Gazdaság
--FILE--A Chinese worker tests robot arms for glazing bathroom products at the plant of Foshan LXD Robotics Co., Ltd. in Foshan city, south China's Guangdong province, 7 May 2015.

Having devoured many of the world's factory jobs, China is now handing them over to robots. China already ranks as the world's largest market for robotic machines. Sales in 2014 grew 54% from a year earlier, and the boom shows every sign of increasing. China is projected to have more installed industrial robots than any other country by 2016, according to the International Federation of Robotics. China's emergence as an automation hub contradicts many assumptions about robots and the global economy. A confluence of economic forces is behind the trend in China. Labor costs, while low relative to advanced economies like the U.S., have soared. That has undermined the calculus that brought many of those jobs there in the first place. And new robot technology is cheaper and easier to use than ever before. In addition, many of China's fastest-growing industries, such as autos, tend to rely on automation regardless of where the factories are. Some jobs, such as delicate operations in electronics plants, can only be done with machines.

Olyan ipari forradalom kezdődött, ami megrengeti a világot

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 09. 18. 10:00

A német példán jól látni, a robotok és adatok mindent eluralnak majd a jövőben. A termelés teljesen átalakul: szuper intelligens robotkarok rakják össze a terméket a pepecsmunkát végző munkások helyett, akiknek ezentúl legfeljebb karbantartani és programozni kell. A vállalkozások egyre okosabban gyárthatnak egyre kevesebb selejtet, miközben a világ kellemes fertályain a tudást felhalmozó kutatóintézetekkel működhetnek együtt. És ez már nagyon nem a jövő, elég csak bekukkantani egy-egy németországi üzem gyártósorára. Megtettük.
Korábban a témában:

Tegyük fel, hogy van egy 100 embert foglalkoztató közepes üzemünk, ami sildeket gyárt baseballsapkákhoz. A piaci igény hatalmas, divat a sapka, kell a sok, igényesen merevített, az intenzív használatnak, például gördeszkázásnak ellenálló napellenző. Cégünk azonban évek óta szenved a kínai konkurenciától, az Adidas, a Nike, a Vans évek óta valahol Kínában gyártatja a sildeket, nyilván pokoli olcsón.

Gondolkodhatunk elbocsátásokban, de ezzel csak a kapacitás csökkenne, kevesebb sild, kevesebb bevétel. Miközben fogunkat szorítva imádkozunk, hogy tovább nőjenek a kínai gyártási szektor bérköltségei, alternatív megoldások után kell néznünk. Itt jön be a képbe a negyedik ipari forradalom, az Ipar 4.0.

Hogyhogy ez már a negyedik ipari forradalom?

Az első a 18-19. század fordulóján történt, amikor a gőzgépek által nagyüzemi termelést hoztak létre. A második forradalom a huszadik század elején volt, amikor bevonták az elektromosságot is, és megjelent az igazi tömegtermelés futószalagon (elég a Ford T-modellre gondolni). A harmadik forradalom a hetvenes évektől indult be, amikor fokozatosan bevonták a robotokat és az IT-szektort a termelésbe. A negyedik ipari forradalom pedig most zajlik a kiberfizikai rendszerekkel.

A világ fejlettebb, nagyobb gazdaságai már évek óta agyalnak, mit lehet kezdeni a termelési folyamatokba begyűrűző digitalizációval. Maradjunk a sildgyár példájánál: pályázunk egy kis pénzre, az Új Széchenyi Tervből hullik is, abból robotizáljuk az üzemet. Az elbocsátásokat így sem lehet megúszni, ellenben új embereket is kell felvenni, akik értenek a gépek karbantartásához, programozásához.

A termelési folyamatok ellenőrzésére szenzorokkal tömjük tele a gépeket, a tipikus hibákat hamar kiküszöböljük, a selejtszám a korábbi napi 30-ról 3-ra csökken. A felhőszolgáltatásba lőtt (majdnem) big data, azaz nagy adatmennyiség pedig okossá tesz minket: milliméterre tudjuk, mikor miből mennyit gyártottunk, melyik szériát kell kifutóvá nyilvánítani, mik az üzem gyenge pontjai, hol van szükség több és hol kevesebb beavatkozásra.

Sie wissen es besser

Már korábban is pedzegettük, hogy a német középvállalatok az élen járnak a digitalizációban, és ezt az állam úgy segíti, hogy létrehozott egy Industrie 4.0 platformot, ahol mindenki stratégiázhat a jövő termeléséről: a mamutvállalat, kis és közepes cég, a kormányzat, a civilek, a szakszervezetek, az akadémikusok.

Vannak optimista vélemények: Ansgar Baums, a német Hans Böckler Alapítvány jövőbeli munkával foglalkozó bizottságának tagja szerint az olyan hozzáadott értékű ipari országok, mint Németország vagy Japán sokat veszíthetnek, ha nem haladnak előre az új ipari forradalommal. Ami nem is forradalom, csak egyfajta egyedfejlődés, a meglévő technológia egyesülése és jobb kihasználása. De a gyáriparban elmaradott Afrika is a digitalizációval zárkózhat fel a termelésben (bár lépcsőfokokat nem egyszerű átugrani).

Baums kimondta azt is, amit Orbán Viktor is szívesen hallana: „a gyáripar távol tartja az IMF-et”, mivel elnyeli a financiális sokkokat. Szerinte ezért imádják a politikusok az ipart.

Alexander Tettenborn, a német Gazdasági és Energiaügyi Szövetségi Minisztérium digitális technológiafejlesztési részlegének vezetője szerint kiválóan működik a platform, aminek segítségével már távlati terveket is készítettek. 2025-re például gigabites fibernetet akarnak (üvegszálas, nagy sebességű netkapcsolat mindenhol; a németeknél már alap, hogy útfelújításkor az optikai kábelek is a közműcsere részei), támogatni a startupokat, fejleszteni az adatbiztonságot, változtatni a jogszabályokon. Már 200-200 millió eurót (61-61 milliárd forintot) elköltött az állam és a magánszektor az Ipar 4.0-ra, tízmilliókat pedig a kutatás-fejlesztésre. Tettenborn azt állítja:

Az Ipar 4.0 a tömegtermelés végét jelenti majd.

Usine de montage des automobiles Citroën. France, vers 1925.     UB-12678
Fotó: AFP

A sapkasildnél is jobb példát talált, a burgonyatermesztést: az okosgépekkel a betakarítást már úgy tudják megoldani, hogy a krumplik sokkal kisebb százaléka sérül meg közben. De az egészségügyben is segíthet, főleg az olyan államokban, mint Ausztrália, ahol az orvos-beteg távolság mérföldekben is óriási, így online tudnak kommunikálni, leleteket, adatokat egyeztetni a felek. Mindenesetre Európának van mit behoznia platformok terén, a németek is le vannak maradva Észak-Amerika és Ázsia mögött. Pedig a térképen látható, hogy már 290 példa van az új iparra Németországban is.

Megállítani nem lehet, csak megszelidíteni

Ernst Stöckl-Pukall, szintén a gazdasági tárcától, a Digitalizáció és Ipar 4.0 osztály éléről azt mondta, 78 milliárd eurós (23,87 billió forintos) növekedési potenciál van az Ipar 4.0-ban 2025-ig. Az embereknek – ha megmarad a munkájuk – jobb lesz. Az új ipar környezetbarátabb, fenntarthatóbb, energiatakarékosabb és jobb munka-magánélet egyensúlyt biztosít. A minisztérium kompetenciaközpontok felállításával segíti a kkv-kat a felzárkózásban, már tíz ilyen létrejött, és egyre csak bővül a számuk.

Az biztos, hogy Stöckl-Pukall szerint ez a forradalom megállíthatatlan, és még nem látják biztosan, mi lesz a vége.

A Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Szövetségi Minisztérium is pörög az új iparon. Volker Mattern, a polgári szolgálati osztály vezetője elmondta, a négypontnullásítás a közlekedési infrastruktúrát is érinti. Az elektromobilitást akarják előtérbe tolni, minél több e-töltőállomást építenek ki a sztrádák mentén. Tobias Miethaner, a digitális társadalom osztály vezetője hozzátette, az automatizált közlekedéssel is foglalkoznak, a cél a járművek és utak szélessávú hálózatba kötése, ehhez jogi háttér, tesztutak, infrastruktúra, IT-adatbiztonság kell. München és Nürnberg között létesülhet az első tesztpálya. De addig is az etikai kérdéseket is mérlegelni kell: például mit tegyen egy önvezető autó egy rizikós helyzetben, ütközzön egy másik kocsival, vagy hajtson fel a járdára elütve egy csomó embert?

Zsámbék, 2016. szeptember 13.
György Dániel fejlesztőmérnök a német Thyssenkrupp konszern magyar fejlesztésű, önvezető autójában a cég budapesti E/E (elektromos és elektronikus) fejlesztőközpontjának bemutatóján a zsámbéki Drive Camp tesztpályán 2016. szeptember 13-án. (Az alapjármű egy Ford Fiesta.)
MTI Fotó: Marjai János
Fotó: MTI/Marjai János

Az is kiderült, a politika mit gondol: Christina Schwarzer berlini CDU-képviselő, a Digitális Agenda bizottság tagja az egész országot a 21. századba röpítő, még a parlamenti választásait is teljesen digitalizáló Észtországot citálta példaként. Ötlete az oktatás megreformálása (és a tanárok digitális képzése) mellett: a most tárcák és bizottságok közt szétaprózott digitális átállás témáját önálló minisztérium vigye a szeptemberi választások után felálló új német kormányban.

Schwarzer szerint az elöregedő, elszigetelődő vidékre is jó megoldás lehet a digitalizáció. Például gyógyszertárak helyett lehetne a jövőben e-receptekkel online rendelni, aztán drón vinné ki a nagyinak az orvosságot.

Kutatgatunk, fejlesztgetünk?

Az Ipar 4.0 gyakorlati oldala is kézzelfogható, például a k+f szektorban. A berlini központú Fraunhofer Intézet egyetemekkel és magáncégekkel együttműködésben végez kutatásokat és fejlesztéseket az anyagoktól a mikroelektronikáig, de a szoftver- és appfejlesztés is fontos kutatási területük. Egyik legnagyobb vívmányuk az mp3 formátum kifejlesztése volt a kilencvenes évek legelején, de még mindig évi 700 új szabadalmat nyújtanak be. Rengeteg kisebb intézet tartozik hozzájuk Németországban, és globálisan is jelen vannak, Budapesten egy, az MTA-SZTAKI-val közös intézettel.

Létezik magyar Ipar 4.0 is

4.0-s platform nálunk is létezik: 2016 májusában alakult meg az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform, amibe 40 hazai telephellyel rendelkező vállalkozás, kutatóintézet, szervezet és oktatási intézmény lépett be. A platform célja, hogy elsősorban a német mintát vegye át. A Monostori László akadémikus elnökölte szervezetnek többek között tagja az ELTE, a BME, a Continental, az Electrolux, az Ericsson, a Gépipari Tudományos Egyesület, az Ipari Parkok Egyesület, a Knorr-Bremse, a KÜRT Zrt. és Akadémia, a Magyar Kereskedelmi és lparkamara, az MTA, a Pest megyei önkormányzat, a Richter Gedeon, a Siemens és a T-Systems is (a teljes lista itt). A központ nem meglepő módon az MTA SZTAKI épülete.

Modern laborokkal dolgoznak, és az állami büdzsén, megpályázott támogatásokon túl jelentős bevételt könyvelnek el abból, hogy nagyvállalatoknak fejlesztenek. Ma már a dolgozóik fele IT-specialista (tíz éve még mérnök volt a többség), ennek megfelelően az emberi-gépi integrált megoldásokat kutatják. Claudio Geisert, az intézet egyik részlegvezetője elmondta, a termelés teljesen más, mint régebben, ma a globalizáció, a perszonalizácó és a regionalizáció is jelen van,

mindenki személyre szabott cuccot akar magának.

A Fraunhoferhez hasonló munkát végez a müncheni UnternehmerTUM, de ők tényleg az alfa szintről indulnak. Ha valakinek van bármilyen ötlete, segítenek először kidolgozni azt. Újfajta sapkasildet akar az üzemünk karbonmerevítéssel, olcsón, tömeggyártásban? Az UnternehmerTUM az első ötlettől inkubálja a projektet a gyártósorra kerülésig. Közvetlenül a helyi műszaki egyetem mellett vannak, így a kreatív munkába az évi 2000 becsatlakozó hallgató is beszáll, 3 hónap alatt kész prototípust (esetünkben menő, tartós sildet) tesznek az asztalra. A holdingszerű szervezetnek még tőkealapja is van, így jó projekteket is megfinanszíroz.

Az UnternehmerTUM nagy cégekkel is kapcsolatban áll, mint a BMW, a Nokia, az SAP, az Infineon, segítenek nekik is megtanulni, hogyan működjenek együtt a startupokkal. Olyan projekteket vittek már sikerre, mint a néha Magyarországon is látott Flixbus busztársaság, a Tado okos termosztátok vagy a Proglove elektrokesztyű. A MakerSpace nevű laborjukban lehet tesztelgeti, fúrni, faragni.

Fotó: unternehmertum.de

Így termelnek ők

A német ipar, főleg a kkv-k rá vannak feszülve a digitalizációra, nagy energiákat és összegeket ölnek az átállásba. Az Infineon az autóiparnak és az energiacégeknek is beszállít, például chipeket, de a 36 ezer munkavállalóval, 19 üzemmel és 34 kutatási-fejlesztési központtal rendelkező cég az Ipar 4.0-ban még mélyebben be van ágyazva. A gyártósoraik automatizáltak, de vannak emberek is a gyáraikban. Ezzel üzenik, hogy ez tudásalapú szektor. A döntéshozás is félig automatizálva van, adatgenerálás és -elemzés folyik szoftverekkel, így még rugalmasabb és gyorsabb a termelés.

A robotok alkalmazásával az emberek a kreatív és hozzáadott értékű munkákra koncentrálhatnak.

Ami náluk különleges, hogy már nem választják el a robotokat az emberektől rácsokkal, ketrecekkel. A robotok tele vannak szenzorokkal, érzékelik az embert, kikerülik, ha mégis fizikai kontaktusba kerülnének, azonnal megállnak. A gépeket appokból, távolról is lehet irányítani, akár másik épületből is.

Itt jön be a képbe az ötéves Franka Emika, ami fapados robotkarokat fejleszt, meg kapcsolódó appokat. Robotjaik minimális tudással is programozhatók és megdöbbentően olcsók: egy minősített robotkarrendszerrel együtt 3 millió forintból is kijön. A nyomást és érintést is érzékelő, olcsó anyagokból összerakott mechatronikai berendezések modulárisak, percek alatt programozhatók egy barátságos frontenden. Már olyan ügyfeleik is vannak, mint a Foxconn, a BMW és a Bayer, de az árujuk egyértelműen a közepes méretű termelő vállalkozásoknak kedvez.

Az Ipar 4.0-ra jellemző anekdotájuk volt, hogy az Apple is megkereste őket, elmondták, a kínai gyárakban élőmunkával mennyiért építenek meg egy iPhone-t, mire azt a választ kapták, a Franka robotjaival ennél jóval olcsóbban kihozzák ezt. És ez nem mellékes körülmény, mivel a 4.0-s termeléssel kapcsolatban a legnagyobb félelem épp az, hogy a robotok és a digitalizáció elveszik az emberek munkáját (következő cikkünkben ezzel foglalkozunk, annyit előre elárulhatunk, tényleg van miért aggódni).

Fotó: franka.de

A megfogható robotkarok mellett az Ipar 4.0 másik, nehezen megfogható oldala az, amit a friss startup Soley művel. Amit a cég csinál, azt nagyon nagy vonalakban szokás tanácsadásnak hívni, de több ennél. A 2013-ban alapított vállalkozás segítséget nyújt működő üzemek számára, hogy a saját komplexitásukat legyőzzék, átlássák a termékpalettájuk, tudják, mit nem éri már meg gyártani. Ehhez külön appot fejlesztettek le. Smart datát, okosadatokat használnak és kkv-knak segítenek. Még abban is kezet nyújtanak, hogy sokkal kevesebb kábel szelje át az üzemet, irodát, vagy épp merre menjenek a targoncák a gyárban, hogy a legrövidebb és legbiztonságosabb útvonalon is spórolni lehessen.

***

Cikkünk a berlini Public Diplomacy Initiativkreise e.V. által által szervezett, a német Szövetségi Külügyi Iroda (Auswärtiges Amt) által támogatott “Industry 4.0 – Digitalisation of Economy” információs túra előadásai, beszélgetései, workshopjai alapján készült.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Training the robot. Ambitious committed motivated man working in a lab and creating new technologies for military purposes
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.