Belföld
Ángyán József (Ángyán József)

Orbán nem a hangyákkal szövetkezik, jön az új földesúr-törvény

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 05. 29. 09:48

Ki nevet a végén? Ángyán József megtippeli.

Ángyán József a Népszavának azt mondja, a kormány talán azért készül most az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” bevezetésére, mert arra számít, hogy a sok politikai botrány közepette az kevésbé lesz feltűnő. Annak idején ő azt javasolta, hogy Fazekas Sándor miniszter ne támogassa a tervezetet, amely egy nagytőkés csoportnak kedvez. (Három éve is azt mondta, hogy valójában minden kormányzati lépés egy nagytőkés csoportot támogat – A szerk.

Ángyán József: Eh. Szájkarate
Műbalhé a nagybirtokosok elleni kormányzati akció? A színfalak mögött sör folyik, szotyihéj röpköd? Nagyinterjú Orbán volt földállamtitkárával.

Csányi, Mészáros…

A volt államtitkár szerint tucatnyi integrátor közt osztanák fel a piacot és a kedvezményezettekre is vannak tippjei.

Dél-Magyarországot minden bizonnyal a Csányi Sándorhoz köthető Bonafarm-csoport integrálhatja, melynek már minden egyes cége külön-külön is stratégiai partnere a kormánynak. Észak-, és Közép Dunántúlon vélhetően Mészáros Lőrinc cégei lehetnek a nyertesek.

Mint mondja, a Nyugat-Dunántúl bizonytalan Simicska Lajos kegyvesztettsége miatt, de mivel hét régió van, nagyot nem tévedhet, ha úgy véli, a győztesek többsége az első Orbán kormány idején „elprivatizált” tizenkét hajdani állami gazdaság tulajdonosi köréből kerül majd ki.

Az átkos Nyugat

Ángyán József szerint a kormány azért nem a nyugati típusú szövetkezést ösztönzi, mert abból nem lehet kivenni a pénzt.

Nyugat-Európában a gazdák szövetkeznek, közösen szerzik be a gépeket, vetőmagokat, a kezükben van a feldolgozó ipar, egy hálózaton belül értékesítenek, a keletkező hasznot pedig vagy visszaosztják, vagy egy részét saját érdekükben, közös döntéssel befektetik.

Nálunk épp fordítva: nem alulról szerveződnek a gazdák, felülről kényszerítik rájuk a csatlakozást az integrátorhoz, aki maga szabja az árakat, és profitcentrumként elviszi a hasznot. Nem véletlen, hogy hét év alatt nem sikerült egy tisztességes szövetkezeti törvényt megalkotni. Ángyán József jó példát is említ, a Hangya Szövetkezetet, amit modernebb formában újra fel kellett volna éleszteni.

Nyugat-Európa attól versenyképes, hogy szövetkezik. Az egyébként önálló családi gazdaságok összeállnak egyes feladatokra, és a teljes vertikum hasznát visszaosztják a szövetkezetet létrehozó gazdacsaládoknak, akik így akár 50-100 hektár méretű gazdaságaik hasznából is igen jól megélnek.

Azé a föld és a haszon, akinek adják

Ángyán Józsefnek kalmárszellemet idéz, hogy a földtörvényt „földforgalmi” törvényre változtatták. Az FM honlapján még szerepel az általa kidolgozott Nemzeti Vidékstratégia fontos alapprogramja, a „demográfiai földprogram”, de az már hamvába holt, noha amikor még tanított, azt tapasztalta, hogy gödöllői egyetem diákjai közül sokan reménykedtek abban.

Sajnos most azt kellene nekik mondanom: fiúk, a földet, amit erre szántunk, rég eladták a haveroknak.

Nálunk csak elvileg működik a 300 hektáros birtokhatár, azt családtagok, üzlettársak nevén meg lehet többszörözni. Nyugat-Európában nem.

Zsíros falatok kontra nagytőkés szemét

Törvényben kellene szabályozni a maximális méretet, beleértve a családi, céges kapcsolati hálót. Ösztönözni az alulról induló szövetkezést, újraszervezni az Agrárkamarát, mert most a gazdák helyett a nagytőkések érdekeit képviseli.

A jelenlegi viszonyok leginkább arra jók, hogy a félelem eszközével mindenkit sakkban tartsanak, a sikerpropagandával pedig eltereljék a figyelmet a valódi problémákról.

Van néhány arra utaló jel, hogy az állami tulajdonú erdők, nemzeti parkok sincsenek biztonságban. Lázár János bizonyára nem véletlenül fakadt ki az erdőgazdaságok ellen, a nemzeti parkok pedig zsíros falatok: egybefüggő, nagy és értékes területek. Az ott termelt élelmiszer az ökológiai faktor miatt drágábban eladható.

Az értékes élelmiszer külföldre megy majd, nekünk meg itt marad az a tömegáru, hogy ne mondjam szemét, amit az integrátori rendszer nagytőkései töltenek műbelekbe számunkra.

Már nem tud mit mondani

Ángyán József régebben sokat járta az országot, de már nem tart fórumokat, mert nem tud mit mondani. Látja a kérdéseket az emberek szemében, de nincsenek jó válaszai.

A helyzetet valamennyien ismerjük, de a rablóbandák magánérdekeivel szemben a látható, nyilvánvalóan a közjót szolgáló megoldásokat egyelőre nem tudjuk kikényszeríteni.

A jelentéseit még írja, hogy legyen az utókornak egy dokumentációja erről a korról.

Azt, hogy mit tettek a „fiúk”, hogyan rabolták le az országot, hogyan fosztották meg a vidéken élő fiatalokat attól, hogy helyben álmodjanak maguknak jövőt.

Tudományos alapossággal igyekszik dolgozni, a céghálókat is feltárja, most éppen Jász-Nagykun-Szolnok adatait dolgozza, mert „tartozik” ezzel Fazekas Sándornak, Varga Mihálynak, s egy kicsit az Orbán családnak is. A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó, hozzá hasonlóan, abból a paraszti közegből érkezett, amelyik nem spekulált a földre, hanem abból és azon élt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Training the robot. Ambitious committed motivated man working in a lab and creating new technologies for military purposes
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.