett figyelmet érdemel az is, hogy az igazolás egy másik banktól érkezett, és egy másik, időközben megnyitott új számlára vonatkozott, mint ami az eredeti igazoláson volt. Így csak azt bizonyították – azt is késve –, hogy 2017. január 24-én rendelkezésre állt a Médiatanács által elvárt összeg a számlán. A pályázat beadásakor ezen a számlán viszont még biztosan nem volt pénze a Radio Plusnak, mivel a számlát a cégnyilvántartási rendszerek alapján csak az igazolás kiállításakor nyitotta meg a Duna Takaréknál a cég. Ez újabb kizárási ok: a pályázónak ugyanis azt kellett volna igazolnia, hogy a pályázat eredeti határidejében (2016. november 21-én) már megnyitotta a számlát, rajta a rádió indulását követő időszakra szükséges működési költséggel.

Bemutatták-e delaware-i hátteret?

További probléma volt a pályáztatás során, hogy a Radio Plus az egyik anyavállalat, a delaware-i adóparadicsomban működő CinergiPicturesEnvironment Inc. társaság tényleges tulajdonosáról szóló információkat nem adott be a pályázati határidőre, cégkivonatokat, alapító okiratot nem nyújtott be első körben. Márpedig a médiatörvény alapján az utolsó személyig lebontva kellett volna adatot szolgáltatni a tulajdonosi háló összes tagjáról. Elképzelhető, hogy később megtették, a Médiatanács ugyanis levélben szólította fel Vajnáékat ennek pótlásárára.

Figyelmet érdemel az is, hogy a pályázati felhívás szerint minden nyilatkozatot az eredeti beadás napjára kellett volna dátumozni, de a hiánypótlás során volt olyan nyilatkozat, amit december 20-ára, azaz jóval későbbre dátumoztak a hiánypótlásnál. Ezt a nyilatkozatot a rossz dátumozás miatt nem lehetett volna figyelembe venni, és a pályázatot érvénytelenné kellett volna tenni, ahogy más pályázatoknál a Médiatanács eszerint is szokott cselekedni. Ezek után szinte apróságnak tűnik, hogy a Radio Plus Kft. pályázati anyagába elavult, azaz a beadáskor már nem hatályos alapító okirat, illetve cégkivonat került be, ezt az amatőr hibát ugyanis Vajna emberei korrigálták a hiánypótláskor.

Vajnáék rádiós pályázatát egyébként az a Bíró Balázs ügyvéd adta be a Radio Plus nevében meghatalmazással eljárva, aki a Vajnáékkal hálózatba kapcsolódott LB Rádió Kft.-nek is tulajdonosa Litter Zsuzsanna mellett.

Vajnáék a folyamatban lévő perre hivatkozva hallgatnak

A 24.hu megkereste az ügy minden szereplőjét egy kérdéssorral. Andy Vajna rádiójánál, a Rádió 1-et működtető Radio Plusnál nem kezdték el tételesen cáfolni a leírtakat. Azt mondták, a feltett kérdésekre nem tudnak válaszolni, mivel a Médiatanácstól értesítést kaptak, hogy a vesztes pályázó felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz, a felülvizsgálati kérelem elbírálása pedig még folyamatban van,

ennek befejezéséig a szerződéskötési eljárás fel lett függesztve. A felülvizsgálati eljárásban nem fél a Radio Plus Kft., nem állnak rendelkezésére a felülvizsgálati eljárás dokumentumai, így a feltett kérdésekről nem tud, és az eljárás lezárultáig nem is fog nyilatkozni.

A Médiatanács kitakart oldalakra hivatkozik

A Médiatanácsot is megkérdeztük arról, miért adná oda a frekvenciát Vajnának a hiányosságok ellenére. Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságán keresztül az alábbi válasz érkezett:

A békéscsabai 88,9 MHz helyi rádiós pályázat eljárási rendjében az Interax Kft. nyújtott be keresetet 2017. június 10-én a testület határozatával szemben. Az Ön alaptalan állításait feltételezhetően az Interax Kft. bírósági keresete sugalmazza, amely olyan alaki pályázati hiányosságokat feltételez, amelyeket az iratokba betekintést kérő pályázó, az Interax Kft. által nem láthatott oldalak tartalmaznak. A kitakart tartalmak a médiatörvény szerint védett titoknak minősülnek. Mivel az Interax Kft. bíróságon támadta meg az eljárást, a bírósági döntés megszületéséig a Médiatanács nem köthet szerződést egyik féllel sem, így nem is kötött szerződést a Radio Plus Kft.-vel sem a békéscsabai frekvencia hasznosítására. Peres eljárás lévén a hatóság a vonatkozó jogszabályok alapján bővebb felvilágosítást kizárólag a peres ügy jogerős lezárultával adhat. A pályázati anyagok kizárólag a nyertessel kötött szerződés után bárki számára elérhetők és megtekinthetők, addig viszont nem.

Folytatni akarják

Megkerestük a sikertelenül pályázó és a Médiatanáccsal jelenleg perben lévő Interax Kft.-t, a Rádió 1 Békéscsaba üzemeltetőjét is. Mazán Tamás ügyvezető azt mondta, a folyamatban lévő ügyről a perre tekintettel ők sem kívánnak nyilatkozni. Hozzátette, sajnálják, hogy ezek az információk bármilyen úton kitudódhattak.

Mazán aláhúzta: örülnének, ha folytathatnák a rádiós tevékenységüket, illetve szeretnék a náluk dolgozó, több mint húszévnyi rádiós tapasztalattal rendelkező kollégáik és családjaik megélhetését biztosítani, azonban a frekvencia elvesztésével, illetve az eddig helyben készült 24 órányi adás 4 órára adásra szűkülésével esélye se lenne a helyi rádiósok foglalkoztatásának.

A bíróság kezében a rádiósok sorsa

Most tehát a bíróság kezében a régi békéscsabai rádiósok sorsa. A pereskedés lezárultáig az Interax Kft. által működtetett régi Rádió 1 Békéscsaba minden második hónapban 60 napra érvényes ideiglenes frekvenciahasználati kérelemmel él a Médiahatósághoz. Ennek köszönhetően ma még szólhat a műsora a kérdéses frekvencián, ám már ez a bizonytalan helyzet is komoly anyagi nehézségek elé állítja az Interaxot. A hirdetőik ugyanis nem mernek velük hosszabb távra szerződni, így elmaradoznak a bevételeik, miközben a rádiós munkatársak bérét és a rádió sugárzási díját jelenleg is fizetniük kell. Hasonló helyzetbe hozta tehát őket a Médiatanács, mint annak idején az akkor még Szalai Annamária vezette testület a Klubrádiót.

Rákóczi is kínos helyzetben

A Rádió 1 Békéscsabával kapcsolatban a sors fintora, hogy pályája kezdetén ott dolgozott Rákóczi Ferenc is, bár akkor még Start Rádió néven üzemelt a rádió. Rákóczi ma már az Andy Vajna féle Rádió 1-nél van, a korábban a Reggeli Show néven, ma már Balázsék címmel jelentkező reggeli műsor vezetőjeként.

Kerestük az ügyben Rákóczit is, hátha elmondja a helyzetről a véleményét, de csak annyit válaszolt sms-ünkre, hogy sajnos nem tud élni a megszólalás lehetőségével.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a témával kapcsolatban cikksorozatunk következő részét is.

TO GO WITH AFP STORY BY GEZA MOLNAR 
Hungarian-born, US film producer Andrew Vajna speaks during an interview with AFP in Budapest on February 10, 2012. Despite strong criticism even from abroad, US producer Andrew Vajna, who has been tasked with reforming Hungarian cinema, insists a more modern, transparent and professional film industry is coming. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Plágium vagy összejátszás: így terjeszkedik Andy Vajna
Egymásról másolt helyi rádiós pályázatok, rejtegetett pályázati dokumentációk, sunnyogó Médiatanács: újabb abszurd történet az elfideszesített magyar médiavilágból.

Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.