Belföld

Vona Gábor: A cigányozás és a zsidózás nem vezet sehová

Nagy József
Neményi Márton
Nagy József, Neményi Márton

2014. 12. 11. 10:21

Lakkcipőben lehet vonulni? Van cigánybűnözés? Volt Holokauszt? Mit gondol Szálasiról? És a cipőkről a rakparton? Lesz még gárda? Mond olyat, hogy "öreg, mész te a picsába"? Hiszi Istent? Lesz belőle muszlim? Mit keresett másfél évet egy ferences rendházban? Mise vagy romkocsma? Hogyan került szinte kölökként Orbán jobbjára? Aztán miért lépett le mellőle? Viccel? Belefér? Honnan jön és merre tart ő és a Jobbik? Kétrészes Nagyinterjúnk első felvonása; holnap jön a második etap, abból az is kiderül, a pártelnök kiveszi-e mobiljából az aksit, s hogy felkínálta-e neki Simicska a Hír tévét.

Korábban a témában:

Vona Gábor (Vona Gábor)

Tengely: Jobbik-LMP. Cigánybűnözés: van. Narancs ing: poén. Magyar Gárda: hatalmas szerelem. MIÉP: szív. Fidesz: ész.
Cigány-magyar együttélés: problémás. Orbános kulcstartó: nem. Vicc: belefér, nem?

Mindössze huszonnégy éves volt, amikor 2002-ben föltűnt Orbán Viktor mellett. Miért lépett be a Fideszbe? És utóbb miért lépett ki?

A Jobboldali Ifjúsági Szövetségnek, a Jobbiknak korábban, 1999-ben lettem tagja, a következő kampányban MIÉP-es, MDF-es és fideszes politikusokat hoztunk be előadni az egyetemre. A szívem MIÉP-es volt, az eszem fideszes. A nagypártok közül először szülővárosomban, a gyöngyösi MIÉP-ben próbálkoztam, de nagyon öregurasnak találtam, nem kaptam feladatot, a Fidesz viszont hívott röplapozni, és mivel nekem aktivitásra, pörgésre volt szükségem, náluk kötöttem ki. Ennyire egyszerű.

Hamar fölért Orbán mellé, tagja lett a tizenhat tagú Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek, olyan nagyágyúk között, mint maga a pártelnök, Martonyi János és Makovecz Imre. Hogyan csinálta?

Orbán minden bizonnyal integrálni akarta az akkorra némi ismertséget szerző Jobbikot. Ráadásul tudhatta, hogy a Fidesz-kampányban szövegíróként dolgoztam, képviselőkkel kellett találkoznom, meghallgatni az életüket, és az egészet egyetlen szórólapba sűríteni. Oda egy barátom ajánlott be, ezért megbízhatónak tartottak.

Milyen volt az első találkozás a nagy idollal, Orbán Viktorral?

Sokan hanyatt vágják magukat tőle, de én lázadó fiatalként már az elején sem hatódtam meg. Sőt végig ellenzékinek számítottam, és 2003 októberében bejelentettem, mivel ez nem az, amiben hittem, kilépek. Naiv voltam, hittem, hogy a polgári körök egy új nemzeti egységpárt csírája.

Interjúztunk mi már egyszer, régesrég, a Jobbik párttá alakulása idején. Narancsszín Pierre Cardin ingben érkezett a beszélgetésre, és olyanokat mondott, hogy a kommunistázás, zsidózás, cigányozás „számunkra elfogadhatatlan magatartások”. Meg olyat, hogy a Szövetség a Nemzetért Polgári Körben „Attól féltenek bennünket, közénk férkőznek a habzó szájúak. Ígérem: minden erőnkkel azon leszünk, félelmük alaptalannak bizonyuljon. Ami a Fidesztől jobbra van, az sötét massza, antiszemitizmus és irredentizmus – azzal nincs mit kezdeni. Hangsúlyozom: nekünk sem.” Ez a Jobbik még az a Jobbik?

Nem érzek inkoherenciát a nyilatkozat és a mai Jobbik között.

Pedig tán van.

A helyzet volt más. A Fidesz 2002-ben nagyon kijött jobbra, és fikarcnyi esély sem látszott, hogy tőle kijjebb létezzen bárki más. A 2006 őszi tüntetésekkel, a Magyar Gárda megjelenésével és a Jobbik megerősödésével viszont átalakult a nemzeti oldal szövete, felülíródott az addig megváltoztathatatlannak tartott jobb-bal megosztottság. Azzal, hogy mi nem csak jobboldali szavazókat szólítottunk meg, új dimenziót hoztunk a közéletbe. Megjegyzem, az LMP is egy ilyen párt, és szerintem Magyarország jelenlegi problémái egy Jobbik-LMP tengelyen szervesebben képviselhetők, mint a társadalmat mérgező töréspontok köré szervező Fidesz-MSZP egyenesen.

Ma kijjebb van a Jobbik, mint a Fidesz?

Érdekli az interjú második része is?

Előbb olvassa végig azt elsőt (ezt). Aztán katt át, és választ kap az alábbiakra:

Köpni ér? Miért rúgta ki Gaudi-Nagyékat? Kiveszi a mobiljából az aksit? Kit sterilizáltatna? Gyurcsányt betiltaná? És Orbánt? Spirót olvas? Még mindig porig rombolná az RTL-székházat? Lehet vele nyilas reinkarnáció? Mit tanult a Haider-sztoriból?

Vona 2.: Olyan rövid az élet

A klasszikus értelemben vett jobboldal hagyománypárti, a bal pedig hagyományellenes, progresszív. Na, ezekhez semmi köze a Fidesznek és az MSZP-nek, így az általuk megjelenített dimenzióban a Jobbik ma nem helyezhető el.

Az értelmezhető kérdés, hogy a Jobbik radikálisabb-e, mint a Fidesz?

Néhány kérdésben radikálisabb, néhányban meg nem. Azt mondanám: aktuálisabbak vagyunk.

A Jobbik radikális vagy szélsőjobboldali párt?

Szélsőjobb semmiképpen.

Mi a Jobbik? És mi nem?

A Jobbik egy olyan párt, amely a parlamentáris szabályok között szeretné érvényre juttatni a programját. Ami ezen kívül esik, az már nem a mi utunk.

Azért a demokratikus szabályokat átírná, nemrég az általános választójogot kritizálta.

Ha módunk lesz rá, valóban megtörjük a liberális demokrácia egyik tartópillérét, az általános választójogot, és iskolázottsági cenzust vezetünk be. Az alapfokú végzettség lenne a kritérium.

A megalakulása óta hogyan változott a Jobbik, s benne hogyan változott az egykor narancsinges Vona Gábor?

Miért jön megint azzal az inggel? Poén volt. Sose voltam az a típus, aki öltözetben jeleníti meg a belső meggyőződését. Fidesz-tagként se viseltem pártjelvényt, Orbán Viktor arcképével díszített kulcstartót.

A gárdamellény külső jegy, nem?

Az egészen más eset.

A kommunistázásra, a cigányozásra, a zsidózásra annak idején azt mondta: nem fér bele. Aztán kommunistáztak, cigányoztak, zsidóztak. Meg is lett az eredménye: középpárttá erősödtek.

A kommunistázással nem arra céloztam, hogy nem utasítjuk el a kommunizmust, hanem arra, hogy a címkézésnél többre van szükség ahhoz, hogy fölvegyük a versenyt a baloldallal. A cigányozást és a zsidózást pedig úgy értettem, s ma is úgy értem, hogy alpári, vulgáris faji politikára nincs szükség, nem vezet sehová, ráadásul tőlem személyesen is idegen.

Hogyan reagál, amikor azt hallja, hogy „aki cigány, az lop, aki zsidó, az csal”?

Hogy ez téves általánosítás. Arra a kérdésre viszont felelős és előremutató választ kellene adnia közéletnek, hogy a börtönben fogvatartottak jelentős része miért cigány származású.

Mert a mélyszegények többsége roma, zömmel képzetlenek, ők, pontosabban szüleik, nagyszüleik vesztették el elsőként a munkájukat a rendszerváltás idején. Generációról generációra öröklődik körükben a nyomor, a kilátástalanság. Amúgy ön szerint van cigánybűnözés?

A cigánybűnözés – nem mint kollektív ítélet, hanem mint kriminológiai terminus – kifejezést nem kéne zsigerből elutasítani.

A cigánybűnözés kollektív ítéletként hangzik akkor is, ha kriminológia kifejezésként próbálják használni. Olyan, mint annak idején az osztrák boltokban kilógatott „magyar ne lopj!!!” táblák.

A cigánybűnözés kriminológiai értelemben azt jelenti, hogy bizonyos elkövetési módok kifejezetten a cigány kisebbséghez tartozó elkövetőkre jellemzőek. Tőlem nevezhetjük máshogyan is, de maga a fogalom szükséges! Hiszen ha még közös kifejezéseink sincsenek, akkor nincs érdemi vita, s végképp nincs megoldás. Mi sosem cigányoztunk, hanem elsőként kezdtünk el őszintén beszélni a cigányproblémáról. Ez akkor is igaz, ha most esetleg szembesít néhány túlszaladt jobbikos nyilatkozattal.

Néhánnyal? Bármennyivel.

Jó, biztosan találni ilyet, de tény: a Jobbik irányította rá a figyelmet erre a megelőző húsz évben szőnyeg alá söpört problémára. Amit nem a bűnünknek érzek, hanem az erényünknek. Előrángattunk egy súlyos problémát – a magyar-cigány együttélés feszültségeit – a szőnyeg alól, ahová a Fidesz és az MSZP szavazatszerzési okokból rejtette.

„A Jobbik létező problémákra ad pusztító választ.” Tán Lendvai Ildikó fogalmazott így.

Komolyan Lendvai Ildikóról beszéljünk?

Inkább az állításáról.

Szerintem is igaz, hogy a Jobbik létező problémákat emelt be a közbeszédbe.

És a „pusztítóról” mit gondol?

Lendvai Ildikó valószínűleg nem olvasta a Jobbik programját. Talán az ön cikkeiből meg egyéb liberális orgánumokból tájékozódott.

Azzal ültünk le interjúzni, hogy nem személyeskedünk.

Viccelek. Belefér, nem?

Vona Gábor (Vona Gábor)

„Ha egy nemzeti jelképre sár rakódik, akkor egy nemzeti erőnek nem az a feladata, hogy nézze a sarat rajta, hanem az, hogy letörölje.”
(…)
„Egyes nyilasok állítólag szerették a tükörtojást. Én is.”

Térjünk vissza oda, hogyan változott a Jobbik.

Maga szerint hogyan változott?

Egy nagy váltás már volt, most zajlik a második. Ön, mielőtt képviselő lett volna, értékesítőként dolgozott egy szoftvercégben, nyilván otthonosan mozog a marketingben, és tudja, a Jobbik nevű politikai termék is árucikk, el kell adni, mint egy mosóport. Az első feladat az volt, hogy megismerjék az emberek, amit a közéletben botránnyal, tabudöntéssel, például cigányozással lehet elérni. Megcsinálták, és 2010-ben bekerültek a parlamentbe. Ma viszont már nem elégszenek meg a kispártisággal, választási győzelemre pályáznak. „Trendi, fiatalos, üde, népszerű néppártot akarok építeni” – ezt nyilatkozta a minap. Amihez közepebbre kéne pozícionálni a Jobbikot. Gondolom, ezt az interjút is ezért vállalta. Csiszolni kell a stíluson, öltönyre cserélni a gárdaegyenruhát, kiszorítani a habzó szájúakat, s valamennyire átgyúrni a tartalmat.

Ez is egy narratíva. De ha igaz, vajon miért nem csináltuk meg már 2003-ban a Magyar Gárdát, és miért nem fogtunk bele már 2005-ben a konszolidálásba?

Mert akkor még nem állt rá készen a szervezet.

A valóság az, hogy 2003 és 2006 között egy tán az ön számára is konszolidáltnak tűnő pártként indult a Jobbik.

Amivel egy volt a parlamentbe jutásra esélytelen alakulatok között. Aztán 2006 novemberében ön lett az elnök, pár hónapig még hordta a konszolidált narancsinget, s tavasszal megalapította a Magyar Gárdát.

Akkor tegyük tisztába, pontosan mi történt. Nem előre eldöntött marketingstratégiát hajtottunk végre, nem az volt a cél, hogy na, durrantsunk egy nagyot, hanem egész egyszerűen reagálnunk kellett a kaotikussá váló magyar közéletre, a tüntetésekre, a tévészékház ostromára, a Kossuth térre. Akkoriban a Jobbik egy volt csupán a két-háromtucat nemzeti szervezetből, de a Magyar Gárda megalapításával szerencsére mi találtuk meg a legjobb választ a helyzetre. Egyébként rengeteg kritikát kaptam a pártomból, hogy az elnöki időszakom első évében csak a gárdát szerveztem, de az idő engem igazolt.

Ön a gárda szellemi atyja?

Mondhatjuk, de az egyesület alapítóival közösen hoztuk létre. A gárda számomra nem eszköz, hanem cél, hatalmas szerelem, ami az akkori politikai, titkosszolgálati és médiaellenszélben sajnos nem teljesedhetett ki.

Sokakban félelmet keltett. Ez nem zavarta?

Félelmet? Amikor felvonultunk egy-egy kistelepülésen, idős nénik álltak ki a kapuk elé tapsolni, olyanok, akik előtte sosem hallottak sem a Jobbikról, sem Vona Gáborról, csupán annyit tudtak, hogy a rendteremtés igényével érkeztünk. Bennük biztos nem félelmet ébresztettünk.

Másban meg azt. Például akiknek szüleit, testvéreit, szerelmüket égették el a náci koncentrációs táborok.

A média gerjesztette a rettegést, azt a tévképzetet keltve, hogy a gárdának köze van a nyilasokhoz. Mi másért rettentek volna meg olyanok is, akik már csak koruk és lakóhelyük miatt sem találkozhattak a Szálasi-rendszerrel?

Mondjuk, mert tanultak történelmet. És annyit kapásból láttak, hogy a gárda külsőségeiben, jelszavaiban, jelképeiben a nyilaskeresztesekre hajaz.

Ezt visszautasítom. Milyen külsőségekről beszél?

Árpádsávos karszalag, fekete egyenruha, bakancs, Szebb jövőt! köszöntés.

Minden katonás szerveződés tagjai bakancsot viselnek. Lakkcipőben csak nem mehetnek vonulni! És miért pont fekete bakancs? Mert azt a legkönnyebb beszerezni. Miért fehér ing? Mert fehér inge mindenkinek van. Miért fekete a mellény? Mert kell valami megkülönböztető. Ráadásul a fehér ing, fekete mellény együtt valahol népi viselet is. A Szebb jövőt! manapság is használom, legutóbb a devizahiteles tüntetésen üdvözöltem vele a tömeget, pedig ott nemcsak jobbikosok álltak. Nem értem, mi vele a baj, hiszen nem a nyilasoké volt, hanem a leventéké.

A nyilasok is használták.

Egyes nyilasok állítólag szerették a tükörtojást. Én is. Meg sokan még. És akkor? Szerintem nem lehet mindent ilyen nézőpontból értékelni. A köszöntést mi egy idős levente javaslatára vettük át. Mindössze annyi történelemhamisítást követtünk el, hogy eredetileg először hangzott el az, hogy Szebb jövőt!, erre volt a válasz az Adja az isten! A nyilasköszöntés különben is a Kitartás! volt.

Árpádsáv?

Azt végképp tudatosan vállaltuk, hiszen rá és az Árpád-házi lobogóra a 2006-os események idején olyan durva pecsét került, amitől kötelességünk megtisztítani.

Korábban került rá pecsét, még 1944-ben. Azóta sem tud az Árpád-háziak jelképe lenni, ugyanis a nyilasok elorozták. Pont úgy, ahogy Európában a horogkereszt sem élhet hindu szimbólumként, hiszen Hitlert látjuk mögötte. Ön, a történelem szakos tanár ne tudná ezt?

Szerintem 2006-ban eljött az idő tisztára mosni ezt az ősi magyar szimbólumot.

Annyi más ősi magyar szimbólum van. Hetven éve nyilasok gyilkoltak árpádsávos karszalagban, innen, a Parlamenttől pár száz méterre.

Nekünk sosem volt árpádsávos karszalagunk. A gárdánál Imre király árpádsávos pajzsa a jelkép.

Piros-fehér csíkok. Nem ugyanazt jelentik?

Nem. Ha egy nemzeti jelképre sár rakódik, akkor egy nemzeti erőnek nem az a feladata, hogy nézze a sarat rajta, hanem az, hogy letörölje.

Már 2006-ban és előtte is sokan tüntettek, romboltak árpádsávos karszalagban, köszöntek egymásnak hol Kitartás!-sal, hol Szebb jövővel, hol karlendítve. Számukra tán ugyanazt jelenti a két karszalag.

Ők biztos nem gárdisták. A média bűne, hogy az általa keltett hisztériában, ha valaki egyenruhához hasonlót öltött magára, azt rögtön gárdistának kiáltották ki. Ott tartottunk, ha a jégeső elverte a tetőcserepet, már azért is a gárdisták voltak a felelősek. A sok karitatív, szociális, katasztrófavédelmi és kulturális misszióról, amit a saját pénzükön elvégeztek, arról meg tilos volt beszámolni a médiumokban.

A médiafigyelem nélkül a kutya sem ismerné a gárdát, a Jobbik pedig még mindig apró párt lenne. Ön használta a médiát s nem fordítva. Amúgy mit gondol a vészkorszak karlendítőiről? Mit gondol Szálasiról?

Nem száz százalékban azt, amit a sajtó megír.

Maradjunk a középiskolai törikönyveknél. Stimmel, ami azokban olvasható?

Nagyon sokféle történelemkönyv létezik, látnom kéne a konkrét leírásokat.

Szálasi hivatalos megítélése nem változott azóta, hogy ön történelem szakos tanári diplomát szerzett: tömeggyilkos politikai bűnöző volt, gazember.

Nem védeni akarom Szálasit, csupán annyit mondanék, nem jött még el az ideje, hogy árnyaltan lássuk a történelmi szerepét ezen korszak vezetőinek. Kétségtelen, hogy követett el súlyos történelmi bűnöket, de a politikai logika alapján sok olyan is rárakódott az életére, ami nem biztos, hogy az ő sara.

Ön szerint volt holokauszt?

Volt.

Annyi áldozattal, amennyiről tanultunk?

A történelmi kérdésnek ezzel a részével nem foglalkoztam. De hogy volt holokauszt, és ennek nagyon sok zsidó ember az áldozata lett, abban történészként és történelemtanárként is biztos vagyok.

Elítéli a holokausztot?

Persze. Minden emberi áldozatot elítélek. Megjegyzem, hiba, amikor a holokauszt nem történelmi, hanem politikai kérdéssé válik – akár a megtörténtét tagadó politikai mozgás oldaláról, akár a vele való politikai bunkósbotozás oldaláról hozzák elő.

A rakparti fémcipőkről mit gondol?

Egy emlék, amit azok, akiket ez a tragédia ért, fontosnak tartottak megörökíteni.

Gárdázzunk még egy kicsit.

Lassan beszélnék már a Jobbik jövőbeli terveiről és programjáról is.

Rögtön, de volna még valami. A vonulásokat borzongató események kísérték, Lak községben magam is hallottam, ahogy az ön beszéde alatt és után nagy egyetértésben kiabálták a gárdisták, hogy „csóvát a cigányok házára”, és hogy „megdöglik minden cigány”.

Ön most általánosít.

Mivel?

Azt sugallja, hogy úgy általában ilyenek a gárdisták.

Vannak ilyen gárdisták, nem kevesen. Akik nyilván azért léptek be, mert úgy vélik, a Gárda és a Jobbik az ő szellemi otthonuk.

Egyetlen rendezvényünk alapján általánosít, és abban sem vagyok biztos, hogy mindezt gárdisták mondták, voltak ott mindenféle irányból emberek.

Más rendezvényükön is hallottam ilyen hangokat, igaz, nem a laki töménységben.

Minden társadalomban találni egészen radikálisan gondolkodó egyéneket. Kutatások tanúskodnak arról, hogy az MSZP és a Fidesz szimpatizánsai között is akadnak rasszista álláspontot képviselők. A lényeg az, hogy a Gárda hivatalos kommunikációjában nincs rasszizmus.

Önnek Lakon, a színpadról nem lett volna dolga csitítani az indulatokat?

Értem, hogy oda akar kilyukadni, hogy mindenért, mindenkiért felelősséget vállaljak, de nem tudok. Egyébként Lakra egy brutális gyilkosság után mentünk, így tán nem meglepő, hogy magasba csaptak az indulatok, és nem mindenki volt képes polkorrekt módon kezelni az érzelmeit.

Lakon nem utasította rendre a szimpatizánsait. Pár hete viszont, egy újpesti fórumon kapásból leoltott egy az Egyesült Államokat cionizmussal vádoló férfit a közönségből, valahogy így: „Nem biztos, uram, hogy ezzel hozzátesz a kampányunkhoz.”

Más közeg a tüntetés, mint a lakossági fórum. Tüntetésen nem fogok kiszólni a harmadik sorban álló Ferinek, hogy most aztán fejezd be a kiabálást. A fórumokon viszont beszélgetünk, az ott elfogadhatatlan hangot megütőkkel évekkel ezelőtt is közöltem, merre hány méter.

Idén nyáron a Jobbik Csongrád megyei frakcióvezetője, aki egyúttal a párt szegedi elnöke, Facebook-oldalára kitett egy „vicces képregényt”. Az első képen a Terminátor Schwarzeneggere így szól: „John, a jövőben nincsenek zsidók és cigányok.” Mire, John, aki egy kissrác, a második képen visszakérdez: „Mi történt velük?”. A harmadik képen nincs szöveg, csak egy „sokatmondóan” vigyorgó Schwarzenegger. Alul pedig a Jobbik városi vezetőjének kommentje: „Hát igen, van megoldás… :)” Ön mit gondol, mit szól, mit tesz, amikor egy ilyen kerül kezébe?

Azt gondolom, hogy a Facebook és úgy általában az internet tele van mindenféle hülyeséggel.

Na de aláíróként ott egy jobbikos vezető. Tényleg érdekel, hogy mit szól ilyenkor. „Öreg, mész te a picsába!” Ezt?

Így szó szerint nem, de valami hasonlót. Nyilván bosszant. Azt érzem, hogy míg én dolgozom, rengeteg energiát ölök ebbe az egészbe, jön valaki, és ilyenekkel rombolja az építményt.

A szegedi elnök, hasonlóan a laki üvöltözőkhöz, azért van a Jobbikban, mert úgy hiszi, a párt, benne ön úgy gondolkodik, ahogy ő.

Akkor téved. Szerintem vagyok annyira egyértelmű, hogy akinek jutott egy csöppnyi intelligencia, tisztában van vele, hogy elítélem az ilyeneket.

Üzenne valamit a schwarzeneggereset posztoló jobbikosoknak?

Amit annak a bácsinak az újpesti fórumon: legyen tisztában azzal, hogy ha egy közösség tagja, akkor a megnyilatkozásaival nem csupán önmagát képviseli, hanem a közösségéért is felelősséget visel.

A szavaiért vagy a gondolataiért is?

Mindkettőért.

Vona Gábor (Vona Gábor)

„Ahogy én nem vagyok nyilas, úgy Orbán sem fasiszta. Sok bajom van Orbánnal, szerintem egyre inkább tehertétel a magyar politikában, de az ilyen címkézés ovis szint.” (…) „Magyarnak nem születni kell, magyarrá válik az ember.”

Onnan kanyarodtunk el, hogy változik a Jobbik, s vele ön. Ennek leghatározottabb jele, hogy levált a Gárdáról. Miért?

Nem váltam le a Gárdáról. Bárhová hívnak, megyek.

Régen hetente vonultak, mostanában viszont még hír sincs a csapatról.

Nem nagyon lehet már vonulni. Komoly büntetésekkel kell számolni.

Gárdázna, csak nem lehet?

Ha a törvényi keretek lehetővé tennék a működést, újjászervezném a Gárdát. És ha a Jobbik kormányra kerül, újjá is szervezem.

Az a Gárda már nem a párt alatt, hanem az állam keretén belül működne?

Eleve olyannak képzeltem, mint Svájcban meg az Egyesült Államokban a Nemzeti Gárda: karitatív, katasztrófavédelmi, önvédelmi, önkéntességi alapon működő népi mozgalom. Amúgy a fideszes Simicskó István is valami hasonlót akart csinálni Honi Gárda néven.

Az állam alá rendelve.

Természetesen mi is törvényes keretek között szerettünk volna működni, ám a hatalom folyamatosan úgy alakítgatta a paragrafusokat, hogy ellehetetlenüljünk.

Mit gondol a Guardian azon állításáról, hogy „Vona Gábor Európa legsikeresebb fasisztája”?

Valahol bánt, valahol legyezgeti a hiúságomat.

Legyezi a hiúságát?

Igen. Mert tudom, hogy a fasiszta szó mennyire nem jelent semmit a baloldal szájából. A tehetetlenség jele az ilyen címkézés.

Már hogy ne jelentene?

Fasiszta, náci… dobálóznak vele. Ugyan. Amikor már Török Gábor politológust is lenácizzák!

Őt, szegényt, ön a halálba simogatta azzal, hogy kijelentette, a veszprémi időközi választáson a Jobbik nem állít jelöltet ellene. Tudta, hogy Török ezek után menekülőre fogja majd?

Török Gábort felhívtam, és megkérdeztem, komoly-e a szándéka az indulásra. Ő azt mondta, igen. Erre én tájékoztattam, hogy ebben az esetben mi nem indítunk jelöltet, és a szimpatizánsainkat arra kérjük, őt támogassák. Török egyértelművé tette, hogy pártok támogatását nem kéri, de természetesen bármilyen szavazó támogatását elfogadja. Én pedig ezt korrekt és számunkra is elfogadható megegyezésnek tartottam. A visszalépésének a Jobbikhoz nem volt köze szerintem. Egyébként a történet tanulsága, hogy a politika nem egyszerű szakma. Magyarország talán legjobb politológusa néhány nap alatt két súlyos hibát is elkövetett. Egyszer, amikor eldöntötte, hogy beszáll a politikába, hogy elindul, aztán meg, amikor visszalépett.

Ahhoz mit szól, hogy az amerikai McCain szenátor Orbánt fasisztázta le?

Először viccesen az jutott eszembe, hogy akkor én mi lehetek a számára? De komolyra fordítva a szót, McCain szerintem egy nyers, alpári és egyre szenilisebb politikus. Annak idején az is nagyon ízléstelen volt, amikor Clinton elnök lányát sértegette a külseje miatt. Ahogy én nem vagyok nyilas, úgy Orbán sem fasiszta. Sok bajom van Orbánnal, szerintem egyre inkább tehertétel a magyar politikában, de az ilyen címkézést ovis szintnek tekintem.

A Jobbik nem túl népszerű az európai radikálisok szemében, egyenesen antiszemitának ítélik önöket. Hogy van ez?

Antiszemitáznak, miközben ők maguk keverednek antiszemita botrányokba. Persze valójában nem ez áll a támadások mögött. Keleti nyitásunk, az euroatlantizmussal szembeni kiállásunk és pozitív viszonyulásunk az iszlám világhoz, na, ez az, ami nekik vállalhatatlan. Megértem őket, hiszen számukra a bevándorlás a legégetőbb kérdés, amivel viszont nekünk nincs gondunk, legalábbis egyelőre. De azért itt most szeretném megkongatni a vészharangot bevándorlásügyben. Ha így haladunk, brutális probléma lehet belőle.

Hogyan keveredett az iszlámhoz?

A Jobbik politikájának fontos eleme a kereszténység és az iszlám közti párbeszéd erősítése. Az Iszlám Állam megjelenésével még inkább létkérdés, hogy Európa ne idegenedjen el az iszlámtól, és az Iszlám Államban ne az iszlám kultúrát lássa. Az ISIS valójában az iszlám vallásnak árt a legtöbbet, és fontos, hogy képesen legyünk különbséget tenni a kettő között. A muszlim-keresztény párbeszéd ügye nekem egyébként a török kapcsolat miatt is kifejezetten fontos.

Múlt hétfőn arról beszélt az Országgyűlésben, hogy külpolitikai jövőképe három pilléren nyugszik: Törökországon, Oroszországon és Németországon. Mondván, Törökország az iszlám felé nyit nekünk kaput, Oroszország keletre, Németország pedig nyugatra. Miért ezt a három országot szúrta ki?

Mert ezek metszéspontjában található hazánk. Dokumentálhatóan 2010 óta beszélek róla, hogy van egy háromszög, ami körülvesz, és történelmünk során ilyen-olyan alakban folyamatosan kísért bennünket.

Ön a Jobbik stratégája?

Komoly kihívás számomra, hogy a napi ügyek tengerében szakítsak időt gondolkodni stratégiai kérdéseken, olyan találkozókon vegyek részt, olyan emberekkel beszélgessek, olyan anyagokat olvassak, melyek segítenek ebben. Amikor jut idő magamra, javarészt filozófiai, vallásfilozófiai, társadalomtörténeti dolgokat olvasok, gyakran ezek inspirálnak aktuálpolitikai meglátásokban.

Kikkel találkozik, kiket olvas?

Sajnos kevés olyan találkozásra van lehetőségem, amely valóban inspiratív, és ennek nem csupán az én elfoglaltságom az oka. Azt a néhány embert, aki ilyen vagy olyan területen valódi tekintélyt jelent számomra, igyekszem nagyon megbecsülni. Ami az olvasást illeti, változatos a listám, a közös bennük, hogy csak olyat veszek a kezembe, ami a maga területén a magas minőséget képviseli. A kedvenc folyóiratom a Magyar Hüperión. Butaságok és felületességek olvasására pedig sem időm, sem karakterem. Ha mindenképp ki kell emelnem szerzőket, akkor számomra Hamvas, Prohászka, Kaczvinszky, Nietzshe, Guénon és Evola a klasszikusok. 

A régi ferences barátai mit szólnak az iszlámos gondolatfutamaihoz?

Többségükben megértik, hiszen nem az iszlám vallás felvételére, hanem a kereszténység és az iszlám közötti párbeszédre buzdítok.

Egyetemistaként másfél évig ferences szerzetesekkel élt.

Így volt.

Együtt imádkozott velük?

Ez túlzás. Együtt laktunk. Portaszolgálatot vállaltam a rendházban, az étkezésnél felszolgáltam, de nem mint novícius, hanem kisegítő személyzetként.

Szokott még beszélgetni velük?

Persze. És a frakciónkban is sok olyan keresztény ember van, akivel megvitathatom az iszlám kérdéskört. Terveim között szerepel létrehozni egy a keresztény-muszlim párbeszédet ápoló nemzetközi ifjúsági szervezetet.

Hiszi Istent?

Igen.

Keresztény?

Római katolikus.

Gyónás, áldozás? Egyáltalán templomjáró?

Azt nem mondanám.

Miért?

Keresem az Istent, de a keresésnek abban a fázisában vagyok, hogy ezt nem templomban teszem.

Lehet még önből muszlim?

Egyáltalán nem ez az irány, sőt most tervezem, hogy ismét szeretnék misékre járni, igényt érzek rá.

Katolikus misére?

Persze.

De?

De azt gondolom, a nagy világvallások felett létezik egy őket összekötő transzcendens szellemi egység, igazság. Ennek a felismerése és megélése személyesen is fontos nekem, de a világ pozitívabb jövője szempontjából is egyedül ez viheti előre az emberiséget.

Vagyis van Isten, van Allah is. És van Buddha. Meg Nirvána és Paradicsom.

Igen, van Isten, és az emberi élet valódi célja, hogy elinduljon felé. Akár muszlim, akár keresztény, akár más vallás híve.

A vallásban ön „kozmopolita”, a nemzetben viszont a legkevésbé sem az. Mit gondol, ki a magyar? Mi a magyar?

Természetesen nem csak az a magyar, aki egyetért a Jobbikkal. És az sem helytálló, hogy az a magyar, aki magyar állampolgár, hiszen szétszakított nemzet vagyunk. Az a magyar, aki a magyar kultúrához, a magyar nyelvhez, a magyar identitáshoz kötődik. Sőt, számomra azok is magyarok, akik bár magyar származásúak, de nem volt alkalmuk megtanulni a nyelvet, mert mondjuk a tengerentúlon nőttek fel. Magyarnak nem születni kell, magyarrá válik az ember.

Van magyar és magyarabb?

Magyar van. De persze van, pontosabban kellene egy csoport, egy nemzeti elit a magyarságon belül, melynek tagjai számára küldetés a magyarság felemelése. A Magyar alkat című cikksorozatomban bővebben is kifejtem ezt.

Korszerű gondolat?

Nagyon nem korszerű.

Hiszen világfaluban élünk.

Én a világfaluban sem akarok korszerű lenni. Illetve annyiban korszerű vagyok, hogy használom a modern technikát. A magyarság küldetését tekintve…

Vona Gábor (Vona Gábor)

…nekem nem a korszerűség, hanem a megmaradásra való képesség a mértékegység. Ezeréves érték ez a Kárpát-medencében, érdemes megőrizni, érdemes élni, áldozatokat hozni érte. Van bennem egy ilyen heroikus…

…karaktervonás. Ez tán nem korszerű. Tán megmosolyogtató.

Nem mosolygok.

Úgy általában mondom. De, teszem azt, egy romkocsmában nem biztos, hogy ilyen gondolatokkal be lehet vágódni.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind