Illustration - A landlady takes a key out of a lock, to hand it to a traveller in Berlin, Germany, 7 November 2014. PHOTO: JENS KALAENE/dpa
Pénzügy

Airbnb-mellékhatás – ekkora extra drágulást hoztak a lakáshotelek

24.hu
24.hu

2016. 11. 18. 09:16

Korábban a témában:

A budapesti belső kerületekben lévő lakások bérleti díja 20-30 százalékkal magasabb lehet a fővárosi átlagnál. Ez a különbség 3-5 évvel ezelőtt mindössze 10 százalék volt, a növekedés pedig elsősorban a lakáshotelek elterjedésének köszönhető – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a magánszemélyek által kiadásra meghirdetett több mint 100 ezer lakás bérleti díját vizsgálta meg.

Extra drágulás az Airbnb miatt

Komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt években a budapesti lakáspiac, azon belül is a kiadó lakások szegmense. A bérleti díjak jelentősen megemelkedtek, amiben fontos szerepet játszott a közösségi alapokon működő szállásmegosztás, azaz a lakáshotelek elterjedése. Az persze már korábban is igaz volt a piacra, hogy a belvároshoz közelebb, frekventált helyen lévő – V., VI., VII. és XIII. kerületi – lakások bérleti díja magasabb volt az átlagnál, de a differencia az utóbbi időszakban markánsan emelkedett.

A friss elemzés szerint a budapesti belső kerületekben a legkeresettebbek lakáshotelek, emiatt ezekben a hosszú távra kiadó lakásokért is 5-30 százalékkal több bérleti díjat kértek a tulajdonosok 2016-ban a fővárosi átlaghoz képest.

Ezzel szemben 2010-ben a belvárosi lakások albérletárai még csak 2-10 százalékkal voltak drágábbak a fővárosi átlagnál.

A budapesti átlagos havi bérleti díjakhoz képest az V. kerületi lakásokért kell a legnagyobb prémiumot fizetni, az átlaghoz képest jellemzően 25-30 százalékkal többet kérnek értük – emelte ki a portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László.

A konkrét bérleti díjakban a lakáshotelekhez kötődő prémium, más néven az Aibnb-hatás miatt egy 50 négyzetméteres V. kerületi lakásért havonta átlagosan 20 ezer forinttal kell többet fizetni a fővárosi átlagnál. Az I., VI., VII. és XIII. kerületi lakásoknál pedig 6-13 ezer forint a felár. A szakember szerint ezek jelentős különbségek, különösen, hogy folyamatosan emelkedő átlagokról van szó: egy 50 négyzetméteres lakást 2016-ban átlagosan 129 ezer forintért kínáltak bérlésre Budapesten. Ugyanakkor Balogh László hozzátette, az árak értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy egyre jobban szegmentálódik a magyarországi és budapesti lakáspiac. Jelentősek lehetnek a különbségek egy-egy városrészen belül is, azaz a lokáció még fontosabbá válik – fogalmazott a szakember.

Élesedő verseny rövid távon, biztos bevétel hosszú távon

Az elemzés szerint a lakáshotelek elterjedése a turizmus felfutásával, valamint azzal magyarázható, hogy a lakást kiadók számára nagyobb bevétellel kecsegtet ez a forma. Sok lakástulajdonos ugyanis a hosszú távú kiadás helyett a lakáshotelezést választotta az elmúlt 2-3 évben.

Miközben a kereslet folyamatosan emelkedett, sokan áttértek a rövid távú kiadásra. Ezért a hosszabb távra, például diákoknak szánt lakások bérleti díja a kínálat csökkenése miatt megnőtt – állapította meg Balogh László.

Ugyanakkor a lakáshotelek piacán a verseny is kiéleződött.

Azt látjuk, hogy nem minden ingatlan alkalmas a rövid távú lakáskiadásra, ezért vannak, akik már nem itt versenyeznek, és inkább újra a hosszú távú kiadást választották. Ez abból is látszik, hogy az idei albérletszezon augusztusi csúcsán duplájára nőtt a kínálat. Tavaly augusztushoz képest az oldalunkon 3 ezerről 6 ezerre emelkedett a magánszemélyek által hosszú távra kiadó lakások száma a fővárosban – hívta fel a figyelmet egy új jelenségre az ingatlan.com szakértője.

A lakáshoteles hasznosítás elméletileg nagyobb bevételt eredményezhet a hosszú távú kiadásnál, de kockázatosabb, mivel nem garantált a kihasználtság. A budapesti lakáshoteleknél ez a mutató átlagosan 54 százalék, vagyis a rövid távra kiadó lakások átlagosan majdnem minden másnap üresen állnak. Vagyis a hosszú távú kiadásnál egy jó bérlővel biztos a bevétel, a lakáshoteleknél azonban ez kétséges lehet.

Fehéredő piac, fokozódó ellenállás

Az elemzés szerint a bérelt lakások piacán belül a lakáshotelek szegmense sokat fehéredett az elmúlt időszakban.

Budapesten október végén több mint 6300 lakáshotelben lehetett megszállni, és a szóban forgó lakások 75 százalékát a tulajdonosok be is jelentették az önkormányzatoknak, hogy szálláshelyként hasznosítják – hivatkozott Balogh László az önkormányzati nyilvántartások adataira.

A szakember utalt arra is, bár Magyarországon egyelőre nem született hivatalos információ vagy bejelentés arról, hogy bármilyen hatósági szigorítás lépne életbe a lakáshotel-kiadás terén, világszerte sok városban tettek ilyen lépést. Berlinben, Párizsban is szigorítottak a szabályokon, New Yorkban pedig október végén fogadták el azt a törvényt, amely megtiltja a 30 napnál rövidebb távú lakáskiadást. Az ingatlan.com szakértője azt is kiemelte, hogy tőlünk nyugatabbra jóval nagyobb arányban bérelnek lakást lakhatás céljából, így ott a rövid távú lakáskiadás miatt bekövetkező bérletidíj-növekedés is sokkal élesebb társadalmi ellenállást váltott ki.

Témába vág: pár napja írtunk arról, miért lenne bolond a magyar állam megszüntetni az Airbnb-zést.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 18.
Az izraeli miniszterelnök delegációjának egyik tagja Budapesten, az Országházban 2017. július 18-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.